Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-07 / 226. szám

380 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 október 8 I SV. zónába is bevonultak a német csapatok A német hadseres? főparancs­noksága közli: A Rundstedt ve­zérezredes parancsnoksága alatt álló német csapatok csütörtökön reggel nyolc órakor Landeck és Leobschütz között átlépték az egykori német—csehszlovák ha­tárt és megkezték a negyedik területsáv megszállását. Érdekes orvosi előadás a balesetek okairól (A B. K. tudósítója jelenti.) A Majna melletti Frankfurtban most tartják iparegéezségügyi és balaseli jellegű orvostudományi kongresszusukat 28 ország orvos­kiküldöttei. Magyarorsaógot is töb­ben képviselik. Feltűnést kelletlek Ferranini bari-i orvosprofesszornak a bal­esetek okairól sjsóíó érdekes meg­állapításai. Az olasz tudós szerint a súlyos baleseteknek csak két­százaléka keletkezik véletlan ok­ból, tizennyolc százaléka függet­lenül a munkahelytől, vagy egyéni tényektől. A balesetek harminchét százalékát ez elégtelen munkás­védelem okozza és negyvenhárom százaléka a munkás személyisé­géből adódik. Ez utóbbi okból 25 százalék jut a munka hibéB vég­zésére, 28 a munkés fiziológiai és 47 pszihikus adottságainak elégtelenségére. Ezért vélik egyre jelentősebbé a munkások kivá­lasztásánál a rendszeres képesség vizsgálat. A legközelebbi kongresszust négy év múlva Rómában tartják, ahol a mezőgazdasági munkésok hivatásos megbetegedéséről lesz szó. A kérdést négytagú nemzet­közi bizottság készíti eiő, nmaly­ben Magyarországot dr. Gortvay György professzor képviseli. | Kegyeletes ünnepség kere­tében adózott Békéscsaba társadalma az aradi vértanuk emlékének Hódoló táviratot intézett a közönség Horthy Miklós kormányzóhoz és ugyancsak táviratban üdvözölte Imrédy Béla miniszterelnököt Leányliceumot és ipari középiskolát kiván Gyula társadalma (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai tiszíviselőtársadalom kö­rében mozgalom indult meg íeány­liceum felállítása érdekében. Most száz aláírással ellátott kér­vényt adiak be a kultuszminiszter­hez, melyben kérték a kormányt, létesítsen Gyulán leányközépiako­lát, hogy ne kel jen évről évre mintegy 6o—70 leánytanulónak Bá­kéicsabára átjárnia. A főispánt kérték fel az érdekeltek óhajuk támogatására, ki meg is igérie, hogy as ügy dűlőre jutása érde­kében minden lehetőt megtesz. Ugyancsak mozgalom indult már régebben az iránt, hogy Gyulán létesítse az iparügyi minisztérium az első ipari középiskolát. A mi­nisztérium kiküldötte már julius hónepban kiszállt Gyulára az ügy tanulmányozása céljából. Varga Gyula dr. polgármester és Tarpay Oitó polgári iskolai igaagstó most tettek jelentést Ri­caóy Uklarik Béla főispánnak a nagy jelentőségű kultúrintézmény körül folyó tárgyalások eddigi me­netéről. A főispán a legnagyobb kész­séggel tette magáévá az ügyet és kilátásba helyezte, hogy B maga részéről illetékes halyen a legme­legebben fogja képviselni Gyula művelődésének ezt a jelentős ügyét is. (A B. K. tudósítója jelenti.) '. Békéscsaba város társadalma mél- j tó keretek között, kegyeletes ün- \ nepséggei áldozott az eradi vér­tanuk emlékének. Az ünnepségen Jánossy Gyu'a polgármesterrel az élen megjelent a város társadal­mának színe java és széles em­bergyürü vette körül a Kossuth­szobrot. Az egyesített dalárdák eléne­kelték a nemzeti Hiszekesyet, majd utána Münsziermann Ernő c. tanfelügyelő, bz Irányi uccai i&koia igazgatója ment fel a szó­noki emelvényre s a közönség feszült figyelme közben mondotta el kitűnően felépített ünnepi be­szédét. Az előadó Chamberlain angol miniszterelnök müncheni eluíazá­sr élőit elhangzott sssvait idézte: Uira kell kezdeni. Hangsúlyozta Münsztermann Ernő, hogy a magyarság a történe­lemben mindig fel tudott emelkedni, mert tudott újra kezdeni. Eiuián meggyőző erővel mulatott rá, hogy a magyarságot el kell, hogy ismerjék a hatalmak, n.ert nekik van szükségük Magyarországra. Basséde végén egységre szólította fel a hallgatóságot, hengoztaíva, hogy a sorsdöntő órákban külö­nösen szükség van az egységre. Münsziermann Ernő c. tanfelügye­lő beszéde nagy hatást váltott ki a hallgatóság körében. Eiutén Rell Lajos dr. tanügyi főtanácsos, a Táraadaln i Ejyaeü­lelek Siövelséfíének nevében nagy­vonalú be»zédben emlékezett meg az aradi vértanukról és megemlí­tette, hogy egyúttal a mostani órák B gyász meüelt reményt és örömöt hoznak. A fe !vidéki ma­gyarság, a magyar imádság hang­jai meliett szívszorongva várja a felszabadulást. Ezeknek a meg­kínzott magyaroknak ajkán egy Mivös név csendül fal elemi erővel. Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának neve. (Hosszan­tartó éljenzés.) — Nekünk van egy csil­lagunk. Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltó­sága, akinek tiszta jel­lemében van a jSvő zá­loga, — emelte fel szavát Rell Lajos dr. Javaiolta, hogy az ünnepség közönsége hódoló táviratban kö­*>öija rendíthetetlen ragaszkodását Horthy Miklós Magyarország kor­mányzója iránt. Ezekre a szavakra percekig él­tette a kormányzót aa ünnepség közönsége. Esülén Rill Lajos dr. hangsúlyozta, hogy Imrédy Bála miniszterelnök és kormánya ha­tározottan foglalt állást a magyar kérdésban, aminek eredménye­képpen mór csak napok kérdésé, hogy egymillió megkínzott magyar visszatérhessen hazájába. Indítvá­nyozta, hogy a város közönsége táviratban üdvözölje a miniszter­elnököt. A közönság tomboló lel­kesedése közben ismertette a két táviratot, majd beszéda befejezté­vel az összes társadalmi egyesü­letek nevében hatalmas koszorút helyezett el a Koasuih szobor ta­lapzatára. As ünnepség fél öt órakor a Himnusz hangjaival ért véget. Délelőtt az összes békéscsabai templomokban ünnepi istentiszte­letet tartottak és valamennyi is­kola : leányüceum, polgári leány­iskola, Rudolf gimnázium, stb. mű­soros ünnepséggel adózott az aradi vértanuk emlékének. 777/ illik — mi nem ? 7lélkülözf)2íefíen tudnivalók az illemről Egy piarista gimnázium érlelő­jében Tihanyi Tibor dr. piarista hiitanér öíözeóllitáiában rendkívül érdekes fejezet jelent meg, amely­nek cime a diákokhoz intézve a következőképpen saól! „Legalább ennyit jegyezz meg az illemórákról I" Az élet minden vonatkozására fontos tudnivaiókat gyűjtött össze Tihanyi Tibor. Aranymondásszerü rövid mondatokba foglalt jótanó­csai eié a következő sorokat irja: „Hiába végzed el a gimnáziumot és az egyetemet, hiába leszel tekintélyes állású méltóság, ha az életnek ezeket a hajszálfinom fegyelmi szabályait nem oltottad véredbe, faragatlannak fognak tar­tani és hacaak lehet, elkerülnek." Ezek ulón lássunk egy pár idé­zetet Tihanyi Tibor dr. illemtaná­ból. Ezy-egy mondat többet beszél többórás magyaráaatnál. „Ha valami! köszönsz, ne em­legess elienszolgáiatot. Alárendeltben is becjüld meg az embert. Ne sérlsd meg a cseléd önér­zetéi. Úriember senkinek sem peran­caol, mindenkitől csak kér. A borravalót négyszemközt add oda. Úriember minden körülmények kö*ött halk és finom. Tiszteld mások véleményét. A vitában sose hangerővel akarj győzni. Az a jó társalgó, aki mást ügvesen beszéltet. Leány egyedül fiatalembert nem fogadhat. Más levelét elolvasni — súlyos titoksértés. Nyakkendőd színe alkalmazkod­jék az ingedhez. A kínálást ne erőltesd. Ne egyél móhon. Aki szürcsöl, az neveletlen. Az evőeazköít evés előtt meg­törölni sértés. A templomban ne mosolyogj senkire. A templnmban ne csoszogj és ne kopogj. Ní késs el és ne távozz a szer­tartás vége előtt. Na ájtato8kodj feltűnő módon. A templomban sose beszélj. Ne fordulj utána senkinek. Ne bámulj be sehol a nyitott ablakon. Lakomés asztalnál a házastár­sakat ne ültesd egymás mellé. Ha nem kenyered a pohárkö­szöntő, maradj szépen csendben. Ne légy tulszivélyes. A vendég előtt na pörölj. L»ány nem kisérhet ki férfiven­dép"?t. Távozás előtt a cselédségnek borravaló jár. Légy ruganyos. Fogaidat időnként nézesd meg az orvossal. Ne szagosítsd magad. Elsősorban természetes sport­ágakat üsz. Na ctapdosd össze a bokádat. Ismeretlen uliíársnőnek segít­hetsz. Országos mozgalom indult el Nagykanizsá­ról a kettősipart üző iparosok ellen (A B. K. tudósítóra jelenti.) Az ipsrjogositványok felülvizsgá­lása kapcsán a nagykanizsai járási ipartestület öaseeiria mindazokat as iparosokat, akik két ipart űz­nek és akik legalább két segédet foglalkoztatnak ezzel kapcsolat­ban. Ugyanis ez elv az volt, hogy egy iparos ctak egy ipart űzhessen, ha legalább két segé­det tud foglalkoztatni ezen ipará­ban. Komoly és mélyreható ipar­védelem diktálta a gondolatot, hogy a kisebb, gyengébb, kedve­zőtlenebb körülmények között levő legális iparost megvédje. A nagykanizsai ipartestület fe­lülvizsgálta a hatásköre alá tar­toüó iparosok jogosítványait és kitűnt, hogy 36 olyan iparos van Nagykanizsán, aki két ipari szak­ban dolgozik, vagyis akire fanti rendszabály vonatkozna. A nagy­kanizsai ipartestület elnöke az összeírás után as ügyet az elől­jérósági üles elé viszi, ahonnan országos akció indul ebben a kérdésben és az IPOK uiján meg­keresik az iparügyi minisztert, hogy rendeletileg szabályozza a kérdést az iparjogositványok reví­ziója kepeién. TELEFONSZÁMUNK: 176.

Next

/
Oldalképek
Tartalom