Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-02 / 77. szám

Ara 6 fillér BEEESHE&TEI KÖZLÖNY Békéscsabai április 2. csütörtök 63. évfolyam 77. szám Igy gondoljuk Sokszor került mór szó ezen a helyen a csabai színházról. Talán többször, mint ahogy azt a kér­dés — végső elemzésben — meg­érdemelné. Da, ugy véltük, vala­hányszor szóba hoztuk, hogy el kell mondanunk külön vélemé­nyünket a vidéki színház helyze téről és szerepéről mindannyiszor, amikor a békéscsabai saintársu latot nem láttuk alkalmasnak en­nek a feladatnak a betöltésére. A legutóbbi színházi évad ese­ményeiről is akadt volna monda­nivalónk elég. De — örültünk, hogy vége. s nem akartunk túlon­túl nagy feneket keríteni az ügy nek. Most azu'őn mégis ide kiván kőzik a szinlrSz ügye. Ide kíván­kozik, mert Békéscsaba megint abba a helyzetbe került, hogy döntenie keli szinházőnak sorsa felől. A szinikerület, amelyhez Újpest, Szolnok és Kecskemét mellett Bé­késcsaba városa is tartozott, vég­leg felbomlott. Az elmúlt évben kiugrott Újpest, amikor a közös határozattal szemben hosszú időre ismét lekötötte magát Miklóssy társulata mellé. Most aztán kö­vette a példát Szolnok is. Fel­mondta a barátságot és sietett biz­tosítania magát Sziklaival, a ki­tűnő szegedi direktorral. Kecske­mét pedig tudván, hogy Csabával kettesben ugy sem alkothatnak egy kerületet, szintén lemondotta a negyedikére tervezett városközi szinügyi értekezletet. Most hát uj helyzetelőtt áll Bé­késcsaba szinügyi bizottsága. Szer­ződés nem köti meg a kezét sem­milyen irányban. Legjobb belátása szerint járhat el az uj társulat ki­választása körül. Munkáját — nagyon nehéz munka, elismerjük — talán megkönnyíti az is, hogy az utóbbi évek nagyon gyenge anyagi eredményeket hozó szini évadjai után az 1936-os tavaszi szezon, a Károlyi társulat erkölcsi és anyagi megbízhatósága követ­keztében — számos művészeti hi­bája ellenére is — anyagilag is kedvezőbb képet mutat. A közön­ség bizalma is osztatlanul áll a szinügyi bizottság mögött, türelem­mel várva a megindítandó tár­gyalások eredményét. A magunk részéről sem kívá­nunk semmikép sem elébe vágni a szinügyi bizottság terveinek és tárgyalásainak. Bizunk benne mi is, hogy minden irányba kiterjedő figyelemmel végre megfelelően megoldja a csabai városi színház sok vihart látott problémáját. Egy megjegyzést mégis rr.eg kell koc­káztatnunk. Ne hagyjon a bizott­sőg olyan szempontokat érvénye­sülni, amelyek a „mit is lehet vőrni azért az egy pengő húszért" hamisan érzelgős jelszavával min­den komoly művészi szemponttól mentes „népkonyha" politikát visz­nek a színház mégis csak kultur­szemszögből elbírálandó ügyébe. Remélem, hogy a gazda­sági helyzet javulása iga­zolni fogja a költségvetést — mondotta Faisiityi pénzügyminiszter a Ház általános helyeslése közepette (A B. K. tudósitóia jelenti.) A képviselőház szerdai ülésén harmadszori olvasásban elfogadta a telepítési törvényjavaslatot. A Ház ezután a sa^dasági bizottság jelentését fogadta el a jövő évi költségvetés előirányzatáról. Gömbös Gyu'a miniszterelnök benyújtotta bk 1934—35 évi zár­számadásban emiitett, költségve­tési év második felében mutat kozó lulkiadáfco!<rót szóló jelen­tést. Ezután Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter az 1936—37 évi költségve­tést nyújtotta be. Két órás beszéd keretében tar totta meg expozéját, amelyet a Ház minden oldalán a legnagyobb figyelemmel hallgatták. Rámutatott arra, hogy mint a világgazdaság, ugy a magvar gazdaság terén is ujabb árnyalati javulás mu­tatkozik az iparban és a kereskedelem­ben. A költségvetés végösszegei a következők: A kiadások: 1211.8 millió pengő. A bevételek: 1136.1 millió pengőben vannak előirá­nyozva. A hiány 75 7 millió pengő. A jövő évi költségvetés kiadásai Há; 35.7 millió pengővel, bevételei 359 millió pengővel nagyobbak, mint ez ideiek voltak. A deficit 0.2 millió pengővel kisebb lett, A kiedások többletének egy része elhá­ríthatatlan. Ilyen például a nyugdijterhek és az évek óia alkalmazott fokozott takarékosságnak maradványai. A kiadások nagyobbodásót növeli a nemzet egészsegügvi, gasdaaági és kulturális megerősítése. A be­ruházáeok összege az uj költség­vetésben nagyobb a tavalyinál. Hangsúlyozta, hogy a kiadások megállapításánál a legnagyobb gondossággal és ésBzerü takaré­kossággal jártak el. A költségve­tés másik oldalán a bevételeknek a gazdasági helyzetben beállott enyhüleshez képest 35.9 millió pengős többlet mutatkozik. Az összolgéltbtásokból származó be­vétel tehát 19.6 millió pengővel több az előző évi előirányzatnál, ami reális. Az előző adóbevéte­lekből származó többlet a*. osz­télvsorsjáték megreformálásából adódik. a kis családi házakba Örömmel állapítja meg azt a fo­kozódó adófizetési készséget, mely mór ebben az évben megnyilvá­nult. Az adóbehajtás a méltányos­ság keretén belül folyik. Kiemelte, hogy a kormány szem előtt tartja a kis egzisztenciák védelmét. A jövőben az egyszobából és mellék­helyiségekből álló kislaká­sokat a házadó alól men­tesiti, ha a tulajdonos napszámból vagy segélyezésből él és kiterjeszti az adómentességet ezeknek özve­gyeire és árváira is. Rámutatott arra, hogy a költségvetési hiányt az idén is kincstár jegyekkel és bel­földi hitelekkel fedezni fogja, mert a kiadások terén nem lehetett kocká­zat nélkül további megtakariiáso kat elérni. Beszéde további részé­ben a kiadások főbb csoportjait ismertette, majd a beruházásokkal foglalkozott. Bejelentette, hogy az 1936 — 37. költségvetési év végéig a kormány 30—40 millió pengőt fog beruházásokra fordítani. Foglalkozott a kereskedelmi poli­tikánkkal és hangsúlyozta, hogy külkereskedelmi politikánk legfőbb pillére a római paktum és az ez­zel kapcsolatos megegyezés Olasz­országgal és Ausztriával. Nagy gonddal folytatjuk tovább a gaz­dasági kapcsolatok kiépítését. A német hirodalommal való árucsere gazdasági fellendülést biztosit, kül­kereskedelmi mérlegünkben Né­metország az első helyre került. A gabona értékesítés a római jegy­zőkönyvvel, az állattenyésztés Né­metországgal kapcsolatbon, bizto­sítva van. Kifejtette, hogy a pénz vásárló erejének megvédel­mezése a jövőben is változatlan alapcél­kitűzése lesz a kormánynak. Az árszínvonalunk azon a szinten áll, mint az 1930—31-es évben volt. Különös figyelmet érdemel, hogy a mezőgazdasőgi indexszám elérte ezeknek az eveknek a színvona­lát. Sikerült olyan gazdasági egy en­súlyt teremteni, hogy a pengő ár­folyama folytán a belföldi és kül­földi vásérlóképesség harmonizál egymással. Hangsulyosta a pénz­ügyminiszter, hogy a fejlődés ha­tározott irányi vet. A nemzet élni akar és sok nehézségen keresztül küzdi magát Továbbra is a józan óva­tosság és meggondoltság utján kell haladni, mert még messze vagyunk attól, hogy deficitmentes költségvetésben biztosíthatjuk az állami szükségletet. Reméli, hogy ez évben jó lépést tehetünk előre és hogy a gazdasági helyzet javu­lása teijes mértékben igazolni fogja a költségvetést. A pénzügyminiszter beszédét a Ház minden oldalán nagy tapssal és ellismeréssel fogadták. Fabtnyi Tihamér pénzügyminisz­ter beszéde elhangzása után első­nek Gömbös Gyula miniszterelnök gratulált. Rövid szünet után Fábián Béla a nemzeti szocialista párt szervezkedésével kapcsolat­ban aggodalmát fejezte ki. Az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a Ház legköze­lebbi ülését a húsvéti ünnepek után, április 28 án tartja. A napi­renden több kisebb nemzetközi egyezmény és miniszteri javaslat szerepel. Propper Sándor interpellációjá­ban az újpesti állami lakótelepek utón fizetendő magas béreket ki­fogásolta. Kozma Mik!ó3 belügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom