Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-17 / 13. szám

1937 január 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle tojás Lustig Géza A Foreign fi ffeirs-ben olvassuk a következőket L'ddel Harl pen­nőjőból : „A fegyverszünet, emely 1918. novemberétől mostanáig tartott üggyel bajjal, immáron véget ért. Európa országai, talpig fegyverben, ismét a météhoz állottak s lesik, mikor sül el az indulást jelző pisz­toly. Idő pazarlás s szófecsérlés vólna hát egyebet tenni, mint sorra vonni azokat az erőket s azokat az eszközöket, amelyek összecsapni készülnek". Vegyük eorra őket és mérjük le fajsúlyúkat. Mussolinival beszélve, tartsunk seregszemlét azon elgon­dolások, illetve azon látomások felett, amelyik .csak azért külön­böznek egymástól, hogy isíenek­nek nagyobb kedve teljék abban a bizonytalan játékban, amit gyarló embeji nyelven háborúnak neve­zünk". Visioni e 8oluzioni del gioco della guera I Nos. vegyük hát sorra őket. S nézzük először Franciaországot, mint azt a hatalmassagot, amely ezer év óta hóboritja a csendet s álmainkat. Rúgja a port és ficán­kol egyre, most is. Pedig teli a bendője degeszig és egyetlen óhaja, hogy zavartalanul emésszen, egyet­len vágya, hogy nyugodtan kérődz­zön. Innen van az, hogy görciö­sen ragaszkodik ma is a népszö­vetségi alapokmány betűihez, mint eho*,y egy pincevóltó kibocsőjlója a forgatók sehonnai aláirésaihoz. A »fúria francese", amelyről Ma­chiave.li csodákat regélt és amely Napoleon óta hamvadosik, csak azért nem lobbant ki végképen, mert újra s ismét újra éleszti : a félelem Németországtól. Ez a szo­rongás ankor sem hagyta el Ver­cingetor/x népét, akkor sem hagyta Galliát pihenni, amikor az ősi el­lenség tehetetlenül vergődött kény­szerzubbonyban, akkor sem, ami­kor Bismarck utmulaiásén elindul­va, fehérre köpülyözte a legyőzött óriást. Olyan h&dsereget verbuvált és állított talpra, aminő Európa homlokén soha nem szemtelenke­dett és felszerelte ugy, hogy por­cikája se létfy.ott ki az ágyú sö­vény mögül. Ámde rövidesen ki­pattant, hogy vaktában bizott a számbeli fölényben. A német had sereg ugyanis, amelynek cserepeit kinosan, keservesesen biggyesz­tette össze először Gröner, az­után Heye s végül Schleicher, okult a világháború tanulságain és ahogy annak idején Scharnhorst Gnei­senauval szemben célszerűnek látta kicsiny egységekre alapította ujabb sztratégiáját. „Akármilyen hátrány­ban is vagyunk számbelileg — irta ekkortájt Seekt — módunkban áll ezt az inferioritást amegrohanás gyorsaságával ellensúlyozni. Tüs­tént, amint kitör a háború, netóni szükség esetén még a hadüzenet előtt egy vállrándítással ledönt­hetjük az ellenzék fedezéksáncá­nak gvőmoszlopait, amelyek mö­gött csoportosulni igyekszik. Föl­téve, hogy csapataink eléggé moz­gékonyak (és mennél kisebb egy­ségekkel operálunk, annál fürgéb­bek leszünk) olyan hatást válthat­nak ki, mint aminőt egy veszett buidogg, ha porcellán üzletbe tér". Ez az eshetőség lassanként vi­lágot gyújtott a francia vezérkar jobbjainak agyvelejében s szégyen ide, szégyen oda, az az állam, amelynek pincéiben garmadával bújtak meg az aranyrudak, az az állam, amelyet szövetségesek gyű­rűje o'talmarott, eresz alá húzó­dott epyolyen állammal szemben, amelynek egy ré? peték is alig csör­gött a zsebében és amelyet büsz­keségen a önbizalmán kívül min­den, I«ten, ember, faképnél ha gyolt. Száz meg s?áz kilométer­nyi hosszúságban, tiz meg ti« ki­lométernyi szélességben feSépült a Maginot-öv, amelynek tüszőjé­ben agyuk, golyószórók, aknave tők ezrei ólálkodnak arra, aki elég vakmerő a lábát a hőz küszöbére illeszteni. E^y szóvei a frarcia politika a védelem sinjein pördül és mo­zog tova. Illik reája, ma jóbban, mint valaha, Léon Gambetla ke­serű sza ve járása: „Nous sommes en fonction de i'Allemagne. u Kér­dés ezekutén, hogyan, miként fog viselkedni ennek a politikának az instrumentuma; a hadsereg. Előre láthatólag a védő övezet oltalma alatt fog gyülekezni an­nál inkább, mert annak egyes dú­cait és gócait olyan csapatok őri­zik, amelyek katonai nyelven szól­ván, azonnal disponibilisek. Nin­csen azonban kizárva, hogy egyes részei, főként a páncélosak és a motorizáltak, támadásba is átmen­nek, ha semmi másért, azért hogy a küzdelem elején némi trófeák­kal dicsekedhessen a vezérkar. A második üteme az ouverturenak ezután jön majd. Minekutö>ina az általános mczgósitás befejeződött és szerbe számba felvonultak nem­csak az anyaország, de a gyar­matbirodalom egységei is, minek­utána i yképpen a számbeli fö­lény annyira emennyire biztosít­tatott, a szövetséges hatalmakkal katöltvo megindulna az esetleges offenzíva. Ám ez az offenzíva ko­rántsem us-y száguldena elő és zúgna el, mint orkán, amely útjá­ban elsöpör és gyökerestül kitép mindent, hanem apró lökések so­rozatává lanyhulna, olvan löt éat k sorozatává, amelyekmk a sügér átmérője csekélv és, amelynek ki­mért8ége az offenzíva szellemé­vel összeférhetetlen. Lévén az Caesar szerint travolgens et illimi­tata audacia, vagyis magyarán magyarul nem egyéb, mint ha­tártalan bátorság, amely bont és roncsol. Alapjában véve tehát a francia stratégia ma is az lenne, ami volt 1918-ban, amikor Foch agyából elötermett. Csak akkor más volt a helyzet. Akkor ezt a sztratégiát javallotté a német de­fenzíva szinte felörölhetetlen szí vóssága, a szövetséges hadsere­gek maitodoni esetlensége. De az eljövendő háborúban az ilyen óva­tos sztratégia a kátyúba vihet. Camon, Niesel, Loiseau, Weygand, szóval a vezérkar legderekabbjai nem is átallották ezt a Fabiua Cunctatorhoz illő tétovőzőst korholni és a napoleoni hagyomőnyokra visszanyúlva a féktelen s gáttalan offenzíva üdvösségét hirdetni. Ám akárhogy, akármit prézsmitáltak, a valÓ8őg az, hogy Foch szelle­me megidösült a divízió generá­lisokban, akik szilárdan rogasz­kodnak azokhoz az elvekhez, amelyeknek szintézise ugy átabo­lába emígy fest: I. Az állandó erődítmények Ieg­messzibbmenő kihasználása. II. Az emberanyag végletekig me­nő kímélete, ennek folytán a gépi erő végletekig menő alkalmazásé. III. Ragaszkodás a defenzivő­AZtpltT. MINDEN ORION RÁDIÖ­KERESKEDŐNÉL KAPHATÓ bé&éfv&ó - "TxícLLcf Ahol nincs villany vagyahol nagymérvű háló­zati zavarok lépnek fel, kiváló szolgálatot fesz ez a rádió. Rövid-,közép- és hosszúhullámon egyaránt veszi az összes számottevő állomá­sokat. Egy darabból áll. Permanens dynamikus hangszóróval, telepekkel egybe van építve ^ü^ m* si ^^ mm Orion rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál Orion rádiók kaphatók ROSENBAUIVI-nál hoz, mint az egyetlen úthoz, amely a második pontban körülirt poe­tulátumok végrehajtását elősegíti. Ugyanezeken a csapásokon jár az angol hadsereg is. Persze egészen mós okokból. Az angol hadsereg ex asse defen­zívára szorítkozik ezért, mert töménytelen géppel rendelkezik ugyan, de annél parányibb em­beranyaggal. Ha csak az általános fegyverviselési kötelezettség életbe nem lép a szigetországban (ami ez idén az utópiák ködébe vész) Angliának meg kell elégednie az­zal, amije van: csekély számú zsoldosokkal. Lsy aztán ugy segit a bajon, ehogy tud. Gyenge had­erejét Fuller vezérkari ezredes tel­jesen mechanizálta és motorizálta. Könnyű s nehéz ütegekkel pótolta az emberhiányt és ha ma is ott tartanánk, ahol száz évvel ezelőtt, amikor a színesek csak a nyilat meg a puzdrát ismerték, a fehé­rek peditf az ágyuöntésbez szük­séges kcbaldhoz csak Anglia se­gítségével jutottak, játszva lebírná a nehézségeket Britannia. Ám saj­na, ezáz év alatt nagyot fordult a vilóg. Azután a mechanizált és a motorizált ármádia számos elő­nyeit meg számosabb hátrányok kurtítják. A gép gyorsan kopik, még gyorsabban avul A tüzelő egyre drágul és ami borzasztóbb: egyre ritkul. Hiába, igaza volt a pókhasú Falstaffnak, ember nélkül csete-patézni nem lehet. Es a gya­logság ma is ép olyan nélkülöz­hetetlen, mint Alexander, Hanni­bál, Caesar idejében. A katonai létszám tyér8ége persze c«ak idő­legesen akadályozza Angliát. Ne feledjük, hogy 800 millió lélek uralja, vagyis olyan tartalék felelt rendelkezik, ahonnan bőviben, vég nélkül meríthet. Ám defenzívára kényszeríti ezenfelül sok minden. A valószínű harctér igen messze fog esni attól a cisternától, ahol Anglia erőforrásai buzognak. Számolnia kell ha nem is a gyarmatokkal, legalább a dominiumokkal,amelyek nehezen állnak kötélnek. Idegrend­szere csupaszon vonul ót öt föld­részen és nincs olyan hitvóny re­pülőgép, amely ne bo'ygathatnő. A metropolis élelmezését akárki meg­háboríthatja. Igazat mondott Sforza gróf, amikor igy jellemezte a rop­pant birodalmat: sia troppo gran­dé per es sere realmente forte, sok­kal nagyobb, semhogy valóban &rős lehetne. Franciaország, méginkább Ang­lia felől hát zárva maradhatna örökké Janus temploma. Jól lak­tak. Elpuhultak, félénkek. Bezzeg akiknek nem jutott az osztőlyból ÁtmcC luaázt TUNGSRAM DUPLASPIRÁL LÁMPA Gazdaságosabb áram­fogyasztása révén / »e Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom