Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) július-szeptember • 145-220. szám

1938-09-04 / 199. szám

1938 szeptember 3 BEKESMEGVEI KOZLONV 3 OSZI ÉS TELI szövetkülönlegességek HRICSOVINYI angol női szalon, Lepény-ucca 5. rabiárra érkeztek I ElsCosztá'ya munka ! Angol, francia kosztüm és kabát­modellrajzok ! Telelőn 368. Külpolitikai szemle Irja i Lustig Géza Ámde abban a minutában, ami kor Peel elhajózott, fellángoltak újból a szenvedélyek. A zsidók­ban pezsgésbe jött a Makkabeu­sok vére s Júdeában a régmúlt homályéból előtómadlak ismét a Bar Giorósok s a Bar Kochbák. Egymást érték a terrorisztikusnál terrorisztikusabb cselekmények és a szálas bobbyk meglepetéssel tapasztalhatták, hogy Lengyelor­szág Gheltóirak az üledéke nem ijed meg a saját árnyékétól egy­hamar, amiként hirlett. Angol gép­puskák kaszálták halomra az ara­bokat s zsidókat egyaránt. Da az eredmény mindössze ennyi volt, hogy es angol ököl brutalitása as eddig félénkeket is lázadásba ker­gette. A havaga, a passzivresis­tencia hivei szintúgy fegyvert ra­gadlak. Es a sémita osztályos atyafiak egymás elleni gyűlölete, amit persze idegenek örömmel szilotlak, annyira elvadult, hogy az angolok, a közmondás szerű­leg flegmatikus angolok is elké­pedtek belé. A jeruzsálemi kor­mányzó magatehetetlenül nézte az öldöklő harcot és igyekezett a sú­lyos felelősségei másra háritani és elodázni. A technikai bizettságra, amelyei a gyarmatügyi miniszter ur derék apának satnya fia, ez év elején Palesztinába delegált. Ám a kormányzó hébe-hóba megfeled­ke»ett egy némely dologról. Arról, hogy a bizottságnak nem állott módjában egy olyan javaslaton, amit a parlament szentesitett, csak egy jollét is változtatni. Egyébként pedig feladata atigoruan el volt határolva, abban a ("sürgönyben, amit elindulásakor Ormsby Gore a palesztinai főkomiszéroshoz in­tézett. E szerint a bizottság fel­adata lelt volna : kijelölni azt a zónát, ahol a zsidó, meg azt a zónát, ahol az arab befolyás pre­ponderálna. Továbbá ebből a zó­nából, meg amabból is leszabni as angoloknak jutandó koncot, az enclavékat, amelveket ez Union Jack árnyékolna. Feladata lett vol­na végezetül a bizottságnak meg­oldani azokat a gazdasági prob­lémákat, amiket a zónákra dara­bolás netán fakaszt. Minden esetre, ha némi figyelemmel olvassuk Ormsby Gore sürgönyéi, nyomban szemünkbe ötlik valami, amit Ormsby Gore ügyesen palástol. A nevezetes okmány első része ugyanis a feldarabolást végleges­nek minősiti, amit az arabok és a zsidók en bloc kötelesek elfo­gadni. Ámde záradékaiban sunyin és sutén meglapulva ilyesmi is foglaltatik. Arra ez esetre, ha a szenvedő felek a történteket sé­relmeznék, jogukban áll mindkei­^ 'őjüknek a népszövetséghez «p­pellálni. Es amennyiben a nép­szövetség uj megoldást ajánlana, jobbat, Ígéretesebbet, üdvösebbet a réginél, Nagy Britannia készsé­gesen fogadna szót. Röviden, Ang­lia itt is, mint egyebütt, a nyitott, vagy félig nyitott ajtó politikáját űzi. Mi lesz akkor, ha a népszövel ség a földarabolás tervét elveti ? Könnyen lehetséges, hogy Ang­lia lemond eddigi szándékáról és nem különíti el nz araboktól a zsidókat. Vagyis feladja azt az utal, amit Peel jelölt ki és cöve kezelt le. Ámde egyet nem ad föl, egyről nem mond le soha. Nem mond le soha Palesztina ok­kupációjáról, valamint arról se, hogy a mandátum temporariumot posvesso aeternavá alakítsa át. A londoni kormány n indent, de mindent elkövet, hogy a zsidók­nak is és az araboknak is eleget legyen. Rajta lesz, hogy megbé­küljenek egymással, ha fene fenét eszik is. Da ha fene fenét eszik is, nem lüri, hogy akár a zsidók, akár az arabok elüssék igazi cél­jától. A birodalmi utak épségét meg fogja óvni Anglia, meg ak­kor is, ha az egész világ összefog ellene. Miért telepedett > ülepedett meg Paleszlinában Anglia? Ugyan abból az okból, ugyanazért, amiéit sorjóben elfoglalta és megszállotta Gibraltárt, Máltát, a joni szige­teket, Cipruszt és Egyptomol. Mind­ezekre a pozíciókra szüksége volt azérl, hogy India felé akadályta­lan, gáttalan legyen az utjQ a ten­geren. Csakhogy manapság a ten­geri ut egymagébrn nem nyújt elég biztonságot az impériumnak. A szuezi csatorna könnyen meg­rongálható és elpusztítható és az olaszok feibukkantak a Vöröslen­geren és megkörnyékezték az In­diai óceánt. Ennél fogva a tengeri utat szárazföldi s légi utakkal is meg kell erősíteni s ebből a vég­ből mindenki előtt zárva kell tar­tani a régiót, amely a mediterrá­neumból a perzsa öbölbe visz. Jaj, százszorosan jaj a birodalom­nak, ha írókba, vagy Transzjor­daniába betolakodik. A tengeri Szuez mellé egy ujabb, egy légi Szuezi építettek ki az angolok. Ennek az iránya Lyddétól Karasi­ig vezet, áthaladva Bagdadon és Bassoráh-n, Bahrein-en és Sara­fandon. Sarafand, ez a nyomorú­ságos omladék, ez az istenháta mögötti palesztinai falu. amely Je­ruzsálemből Ramlehba vezető uton szégyenkezik, máról holnapra a brit aviatika kulcspontjává avan­zsált. Ugyanitt nyertek azok a ba­rakkok elhelyezést, amelyekben a jaffai és a telavivi garnizonok meg­húzódnának, ha netalán kiütne a a sivatagban valami galiba. Ugy látszik az angolok leteltek abbeli szándékukról, hogy vasutat épít­senek Haiffa és Bagdad közöli. Viszont roppant költségek érán megépüli remekbe az aulóstrada, amely Sarnak-ot Hisn-mel egybe­ó Haiffától Hisnig, Hisntől Bagda­dig tükörsima grániton robognak a páncélautók a Sarafandi kaszár­nyák felé. Millió és millió fontster­linget emésztett föl ez a giganti­kus arányú stratégiai vonal. De mivel, hogy futja is, telik is a pénzéből, az áldozat nem sokat számit Angliában. Igy legalább Saint Jean d' Acretől Sarafandig tiszta a levegő. Mindezzel korántsem merítettük ki Anglia tevékenységéi. Gázától Akabóig ugyancsak eiet ve épül a vasúti pálya. Ezer és ezer mérnök, százezer és százezer munkás sürög forog eze? a sza­kaszon ts, u^y, hogy az Üdvözítő földje nemsokára aligha ismerhet magára. Ugy mellékesen szó van arról is, hogy a föld alatt egy ujabb, a r ginéi sürübb pipelinet szerkesztenek, amely a mossuli petróleumot Haiffáig csorgatná le. A régi, amelyik a föld színén hú­zódik, könnven sebezhető és szinte ingerli a beduinokat gyakori táma­dásokra. Mini ahogy nem is egy­szer megesett a kalamajka, hogy ismeretlen származású repülők a drága vezetékeket súlyosan meg­rongálták. Egy szó. mint száz, Palesztina akarva, nem akarva előlépett az angol koronagyémántok, az impe­riális klenodiumok sorába. Cent­rum lett, ahonnan a hatalom kül­sősugarai szerte ágaznak. És ha Anglia Palesztinát elveszítené, ha csak lazuina, ha csak gyengülne is az uralma fölötte, összedűlne tüstént a koordináta rendszer, amely jelenleg az impériumot egy be férceli. S ezt pontosan tudják ez ara bok valamennyien. És tisztában vannak azzal, hogy a mandátum immár potsessiové fejlődölt. Per­sze annak idején Allinby tábor­nok csak átmeneti birtokolásról szónokolt. Ugyanúgy, mint elődje Kilchener, amikor Egyptomba és Szudánba bevonult. Adj a bríttnek szállást és kiver a házadból, régi igaz*ág régi lecke, amit az arabok mosl betűznek. Ha belenyugsza­nak, javukra lesz. Ha lázadoznak ellene, kárát vallhatják, mégpedig cudarul. Hogyan fogja megoldani Anglia a palesztinai kérdési, emigy, vagy amúgy, erről lehet, szabad vitatkozni bliklrire. Hollbizonyos csak egy, az, hogy a palesztinai kérdés csekis az angol időálló ér­dekek síkjában nyerhet megoldást. In funciion of Iha intereats per­manent of ihe British Empire, ahogyan a dolgot Van Sittart fo­galmazta. S ez a mentsége, ea a végső szerencséje a zsidóknak. Mert Jehova népe, az állítóla­gos populus eleclus, olyan köpö­nyegbe csimpajkozik, amiről ne­héz lepotyogni. Rekordtermés után miért nincs másik rekordtermés? Nem nőnek a fák az égig, mondja a közmondás. S ez sok minden vonatkozásban jól is van igy. Kell, hogy az életet hullámzás alkossa, szükséges, hogy tél után nyár, eső után napsütés következzék. Hasonlóan vagyunk a termés­eredményekkel. Ha az évi termés­átlagok egymásutánját figyeljük, feltűnik, hogy két rossz esztendő inkább következik egymásután, még akkor sem kapunk másik ki­válóan jó termést, ha van elég eső és jó annak eloszlása, ha té­len volt kellő időben hótakaró, ha érés idején volt jő meleg, de nem megszorzást okozó, stb. Igy volt az 1928—29-ben, ami­kor a mostaninál is lalán 2 mil­lióval nagyobb búzatermés után, dacára a kedvező időjárásnak, nem volt közepes lermés. MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL KAPHATÓIÍ Kapható: Hirsch Jánonál BékésBsaba, Andrássy-ut 6. Rosenbaumnál Békéscsaba, Szent István-tér 2. (Andrássy-uti o'dal) Kell, hogy legyen egy termelési tényező, amely rekordtermés utón jó időjáráskor gátolja a növénye ket képességük teljes kifejtésiében: a nagy termés a termőtalajban lévő felvehető táplálóanyagokat, illetve azoknak legfontosabbikját teljesen felveszi, a talajt mintegy kimeríti. A következő termésig nincs elég idő arra, hogy a talaj nyers készletéből elegendő felve­hető láplálóanyag feltóródjék, a következő növény ily növényi táp­lálék, vagy táplálékok hiányában csak gyenge termést adhat. Különösen feltűnik ez ott, ahol kalászos után kalászos következik, kevésbé, ahol a vetésforgó meg­felelőbb. Ahol pedig rendszeresen trágyáznak és mütrógyáznak, ott semmi akadálya, hogy — ha egyéb gátló tényező nincs — rekordter­més után ismét rekordtermést arassunk. Erre is volt példa ez­előtt tiz évvel, ezt láijuk pl. Hol­landiában, Belgiumban, ahol az évi termés mennyisége sokkal ke­vésbé ingadozik, egyéb belterje­sebb müvelés meliett legalább százszer annyi műtrágyát hasz­nálnak, mint Hazánkban. Olvassa A Sportot

Next

/
Oldalképek
Tartalom