Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám
1938-09-04 / 199. szám
1938 szeptember 3 BEKESMEGVEI KOZLONV 3 OSZI ÉS TELI szövetkülönlegességek HRICSOVINYI angol női szalon, Lepény-ucca 5. rabiárra érkeztek I ElsCosztá'ya munka ! Angol, francia kosztüm és kabátmodellrajzok ! Telelőn 368. Külpolitikai szemle Irja i Lustig Géza Ámde abban a minutában, ami kor Peel elhajózott, fellángoltak újból a szenvedélyek. A zsidókban pezsgésbe jött a Makkabeusok vére s Júdeában a régmúlt homályéból előtómadlak ismét a Bar Giorósok s a Bar Kochbák. Egymást érték a terrorisztikusnál terrorisztikusabb cselekmények és a szálas bobbyk meglepetéssel tapasztalhatták, hogy Lengyelország Gheltóirak az üledéke nem ijed meg a saját árnyékétól egyhamar, amiként hirlett. Angol géppuskák kaszálták halomra az arabokat s zsidókat egyaránt. Da az eredmény mindössze ennyi volt, hogy es angol ököl brutalitása as eddig félénkeket is lázadásba kergette. A havaga, a passzivresistencia hivei szintúgy fegyvert ragadlak. Es a sémita osztályos atyafiak egymás elleni gyűlölete, amit persze idegenek örömmel szilotlak, annyira elvadult, hogy az angolok, a közmondás szerűleg flegmatikus angolok is elképedtek belé. A jeruzsálemi kormányzó magatehetetlenül nézte az öldöklő harcot és igyekezett a súlyos felelősségei másra háritani és elodázni. A technikai bizettságra, amelyei a gyarmatügyi miniszter ur derék apának satnya fia, ez év elején Palesztinába delegált. Ám a kormányzó hébe-hóba megfeledke»ett egy némely dologról. Arról, hogy a bizottságnak nem állott módjában egy olyan javaslaton, amit a parlament szentesitett, csak egy jollét is változtatni. Egyébként pedig feladata atigoruan el volt határolva, abban a ("sürgönyben, amit elindulásakor Ormsby Gore a palesztinai főkomiszéroshoz intézett. E szerint a bizottság feladata lelt volna : kijelölni azt a zónát, ahol a zsidó, meg azt a zónát, ahol az arab befolyás preponderálna. Továbbá ebből a zónából, meg amabból is leszabni as angoloknak jutandó koncot, az enclavékat, amelveket ez Union Jack árnyékolna. Feladata lett volna végezetül a bizottságnak megoldani azokat a gazdasági problémákat, amiket a zónákra darabolás netán fakaszt. Minden esetre, ha némi figyelemmel olvassuk Ormsby Gore sürgönyéi, nyomban szemünkbe ötlik valami, amit Ormsby Gore ügyesen palástol. A nevezetes okmány első része ugyanis a feldarabolást véglegesnek minősiti, amit az arabok és a zsidók en bloc kötelesek elfogadni. Ámde záradékaiban sunyin és sutén meglapulva ilyesmi is foglaltatik. Arra ez esetre, ha a szenvedő felek a történteket sérelmeznék, jogukban áll mindkei^ 'őjüknek a népszövetséghez «ppellálni. Es amennyiben a népszövetség uj megoldást ajánlana, jobbat, Ígéretesebbet, üdvösebbet a réginél, Nagy Britannia készségesen fogadna szót. Röviden, Anglia itt is, mint egyebütt, a nyitott, vagy félig nyitott ajtó politikáját űzi. Mi lesz akkor, ha a népszövel ség a földarabolás tervét elveti ? Könnyen lehetséges, hogy Anglia lemond eddigi szándékáról és nem különíti el nz araboktól a zsidókat. Vagyis feladja azt az utal, amit Peel jelölt ki és cöve kezelt le. Ámde egyet nem ad föl, egyről nem mond le soha. Nem mond le soha Palesztina okkupációjáról, valamint arról se, hogy a mandátum temporariumot posvesso aeternavá alakítsa át. A londoni kormány n indent, de mindent elkövet, hogy a zsidóknak is és az araboknak is eleget legyen. Rajta lesz, hogy megbéküljenek egymással, ha fene fenét eszik is. Da ha fene fenét eszik is, nem lüri, hogy akár a zsidók, akár az arabok elüssék igazi céljától. A birodalmi utak épségét meg fogja óvni Anglia, meg akkor is, ha az egész világ összefog ellene. Miért telepedett > ülepedett meg Paleszlinában Anglia? Ugyan abból az okból, ugyanazért, amiéit sorjóben elfoglalta és megszállotta Gibraltárt, Máltát, a joni szigeteket, Cipruszt és Egyptomol. Mindezekre a pozíciókra szüksége volt azérl, hogy India felé akadálytalan, gáttalan legyen az utjQ a tengeren. Csakhogy manapság a tengeri ut egymagébrn nem nyújt elég biztonságot az impériumnak. A szuezi csatorna könnyen megrongálható és elpusztítható és az olaszok feibukkantak a Vöröslengeren és megkörnyékezték az Indiai óceánt. Ennél fogva a tengeri utat szárazföldi s légi utakkal is meg kell erősíteni s ebből a végből mindenki előtt zárva kell tartani a régiót, amely a mediterráneumból a perzsa öbölbe visz. Jaj, százszorosan jaj a birodalomnak, ha írókba, vagy Transzjordaniába betolakodik. A tengeri Szuez mellé egy ujabb, egy légi Szuezi építettek ki az angolok. Ennek az iránya Lyddétól Karasiig vezet, áthaladva Bagdadon és Bassoráh-n, Bahrein-en és Sarafandon. Sarafand, ez a nyomorúságos omladék, ez az istenháta mögötti palesztinai falu. amely Jeruzsálemből Ramlehba vezető uton szégyenkezik, máról holnapra a brit aviatika kulcspontjává avanzsált. Ugyanitt nyertek azok a barakkok elhelyezést, amelyekben a jaffai és a telavivi garnizonok meghúzódnának, ha netalán kiütne a a sivatagban valami galiba. Ugy látszik az angolok leteltek abbeli szándékukról, hogy vasutat építsenek Haiffa és Bagdad közöli. Viszont roppant költségek érán megépüli remekbe az aulóstrada, amely Sarnak-ot Hisn-mel egybeó Haiffától Hisnig, Hisntől Bagdadig tükörsima grániton robognak a páncélautók a Sarafandi kaszárnyák felé. Millió és millió fontsterlinget emésztett föl ez a gigantikus arányú stratégiai vonal. De mivel, hogy futja is, telik is a pénzéből, az áldozat nem sokat számit Angliában. Igy legalább Saint Jean d' Acretől Sarafandig tiszta a levegő. Mindezzel korántsem merítettük ki Anglia tevékenységéi. Gázától Akabóig ugyancsak eiet ve épül a vasúti pálya. Ezer és ezer mérnök, százezer és százezer munkás sürög forog eze? a szakaszon ts, u^y, hogy az Üdvözítő földje nemsokára aligha ismerhet magára. Ugy mellékesen szó van arról is, hogy a föld alatt egy ujabb, a r ginéi sürübb pipelinet szerkesztenek, amely a mossuli petróleumot Haiffáig csorgatná le. A régi, amelyik a föld színén húzódik, könnven sebezhető és szinte ingerli a beduinokat gyakori támadásokra. Mini ahogy nem is egyszer megesett a kalamajka, hogy ismeretlen származású repülők a drága vezetékeket súlyosan megrongálták. Egy szó. mint száz, Palesztina akarva, nem akarva előlépett az angol koronagyémántok, az imperiális klenodiumok sorába. Centrum lett, ahonnan a hatalom külsősugarai szerte ágaznak. És ha Anglia Palesztinát elveszítené, ha csak lazuina, ha csak gyengülne is az uralma fölötte, összedűlne tüstént a koordináta rendszer, amely jelenleg az impériumot egy be férceli. S ezt pontosan tudják ez ara bok valamennyien. És tisztában vannak azzal, hogy a mandátum immár potsessiové fejlődölt. Persze annak idején Allinby tábornok csak átmeneti birtokolásról szónokolt. Ugyanúgy, mint elődje Kilchener, amikor Egyptomba és Szudánba bevonult. Adj a bríttnek szállást és kiver a házadból, régi igaz*ág régi lecke, amit az arabok mosl betűznek. Ha belenyugszanak, javukra lesz. Ha lázadoznak ellene, kárát vallhatják, mégpedig cudarul. Hogyan fogja megoldani Anglia a palesztinai kérdési, emigy, vagy amúgy, erről lehet, szabad vitatkozni bliklrire. Hollbizonyos csak egy, az, hogy a palesztinai kérdés csekis az angol időálló érdekek síkjában nyerhet megoldást. In funciion of Iha intereats permanent of ihe British Empire, ahogyan a dolgot Van Sittart fogalmazta. S ez a mentsége, ea a végső szerencséje a zsidóknak. Mert Jehova népe, az állítólagos populus eleclus, olyan köpönyegbe csimpajkozik, amiről nehéz lepotyogni. Rekordtermés után miért nincs másik rekordtermés? Nem nőnek a fák az égig, mondja a közmondás. S ez sok minden vonatkozásban jól is van igy. Kell, hogy az életet hullámzás alkossa, szükséges, hogy tél után nyár, eső után napsütés következzék. Hasonlóan vagyunk a terméseredményekkel. Ha az évi termésátlagok egymásutánját figyeljük, feltűnik, hogy két rossz esztendő inkább következik egymásután, még akkor sem kapunk másik kiválóan jó termést, ha van elég eső és jó annak eloszlása, ha télen volt kellő időben hótakaró, ha érés idején volt jő meleg, de nem megszorzást okozó, stb. Igy volt az 1928—29-ben, amikor a mostaninál is lalán 2 millióval nagyobb búzatermés után, dacára a kedvező időjárásnak, nem volt közepes lermés. MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL KAPHATÓIÍ Kapható: Hirsch Jánonál BékésBsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andrássy-uti o'dal) Kell, hogy legyen egy termelési tényező, amely rekordtermés utón jó időjáráskor gátolja a növénye ket képességük teljes kifejtésiében: a nagy termés a termőtalajban lévő felvehető táplálóanyagokat, illetve azoknak legfontosabbikját teljesen felveszi, a talajt mintegy kimeríti. A következő termésig nincs elég idő arra, hogy a talaj nyers készletéből elegendő felvehető láplálóanyag feltóródjék, a következő növény ily növényi táplálék, vagy táplálékok hiányában csak gyenge termést adhat. Különösen feltűnik ez ott, ahol kalászos után kalászos következik, kevésbé, ahol a vetésforgó megfelelőbb. Ahol pedig rendszeresen trágyáznak és mütrógyáznak, ott semmi akadálya, hogy — ha egyéb gátló tényező nincs — rekordtermés után ismét rekordtermést arassunk. Erre is volt példa ezelőtt tiz évvel, ezt láijuk pl. Hollandiában, Belgiumban, ahol az évi termés mennyisége sokkal kevésbé ingadozik, egyéb belterjesebb müvelés meliett legalább százszer annyi műtrágyát használnak, mint Hazánkban. Olvassa A Sportot