Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám
1937-01-17 / 13. szám
1937 január 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle tojás Lustig Géza A Foreign fi ffeirs-ben olvassuk a következőket L'ddel Harl pennőjőból : „A fegyverszünet, emely 1918. novemberétől mostanáig tartott üggyel bajjal, immáron véget ért. Európa országai, talpig fegyverben, ismét a météhoz állottak s lesik, mikor sül el az indulást jelző pisztoly. Idő pazarlás s szófecsérlés vólna hát egyebet tenni, mint sorra vonni azokat az erőket s azokat az eszközöket, amelyek összecsapni készülnek". Vegyük eorra őket és mérjük le fajsúlyúkat. Mussolinival beszélve, tartsunk seregszemlét azon elgondolások, illetve azon látomások felett, amelyik .csak azért különböznek egymástól, hogy isíeneknek nagyobb kedve teljék abban a bizonytalan játékban, amit gyarló embeji nyelven háborúnak nevezünk". Visioni e 8oluzioni del gioco della guera I Nos. vegyük hát sorra őket. S nézzük először Franciaországot, mint azt a hatalmassagot, amely ezer év óta hóboritja a csendet s álmainkat. Rúgja a port és ficánkol egyre, most is. Pedig teli a bendője degeszig és egyetlen óhaja, hogy zavartalanul emésszen, egyetlen vágya, hogy nyugodtan kérődzzön. Innen van az, hogy görciösen ragaszkodik ma is a népszövetségi alapokmány betűihez, mint eho*,y egy pincevóltó kibocsőjlója a forgatók sehonnai aláirésaihoz. A »fúria francese", amelyről Machiave.li csodákat regélt és amely Napoleon óta hamvadosik, csak azért nem lobbant ki végképen, mert újra s ismét újra éleszti : a félelem Németországtól. Ez a szorongás ankor sem hagyta el Vercingetor/x népét, akkor sem hagyta Galliát pihenni, amikor az ősi ellenség tehetetlenül vergődött kényszerzubbonyban, akkor sem, amikor Bismarck utmulaiásén elindulva, fehérre köpülyözte a legyőzött óriást. Olyan h&dsereget verbuvált és állított talpra, aminő Európa homlokén soha nem szemtelenkedett és felszerelte ugy, hogy porcikája se létfy.ott ki az ágyú sövény mögül. Ámde rövidesen kipattant, hogy vaktában bizott a számbeli fölényben. A német had sereg ugyanis, amelynek cserepeit kinosan, keservesesen biggyesztette össze először Gröner, azután Heye s végül Schleicher, okult a világháború tanulságain és ahogy annak idején Scharnhorst Gneisenauval szemben célszerűnek látta kicsiny egységekre alapította ujabb sztratégiáját. „Akármilyen hátrányban is vagyunk számbelileg — irta ekkortájt Seekt — módunkban áll ezt az inferioritást amegrohanás gyorsaságával ellensúlyozni. Tüstént, amint kitör a háború, netóni szükség esetén még a hadüzenet előtt egy vállrándítással ledönthetjük az ellenzék fedezéksáncának gvőmoszlopait, amelyek mögött csoportosulni igyekszik. Föltéve, hogy csapataink eléggé mozgékonyak (és mennél kisebb egységekkel operálunk, annál fürgébbek leszünk) olyan hatást válthatnak ki, mint aminőt egy veszett buidogg, ha porcellán üzletbe tér". Ez az eshetőség lassanként világot gyújtott a francia vezérkar jobbjainak agyvelejében s szégyen ide, szégyen oda, az az állam, amelynek pincéiben garmadával bújtak meg az aranyrudak, az az állam, amelyet szövetségesek gyűrűje o'talmarott, eresz alá húzódott epyolyen állammal szemben, amelynek egy ré? peték is alig csörgött a zsebében és amelyet büszkeségen a önbizalmán kívül minden, I«ten, ember, faképnél ha gyolt. Száz meg s?áz kilométernyi hosszúságban, tiz meg ti« kilométernyi szélességben feSépült a Maginot-öv, amelynek tüszőjében agyuk, golyószórók, aknave tők ezrei ólálkodnak arra, aki elég vakmerő a lábát a hőz küszöbére illeszteni. E^y szóvei a frarcia politika a védelem sinjein pördül és mozog tova. Illik reája, ma jóbban, mint valaha, Léon Gambetla keserű sza ve járása: „Nous sommes en fonction de i'Allemagne. u Kérdés ezekutén, hogyan, miként fog viselkedni ennek a politikának az instrumentuma; a hadsereg. Előre láthatólag a védő övezet oltalma alatt fog gyülekezni annál inkább, mert annak egyes dúcait és gócait olyan csapatok őrizik, amelyek katonai nyelven szólván, azonnal disponibilisek. Nincsen azonban kizárva, hogy egyes részei, főként a páncélosak és a motorizáltak, támadásba is átmennek, ha semmi másért, azért hogy a küzdelem elején némi trófeákkal dicsekedhessen a vezérkar. A második üteme az ouverturenak ezután jön majd. Minekutö>ina az általános mczgósitás befejeződött és szerbe számba felvonultak nemcsak az anyaország, de a gyarmatbirodalom egységei is, minekutána i yképpen a számbeli fölény annyira emennyire biztosíttatott, a szövetséges hatalmakkal katöltvo megindulna az esetleges offenzíva. Ám ez az offenzíva korántsem us-y száguldena elő és zúgna el, mint orkán, amely útjában elsöpör és gyökerestül kitép mindent, hanem apró lökések sorozatává lanyhulna, olvan löt éat k sorozatává, amelyekmk a sügér átmérője csekélv és, amelynek kimért8ége az offenzíva szellemével összeférhetetlen. Lévén az Caesar szerint travolgens et illimitata audacia, vagyis magyarán magyarul nem egyéb, mint határtalan bátorság, amely bont és roncsol. Alapjában véve tehát a francia stratégia ma is az lenne, ami volt 1918-ban, amikor Foch agyából elötermett. Csak akkor más volt a helyzet. Akkor ezt a sztratégiát javallotté a német defenzíva szinte felörölhetetlen szí vóssága, a szövetséges hadseregek maitodoni esetlensége. De az eljövendő háborúban az ilyen óvatos sztratégia a kátyúba vihet. Camon, Niesel, Loiseau, Weygand, szóval a vezérkar legderekabbjai nem is átallották ezt a Fabiua Cunctatorhoz illő tétovőzőst korholni és a napoleoni hagyomőnyokra visszanyúlva a féktelen s gáttalan offenzíva üdvösségét hirdetni. Ám akárhogy, akármit prézsmitáltak, a valÓ8őg az, hogy Foch szelleme megidösült a divízió generálisokban, akik szilárdan rogaszkodnak azokhoz az elvekhez, amelyeknek szintézise ugy átabolába emígy fest: I. Az állandó erődítmények Iegmesszibbmenő kihasználása. II. Az emberanyag végletekig menő kímélete, ennek folytán a gépi erő végletekig menő alkalmazásé. III. Ragaszkodás a defenzivőAZtpltT. MINDEN ORION RÁDIÖKERESKEDŐNÉL KAPHATÓ bé&éfv&ó - "TxícLLcf Ahol nincs villany vagyahol nagymérvű hálózati zavarok lépnek fel, kiváló szolgálatot fesz ez a rádió. Rövid-,közép- és hosszúhullámon egyaránt veszi az összes számottevő állomásokat. Egy darabból áll. Permanens dynamikus hangszóróval, telepekkel egybe van építve ^ü^ m* si ^^ mm Orion rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál Orion rádiók kaphatók ROSENBAUIVI-nál hoz, mint az egyetlen úthoz, amely a második pontban körülirt poetulátumok végrehajtását elősegíti. Ugyanezeken a csapásokon jár az angol hadsereg is. Persze egészen mós okokból. Az angol hadsereg ex asse defenzívára szorítkozik ezért, mert töménytelen géppel rendelkezik ugyan, de annél parányibb emberanyaggal. Ha csak az általános fegyverviselési kötelezettség életbe nem lép a szigetországban (ami ez idén az utópiák ködébe vész) Angliának meg kell elégednie azzal, amije van: csekély számú zsoldosokkal. Lsy aztán ugy segit a bajon, ehogy tud. Gyenge haderejét Fuller vezérkari ezredes teljesen mechanizálta és motorizálta. Könnyű s nehéz ütegekkel pótolta az emberhiányt és ha ma is ott tartanánk, ahol száz évvel ezelőtt, amikor a színesek csak a nyilat meg a puzdrát ismerték, a fehérek peditf az ágyuöntésbez szükséges kcbaldhoz csak Anglia segítségével jutottak, játszva lebírná a nehézségeket Britannia. Ám sajna, ezáz év alatt nagyot fordult a vilóg. Azután a mechanizált és a motorizált ármádia számos előnyeit meg számosabb hátrányok kurtítják. A gép gyorsan kopik, még gyorsabban avul A tüzelő egyre drágul és ami borzasztóbb: egyre ritkul. Hiába, igaza volt a pókhasú Falstaffnak, ember nélkül csete-patézni nem lehet. Es a gyalogság ma is ép olyan nélkülözhetetlen, mint Alexander, Hannibál, Caesar idejében. A katonai létszám tyér8ége persze c«ak időlegesen akadályozza Angliát. Ne feledjük, hogy 800 millió lélek uralja, vagyis olyan tartalék felelt rendelkezik, ahonnan bőviben, vég nélkül meríthet. Ám defenzívára kényszeríti ezenfelül sok minden. A valószínű harctér igen messze fog esni attól a cisternától, ahol Anglia erőforrásai buzognak. Számolnia kell ha nem is a gyarmatokkal, legalább a dominiumokkal,amelyek nehezen állnak kötélnek. Idegrendszere csupaszon vonul ót öt földrészen és nincs olyan hitvóny repülőgép, amely ne bo'ygathatnő. A metropolis élelmezését akárki megháboríthatja. Igazat mondott Sforza gróf, amikor igy jellemezte a roppant birodalmat: sia troppo grandé per es sere realmente forte, sokkal nagyobb, semhogy valóban &rős lehetne. Franciaország, méginkább Anglia felől hát zárva maradhatna örökké Janus temploma. Jól laktak. Elpuhultak, félénkek. Bezzeg akiknek nem jutott az osztőlyból ÁtmcC luaázt TUNGSRAM DUPLASPIRÁL LÁMPA Gazdaságosabb áramfogyasztása révén / »e Á
