Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-08-08 / 32. szám
zsámolya előtt letenni. E megye közönsége is kifejezést óhajt adni érzelmeinek ez ünnepélyes alkalomból s azért indítványozza, hogy a bizottság hódoló és üdvözlő feliratot intézzen ő felségéhez, mely a szokott módon lesz felterjesztendő. Indítványa lelkes éljenzések között elfogadtatott. Ezután igen meglepő volt B úgyis András apát- plébános felszólalása, ki ez ötvenéves jubileum méltó emlékéül azt indítványozta, hogy a megye festesse le 0 felsége életnagysága arcképét a megyei terem díszére közadakozás utján, s ő a maga részéről e célra 100 frtot felajánlott: az indítvány s nemes ajánlat élénk éljenzés között elfogadtatott s a további teendőkre az alispán felkéretett. Az ülés többi tárgyainak lefolyásáról a következőkben adunk értesítést. A megyei bizottsági tagok 1874-ben megválasztott fele részének mandátuma ez év végével lejárván, ezek helyei választás utján lesznek betöltendők, határnapul nov. 8-ika kitüzetett. Kilépnek (a zárjel közé illesztett név az illető kerületben a választási elnök lesz,) a b a- jánházi kerületben: Hlavathy József, Csucska György (ein. Fekésházy Miklós,) Baranyán: Koretkó Lucián, Kroó Yida (Thuránszky Tivadar,) Őrben: Beruáth Zsigmond, Gulácsy Károly (Gyöngyösy Fái,) Dobó- ruszkán: Szathmáry Soma, Herczegh Ferenc, Fulaj- tár János, (Pemp Antal) Kis-Geöczöu: Szaáger Bertalan, (Gortvay János.) N.-Kaposon: Csonka Béla, Aszalay József, Gyarmathy János, (Herczegh Károly,) Pálóczon: Petrovics Károly (Farkas Ferenc,) Szür- t h é n : Lasztóczy Bertalan, Hrabovszky Lucián, (Kovács Károly,) Vaján ban: id. Böszörményi Ferenc, (Ber- nátli Zoltán,) Bereznán: Kovács Bertalan, Traply Alajos, dr. Demjanovich Iván, Kisztler Ferenc, (Rutt- ner Antal,) Pe re csen y b e n : Fábry Géza, Zsitkovszky Gyula, Sáárosy Károly, (Csopey Gábor,) Lyután: Buttner Antal, Bacsiuszky Irén, Kende Pál, Gpjdics Mátyás, (Bacsinszky Ödön,) S z t a v n á n : Jánosy Déues, Tomcsányi Ödön, Koszej János (Gulovics Gy.) Tur ja- Remtén: Szemján Károly, Mocsáry Géza, Viedemann Károly, Gebe Victor (Cornidesz György,) Daróczon: Mocsáry Béla, Paulay Mór, (Scheffer Vilmos,) Szered- nyén: Volf György, Kende Zsigmond, Muncskó Pál, (Csonka Ignác,) Bezőu: Sztankóczy Géza, Weisz Emá- nuel (Kratohvill Ágoston,) Ungvár-savanyuvizi kér.: Sztripszky Mihály, Misliuszky József (Torday Ede,) belváros: Fábry Gyula, Bánóczy Ferenc, Tar- uóczy. Ferenc (Leboczky Béla,) hídon túl: Kovács István, Treesza Gábor (dr. Ivántsy László,) Jen kén: dr. Novák Endre, dr. Spitzer Sándor (Ibrányi Lajos,) Tibán: Szieber Ede, Fekete Zsigmond, Harkel József (Szóráth János,) Szob ráncon: Gulácsy Egyed, Lő- rinczy Jenő (Csuha István). Az erdőtörvény végrehajtásának kellő keresztülvitele céljából a közigazgatási bizottság köréu kivül álló bizottság tagjaivá: RuttnerA ntal, B e 1 h á z y Jenő, Tomcsányi Gyula és Cornidesz György megváÄ!T„ÜNGr tárcája. I>alestély a szobráiiczi fürdőben. (Augustus 1.) .....................és jól okoskodott. — Egy lelkes postamester, a ki ha sípjába fű, körébe gyiil falu és város apraja és nagyja; egy kérelhetctlen szolgabiró, kinek citátumára talpon van az egész járás, mert tudja, hogy különben zsupp szalmára kerül; egy nyakas prókátor, a ki, ha a fizetési határidő lejár s a megjelenés és fizetés meg nem történik, irgalmatlanul exequál — három oly természetű erő, hogy, ha azok egyesülve egy pout felé gravitálnak — a mi különben náiunk rendesen igy szokott történni — utjokba szakadhat akkor akár a szi- nai kő, a mire egyszer kimondták, hogy: fiat, az olyan mint a természet (örvénye szerinti végzés: infectum fieri nequit . . . Úgy is lett . . . alig fiakkerezett be az „ungvári dalárda“ legénysége a fürdő tekintélyes vendégfogadó helyisége elé, egyre gyűlt a vidék intelligens közönsége és növelte a kényelmes utakon ide s tova hullámzó vendégek számát, kik a délután hűsében élvezték a fürdő tiszta levegőjét. — Csak egyet találtam sajátságosnak ! . . . Mig a közönség szépei inkább a rondó körüli séta-utakon folytattak élénk csevegést, legnagyobb részt Mars kék egyenruhás vitézeivel; a szerelem kiszolgált katonái a „szerelmes“ utat keresték fel —, vagy talán nem is annyira sajátságos, mint inkább nagyon is természetes dolog az, hogy kiki azt keresi, a mije nincs — mert hát uitimur invetut . . . cupuriusque negata, és ha a szép múltnak mint valónak tejfelét nem szedhetjük, megelégszünk az emlékezet savójával!!.. . De meg is találhatja itt a szív minden korának képét a természet gazdag ölében. Egyik oldalról a „Vihorlát“ csúcsa emelkedik mint a reményektől dagadó fiatal kebel sym- boluma, tetején a tenger szemével, melynek mosolygó tükrében füröszti meg szerelme első sugarát minden reggel a nap. Mint fürtös homloku jó gyermek anyja lábainál, úgy fekszik a fürdő árnyas helyeivel és rendezett helyiségeivel a „Vihorlát“ alatt, melynek szivéből lasztattak, kiknek hivatásuk Ieend egy — az erdőtörvény népszerű ismertetését tárgyazó Kátét készíteni. A lóavatási bizottság tagjaivá megválasztanak Horváth Gábor elnöklete alatt Felföld y Ödön, Szathmáry Soma, Szereti n Zsigmond s a megyei állatorvos. Olvastatott a Blatt a mocsár szabályozása tárgyában kiadott ministeri rendelet, mely e célra társulattá alakulást ajánl. Kende alispán: Az érdeklett birtokosokkal megtartotta az értekezletet; társulni nem hajlandók, hanem abban állapodtak meg, hogy az érdekelt 2G község közmunkája a lecsapolási művelet keresztülviteléig ide for- dittassék, természetes, hogy az Ung-folyó egyidejűleg szabályozandó s medre tisztítandó lesz; a kormánytól e munkálat, vezetésére egy mérnök kiküldése lesz kérendő, ajánlja e tervet elfogadás végett. Thuránszky T.: a javaslatot elfogadja s kedvező eredményt vár attól, a társulás ellen nyilatkozik, abban nincs bizalom, a Tisza szabályozás tönkre tette Szegedet. Fekésházy Lajos : az indítványt elfogadja, azonban ezt a megye több községeinél (Szürthe, Ráth, Pruksa) felmerülendő lecsapolási munkálatoknál is precedensül kívánja elfogadni. Mocsáry Géza: elfogadja a javaslatot, a technikai kivitelnek azou módosításával azonban, hogy a meder szélesítendő különösen Pálóc körül 80 méterig, s akkor a víznek áradáskor is meglesz a kellő medre ; Zemplónmegyének Ung-gal határos részén az Ung medre igen összeszorittatott s igy ez is kiszéletesiteudő lesz, e végett Zemplónmegyéhez átirat lesz intézendő. Pribék Antal: A meder szélesítése nem vezet esedményre, mert az ung nem a miatt öntött ki oly gyakran hogy a meder keskeny volt, hanem a sok egymásmelletti gyorsan alá folyó hegyi patak hirtelen idézett elő duzzadást s kiöntést, szerinte ha a hegyi patakok egymástól elvezettetnének, bajtól tartani soha nem lehetne. A többség az előértekezlet javaslatát elfogadta. Gojdos községnek Ung megyéhez csatolása iránt felterjesztés intéztetik a belügyminisztériumhoz. Megválasztattak a n. berezuai kerület földadó bizottságába tagokúi: Bacsinszky A. Torma J. és Cornidesz Gy.: a szobráuci kerületbe: Fekete V. Kratohvill Á. Vinter, Szuistyák N. Ungvár városának a házalás betiltása s az alispánnak a toloncozás iránti szabályrendeletei elfogadtattak. Hosszú mező és Rahonca községeknek épületfa eladása megengedtetik. Ungvár város ügyei. A hidontúli vál. kerületben megejtendő választáshoz a képviselet által elnökül Mocsáry Géza választatott meg, ez ellen felebezés adatván be, a bizottság azt elutasította, mert képviseleti taguak elnökké történt megválasztása ellen nincs helye enyhítő forrást nyitott a nem tő a szenvedő emberiség számára és adott hozzá jó gazdát is, a ki az enyhülést keresők kényelméről gondoskodik — ... no meg mind ehez megadta: . . Lui-t is, a ki hogy mije a fürdőnek, mindenki tudja, a ki már ott megfordult, a ki pedig nem tudja, annak meg se mondom, hanem azt tanácsolom, hogy menjen oda és saját tapasztalásáról tudja ki a dolgot, mert a mi az ízlés dolga, azt megmagyarázni úgy sem lehet, azt Ízlelni kell; de annyit mondhatok, hogy megfogadja, hogy ismét és ismét elmegy Lui-hoz, . . . ha csak szerét teheti! . . . A fürdő másik oldalán kalász-gazdag mezőség terül el, az élet szellem kincseivel megrakott kebel jelképe, a melynek szemlélete megnyugvással töltheti el a „Szerelmes“ lugasai közt emlé keivel társalgó és már csak lassan lépegető X bácsit, mert hisz mindkettőjük életének összes fáradsága miu- dig más javára kamatozott . . . De nem folytatom tovább, mert még valami physiologico-authropologieo-psycholo- gico aesthetico-philosophico elmefutfatás útvesztőjébe tévednék, a honnét aztán nem tudom, hogy történnék szabadulás; no de se’ baj, megment ettől a dalárda tagok hangos közeledése, a kik ugyancsak iparkodnak kiégyenliteni a kuglizóban történt két pártrá-szakadás mindkét felének jogos igényeit, hogy valahogy a golyók körül fölmerült disharmoniából bele ne vegyüljön valami a hangok harmóniájába, mert akkor abzug neked dalestély! Menjünk a terembe! — hangzik minden oldalról — mert utóid) meg megtörténik, hogy helyet se kapunk! ... Es majdnem igazuk lett, mert a mikor úri magam a saját személyében beállított, még csak annyi hely volt a teremben, hogy a közvetlenül utánam érkező társaság részére még egy asztalt elhelyezhettek. Csak azzal az átkozott sok csengetéssel nem tudtam sehogy se kibékülni . . . Még a termen kivül voltam, már vagy háromszor hallottam, és pedig oly szenvedéllyel praktizálta az illető, mintha csak haraugozó- uak született volna. Kérdezősködtem a csengetés célja felől, válaszul azt kaptam, hogy talán a dalárda jelenteti a dalestély kezdetét. Megnyugodtam. De mikor már az egész társaság a teremben volt, és még azután is háromszor a lógéktelenebb módon csengettek, nem állfelebbezésnek, a többi felhozott indokok pedig nem igazoltattak. L e h o e z k y Béla polgármesternek a képviselet által útiköltség dinén megszavazott 350 frt elleui lelebbe- zésre az állandó választmány azt véleményezi, hogy az ügy érdemére mindaddig mig a számla kellőleg igazolva nem lesz határozat nem hozható. Tekintve azonban, hogy a felebbezésben a hatóság ellen sértő kitételek vannak, ennek megtorlása céljából a szabályszerű eljárás megindítása végett a képviselet utasittatik. Ez ügy majd nem két órán át tartó vitát idézett elő, az állandó választmány véleménye ellen Royko, K u s u y i r y, I v á u t s y, N u v á k, M i h a 1 k o v i c h, L ö- riuczy, mellette: Ke üde P. M a k k ay, F e kés- házy, Thuránszky, Lasztókay, Mocsáry szól- lottak, a vita folyamán külön indítvány is tétetett, és pedig Mocsáry Géza actiót kért a felfolyaraodók ellen mivel a beadvány illetlen kifejezései felolvastatván azok sértik a bizottsági tanácskozás tekintélyét, Novák a megyei alispánt is sértve látja, s ennek megtorlását kéri; ez indítványokhoz is többen szólották, mire szavazás kéretvén, 31 szavazattal 18 ellen az állandó választmány véleménye fogadtatott el. Veinberger L.-nak, a helypénz iránt már ismételten beadott felebbezése elutasittatott. A képzőművészeti-társulat átirata folytán kéri a hazai művészet pártolása iránt a megyében mozgalmat indítani, ez ügy egy bizottságra bizadott. Ezek után több ministeri rendelet s folyó ügy nyert elintézést. ^ Az ülés d. u. 2. órakor véget ért. U ii^ vár, angusztus 6. A „Magyar Korona“ f. é. 176-ik számának napi hírei között f ő t is z te 1 e u d ő Horni csikó Miklós úrral vonatkozólag a következő közleményt olvastuk. „Ft. Homicskó Miklós, munkáesegyházmegyei tan- felügyelő, ki egyúttal gymuásiumi tauár, mint értesülünk, a vallás és közoktatási miniszter úrtól, mint tanár, egy évi szabadságidőt nyert, hogy teljes gondját és idejét az egyházmegye népiskoláinak tüzetes megvizsgálására és rendezésére fordíthassa. — Homicskó Miklósra, mint a „Kárpát“ szerkesztőjére, bizonyos idő óta ráfogták, hogy pánszálv tendentiákat terjeszt. Ez annál különösebb, mert lapját a „KúrpáV-ot ép ellenkező szellemben szerkeszti. — A leghazafiasabb elveket hirdeti, szószólója a magyar nemzeti elmének és erélyesen ellensúlyozni törekszik ép ama panaszláv agitátorok működését, kik a magyar ruthen népet a muszka czélok eszközévé szeretnék megnyerni. Homicskó Miklós volt, úgyszólván kezdeményezője és azóta is a legerélyesebb sürgetője, hogy a gör.-kath lithurgiában az orosz nyelv helyett a magyar használtassák. Mindez épen nem mutat arra, hogy Homicskó pánszláv érzelmeket táplálna. Kp ellenkezőleg. Sajnos, hogy az orosz nyelven megjelenő „Kár- pát“-ot itt a központ lapjainak szerkesztőségeiben nem hattam meg, hogy a legnagyobb erélylyel a dolog utáu ne kérdezősködjem, és— ime — mi sül ki: az én . . . . . cs barátom külön engedélyt kért itteni főuökétől minden egyes csengetésre, hogy magát most — alkalom adtával — kedvére kicsengethesse, mikor az neki oly roppant kedves passiója. Végre elhalgatott a csengetés is és megzendült a dal.............Hatalmas tizenöt hang, Különösen a két extrém a legvékonyabb meg a legvastagabb, a melyek hogy össze ne vesszenek békítő és összegyeztetö mozdulatokkal körött helyezkedett el Virgilius ezüstös vir- gája. Az ellenséget szétszóró „Párisi ifjúság“ hatott és tetszett, de nem tetszett nekem a t. publicum örökös zsivaja, nem pedig kivált azért, mert féltettem tőle kedvelt „Sereuadé“-m sikerét, a mit — dacára az exakt munkának — tönkre js silányitott annyira, hogy szé- gyelletemben megfogadtam, hogy az ilyen élénk kedélyű kis világnak soha sem szereuádéznék többé. . . . Dal dal után jött mint étel étel után, egyik a másikhoz készítvén elő az étvágyat, mig végre az „Étlap“-ban a jó vacsorát és a dalt’ kedves egészségére, önmagának pedig a leendő jó vacsorához a jó étvágyat kívánta meg a ba- béros dalárda. Dal után tánc! . . . Belenyulik ez az éjfélutánba is . . . de hogy is ne . . . mikor megvolt a jó zene, jó kedv, szép leány, meg a jó példa a m. t. tulajdonosúé részéről, a ki — méltó dicséretére legyeu mondva — ugyancsak nemesen felfogta hivatását! . . . Illenék itt — az estély tudósítók bevett szokása szerint — az este szépeiről uévleg is megemlékeznünk, de attól félek, hogy valakit kihagynánk, és abból méltó apprehensio keletkeznék — csak annyit említünk meg, hogy ott volt Szobraimnak és vidékének valamennyi szépe . . . (igy legalább mindenki bele van foglalva, még azok is, a kik ott nem voltak, hogy . . . jövőre ott legyenek.) . . . Hálásan kell megemlékeznünk végre a dalárda hagyományos pénztárnokáról is, a ki hogy jól kassirozott, mutatta szivar-szopókájáuak emelkedett hangulatba való helyezkedése ..........Százával hullott a bankó............és igy mégis jól okoskodott a dalárda hivatott alelnöke ! . (*—y)
