Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-05-09 / 19. szám

fürdővendéget képes befogadni, melegített vize a testnek kellő hőmérséket mindig megadja, mire a fürdőszolga kiváló figyelmet fordít. A második terem a gőzkamra ez oly nagy és kényelmes, hogy e helyen igen jól érzed magad. A gőzbebocsátás egyszerű, s igen jól, köny- nyen és gyorsan sűríthető s hevíthető, valamint köny- nyen ritkítható s mérsékelhető. A gőzkamrában égj langyos és mérsékelt hideg rostás-zuhany s egy sugár- zuhany van. A dörzsölő szoba mellett van a hideg zuhany-szoba. Van benne egy hideg és egy langyos tükörfürdő s a különféle zuhanyok nagy száma. Több rostás és sugár-zuhany, a melyek a fürdőközönség igényeinek mindenekben megfelelnek.

Most tehát megkezdvén a fürdést, mig a nagj tükörfürdőben időzünk, nem fog ártani, ha a gőzfürdői rendszeréről egy kis használati móddal ismertetlek meg bár nem vagyok Dr., de hát hogy az ember valamii tudjon még nem elengedhetlen feltétel, hogy azért Dr is legyen.

Minden dolgot tanulmányozni kell, Így a fürdést is, és pedig ezt kinek-kinek egyénileg önmagán. A gőzfürdés általános szabálya csak az, hogy a gőzber való megizzadás után a hütő szobában zuhanyozví meghütődzünk. Eltalálni aztán a közép utat vagy mértéket úgy az izzadás, mint a hütődzésnél, ezt kel gyakorlatilag saját természetünk alapján megtanulnunk És ez nem is nehéz, csak ne túlozzunk, kövessük a józan észt, fürödjünk úgy, hogy a fürdés jól essék, élvezetes is legyen. Eoszszul fiirödnek tehát azok, kik tu soká időznek a gőzben, vagy hirtelen és túl erőser hütik ki magukat egész a megfázás és fogvaczogásig, de rosszul azok is, kik egy óra alatt hat-hétszer is változtatják a gőzben és hűtőben létüket, s igy sem az egyik sem a másik reactiónak időt nem engednek.

Rosszul fürdenek azok is, kik a gőzfürdőt universalis gyógyhatásúnak tekintve minden bajnál használják, de e tekinteben elég annyit megjegyeznem, hogy a kik gyógyhatást keresnek a fürdőben, azok orvossá is tanácskozzanak.

Úgy általánosságban a gőzfürdés mérsékelt használata a következő:

Rendes, nyugodt vérmérséklettel, nem felhevülteu. a tükör fürdőből menjünk a gőzkamarába. Itt természetünk szerint, egy alantabb, kisebb hőmérsékletű vágj egy magasabb, fokozott melegségü padra feküdjünk, nyugodtan heverészve azon, mig meg nem izzadunk Eődolog a gőzben a lélegzést vissza nem tartani, igj azt sokkal könnyebben és tovább tűrhetjük, mire egyébként 3—4 fürdés úgy is megtanít. Mintegy IC percznyi nyugodt fekvés után öblítsük le testünket s fejünket langyos vagy mérsékelt zuhanynyal és dörzsöl- tessük meg magunkat a szolgával.

Ezután a hűtőbe menve, előbb langyos, aztán fokozottan hidegebb zuhanynyal vagy kád, esetleg tükörfürdővel hiitsük ki magunkat. A hűtés mindég lassú legyen, mi közben sétáljunk, mozogjunk, hajlongjunk testedzőleg; 15—20 percznyi hütődzés után menjünk még egyszer a gőzkamarába, hol most •— a bőrpóruAz „ÜNGÉ’ tárcája.

Két év

„Az én életem regényé“-böl.

— Tarnóczy Tivadartól. —

(Folytatás.)

Már a várba való menetelünk alkalmával is guny- kaczajjal bántalmaztak bennünket s már akkor alig lehetett a „fiukat“ féken tartani, hogy ők, kiket még a várparancsnok is megtisztel, elégtételt ne vegyenek a hazafiatlan nép tiszteletlenségéért. És, hogy erre a fiuk képesek is leendettek, megmutatták, mikor visszajöttünk.

A kitüntetés örömeitől hullámzottak még az ifjú keblek, midőn a vár lejtőjén a faluba érve, egyszerre más érzület foglalt azokban helyet. Ugyanis az utcza jobb oldalán fekvő sváb-lakok udvarainak egyikéből, láthatlan kezektől dobva, egy rakás kő hullt közzénk. Megálltunk s alig ocsúdtunk fel meglepetésünkből, midőn hátunk me- gett, az utca másik sorának udvaraiból —- egyikből kövek, másikból botok, harmadikból, negyedikből egéss hasábfák, mint a zápor hullanak felénk. Nekünk sen kellett most már több, hogy — felbátorodva a 4—£ honvéd jelenlététől is — megkísértsük mi is, mi az í harc, mi az az ostrom.

Nem kellett vezényszó, az a 100—120 „kis hon véd“ mint egy szív, egy lélek rárohant az illető házakra betörte a kapukat, behatolt az udvarokba. A4—5 hon véd csititott is — nem is; úgy látszott, ők se bánnal egy kis „csetepatét.“ Az meg is volt.

A rohamra támadó svábok — jellemükhöz hívei — vagy a kerteken át elfutottak, vagy be a házba és «Itorlaszolták az ajtókat. Erre kezdetét vette az ostrom,

sok, tisztábbak s nyíltabbak lévén könnyebben és du- sabban fogunk izzadni. így kell újra az egyéni természet szerint a meleg gőzben 10—20 perczet tölthenünk, mely második gőzölés után jön a rendes kihütés s öltözködés. Ezen második kihűtéssel még kevésbé szabad sietni mint az elsővel, lassan, időt engedve magunknak s átmenetesen a langyosból a hidegbe, sétálva mozogva zuhany és fürdéssel hűtődzünk addig, hogy vérkeringésünk normális legyen, de ne is vaczogjunk, hanem üdűlteknek, edzettebbeknek érezzük magunkat. Ekkor menjünk az öltözőbe s jól megtörűlközve öltözzünk fel. Egy ily gőzfürdés a vétkezést és öltözést bele nem számítva, igénybe vesz 4 egész 5 negyedórát, csak igy lehet az kényelmes is, hasznos is.

Befejezésül még a szappannal való lekenós vagy dörzsölést említem fel pár szóval. Ezt sokan feleslegesnek tartják, mások meg azt hiszik, hogy csak erős nyomás és 'az izmok erős megraarkolászása teszik azt hasznossá. Hogy a kenés, dörzsölés, bizonyos tekintetben gyógy hatással is bir, nem tagadhatja, ki a gyakorlati életet figyelemmel kiséri, de viszont mindent a kenéstől se várjunk. Tagadhatlan, hogy az ügyes kenés és dörzsölés jól esik, s hogy e műtétnél a delej bizonyos nemének is van hatása, igazolja, hogy egyesek által való kenés jól esik mindenkinek, mig egy más általi kenés sokszor nem csak jól nem esik, de épen kellemetlen.

Azért emlitém fel ezt is, hogy a fürdő szolga mindég íigyelmeztendő és kitanitandó arra, hogy ha nem is boucztanilag tudományosan, de legalább észszerűen dörzsölje, kenje a fürdő vendégeket, nem az erőszakos, czéltalan s Ízléstelen markolászásban s erős nyomásban keresve a hatást, hanem a test tagjainak természetszerű felülről alá felé vezetett lassú, gyöngéd meghuzogatása által idézve elő azok kellemes izgultsá- gát, üdülését. Záradékul elég még azt ajánlanom, hogy a betegesek a lürdésre csak a jó időt válaszszák s a fürdés után nehány órát lakásukon szobájokban pihenjenek, még az egészségesek is jól teszik, ha a fürdés napján a zord időt kerülik, s kissé pihennek.

A fürdést elvégezve, ismét a váróterembe jutottunk. Ott azután Bogner fürdető megment kitűnő vágóeszközeinek segítségével mindenféle hiábavalóságoktól. Billenősnek adod át testedet, s bevegyülsz a fecsegek közé, kik a napi kérdéseket — már t. i. a minők az ungvári efajta kérdések lehetnek — beszélik meg, s képzelheted, mi minden kerül itt szóbeszédbe, s a lelkesedés egyforma, legyen szó a városi magisztrátus kormányzati tökéletességről avagy egy pezsgővérű 16 éves lányka tüzes szemeiről.

Legyenek meggyőződve Bródi és Glück urak arról, hogy a közönségnek minden rétege teljes elismeréssel viseltetik jóakaratú vállalkozásukért; ha majd az idők jobbra fordulnak, befektetett tőkéjük busásan fogja meghúzni a kamatokat, a mit minden tekintetben meg is érdemelnek. Tehát reméljenek.

A r g u s.

j? ed*

mely ajtók döngetéséből, ablakok beveréséből és az udvaron levő eszközök, tárgyak szétrombolásából állott. Egy-két ajtót sikerülvén betörni, ezekből a svábok nyul- szivvel kitörtek s utat vágva az ostromlók között, szöktek eszeveszetten, útközben lándzsaszurástól kapott sebeikkel.

Én vagy 15—20 társammal azt a házat ostromoltam, honnan a fahasábok hullottak. Már annyira tönkre volt téve a bázon és udvaron minden, hogy az egyetlen elreteszelt ajtót sem hagyhattuk épen. Vagy harmad magammal én állottam közvetlen az ajtó mellett s mi innen, a többiek hátulról lándzsa-nyéllel feszítettük az ajtót, — már-már engedni látszott, midőn egyszerre egy karnyi szélességre meguyilik, s egy sváb valami nyársfélét a nyíláson kidöfve, engem úgy homlokon szúrt, hogy a vér azonnal elborítván arcomat, képtelen lettem a harc folytatására. De vége is szakadt az. egész csetepaténak, mert a várban időközben megtudták az alant történőket, egy „kápláralja“ hon\éd küldetett ki s ezek a harcot lecsillapították.

Ez a kis csetepaté volt a mi katonásdink tüzpró- bája és gyermekjátékunk „hattyúdala“ — és az én hom- loksebem az én büszkeségem. Büszke is voltam rá, akár a honvéd Isaszeguél, Nagysarlónál, vagy a piskii Iádnál kapott sebére... 31 év szállt el felettem azóta, de megvan forradása most is homlokom felső bal szegletén — emlékül a dicső múlt feledhetlen napjaira. . .

Ezután már nem sokáig élt a „kis sereg“ ; hiszen egy pár hét múlva következett : „ Világos“ — annyi remény, annyi, honfitüz gyászos temetője! Elzüllött, elbujdosott a magyar honvédség! Hogyan játszottunk volna mi uszályai nekik, hogyan virultunk volna mi, virágai

(Csendes, langyos eső) áztatta néhány napon át a szomjas földet. Az előző napokban a júliusi szárazság, kánikulai hő megsemmisítéssel fenyegette a gazda reményét. Az utóbbi napokban az aggodalmak eloszlottak, s a mint olvastuk az eső kiterjedt az egész országra. A mezők visszanyerték üde zöldjüket, a növényzet uj életre kelt. Van okunk a reményre, hogy mezőgazdasági viszonyaink ez évben javulni fognak.

(Halálozás.) Hrabár Leontinné szül Mondok Belén a dubrókai lelkész neje május 5-ikén rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult példás nő s anya volt kinek korai elhunytét férjén s gyermekein kívül atyja Mondok .János ungvári kanonok is gyászolja, ki benne egyetlen gyermekét veszté el. A közrészvét enyhítse a megszomorodott férj s köztiszteletben álló atya e pótolhatlan veszteség feletti fájdalmát!

(Uj vasúti menetrend.) A m. é. k. varsut igazgatósága már közzétette a f. hó 15-től érvényes vasúti menetrendet; e szerint Ungvárról a vonat indul: reggeli 4 óra 34 perczkor és 8 óra 4!) perckor, érkezik ugyanidei 12 ó. 4 p. délután és 8. ó. 52 p. este. Az összeköttetések szerint: Budapestre ind: 4 ó., 34 p. reggel, érk: 7 ó. 58 p. este. Nyíregyházára ind: 8 ó. 49 p. reggel, érk: 3 ó. 32 p. d. u. Beregszász felé ind.: 8 ó. 49 p. reg. érk.: 12 ó. 28 p. d. u. Ung vár fele. Budapestről ind.: 10 ó. 50 p. este, érk.: másnap 12 ó. 4 p. délután, Nyíregyházáról ind.: 5 ó. 41 p. reggel érk.: 12 ó. 4 p. d. u. , Beregszászról ind.: 5 ó. 21 p. d. u. érk.: 8 ó. 52 p. este.

(Inségi kölcsön.) A belügyminister Lyuta és V i s k a felvidéki községek részére iuségi vetőmag kölcsönül 3000 frtot utalványozott.

(A p o 1 g. 1 ö v é s z e g y 1 e t) helyiségét K o z á r M. iparos kibérelte, s a kert-helyiséget a közönség igény ei- nek megfelelőleg e napokban be is rendezi. A bérleti szerződést a főlövészmester dr. Ivántsy László nevezettel már meg is kötötte.

(A savanyuvizi fürdő), mely vastartalmú s erősítő hatású ásványvize miatt mindig igen kedvelt volt, a múlt napokban megujittatván, ismét átadatott a köz- használatnak. A fürdő melletti mulatókért pünkösdvasárnapján nyittatik meg.

(Szén ezer Henrik,) ki a fővárosi hírlapok el- árusitása körül eddigelé is jó nevet szerzett magának, szivaros boltját az eddigi helyiséggel átellenben lévő fehér hajó épületbe helyezte át. Üzlete a többiek között bővelkedik csinos, fából készült dohán) zó eszközökkel.

(Gr. Török József) szolgabiró, mint részvéttel halljuk, a múlt napokbau súlyosan megbetegedett. Állapotában jelenleg némi javulás állott be. A beteg- atyja gr. Török Napoleon főispán lakásán ápoltatok.

(A muszka viszonyokra) világot vet az orosz közoktatási minisztériumnak azon rendelete, hogy többé ne vétessenek fel az egyetemekre nős deákok, kimondatott egyszersmind, hogy a deákoknak nem szabad addig házasodniok, mig tanulmányaikat el nem végezték.

— Nálunk még akkor sem igen házasodnak, mikor tanulmányaikat már elvégezték.

(Bródi Zsigmond) kereskedő üzleti helyiségét a fővárosi e nemű üzletek mintájára rendezte be, a helyiség mindkét szárnyán lévő csinos kirakatok s a bejárat metszett üveg ajtaja igen tetszős külsőt adnak ez üzletnek.

nekik, —mikor ők, a törzs, kivágva az éltető talajból, a honból, honfibútól lecsüggött fővel uttalan-utakon bolyongva keresték az idegent, a számüzöttek honát! ?...

De mig a katasztrófa bekövetkezett, csak játszottuk tovább hervadozó gyermekjátékunkat; gyakoroltuk magunkat, hogy ha majd az igazi „sor“ reánk kerül, heljTállhassunk. És sok úgy számított, hogy a „jövő évre“ elérkezik már az a „sor.“ Eljött a „jövő év“, — de nem az a „sor“ jött vele; hajh azaz óhajtott „sor“ nem jött el soha . . soha . .

Nappal adtam a kis kapitányt, a kis katonák között, — este, midőn a nagy katonák „takarodóját“ verték, nyakamba vettem kis rézdobomat, odaállottam a nagy dobosok közé és lettem közkatona, kis dobos a nagy dobosok között. És vertem azt a kis dobot és az pergett úgy, hogy nem is tartották a „takarodó-harmo- niát“ tökéletesnek, ha az a kis rezgő-pergő dob és dobosa benn nem volt a „koncertben“. Ok, a honvédek gyönyörködtek bennem, én pedig büszke" voltam, hogy legalább is „működhettem“ velők. '

Ismertem minden honvédet egytől-egyig, a ki csak Munkácson megfordult, le a tábornoktól az utolsó dobosig,

— pedig sok fordult meg e katonai központon. Ma már dalias alakúk csak mint elmosódott, homályos álomkép tüuedez fel képzeleteim előtt. Nóvszei'int csak egy-két főbb tisztre emlékszem, kiket a nevükhöz tapadt események maradandóbban tartottak meg emlékezetemben.

Ezek voltak: Kazinczy Lajos, a Nagy Kazinczy Ferencz fia, — a legfiatalabb (29 éves) honvédtábornok. — Bángy a őrnagy és Martinyi, a podhe- ringi csata vezére. (Vége következik.)

Különfélék.

— Május 8. —