Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-28 / 73. szám

Ára 6 fillér BEKESME6YEI KÖZLÖNY Békéscsaba. 1936 március 28. szombat 63. évfolyam 73. szám Nemzetvédelem címszó alatt Csehszlovákiában föltűnő intézkedések egész sorát ké szitik elő törvényjavaslatok formájában. Megtudjuk, hogy háború esetén 17 tői 60 éves korig nemre való tekintet nélkül mindenki mun kára kötelezhető a fontosabb üze mekben. Lehetővé kívánják tenni a nagyobb üzemeknek mér békében is polgári vagy katonai ellenőrzés alá vetését éa módot nyújtanának a javaslatok arra, hogy az állam minden gazdasági ereje maradéktalanul a hadviselés szolgálatába legyen állítható. Nem kell részleteznünk a csehszlovák javaslatokat : nyilvánvalóan az a céljuk, hogy a nemzet minden erejét egy esetleges háború szolgálatába állilhaa9ö. N^m érdektelen elgondolkoznunk azon, hogy ezt az irányzatot nemzetvédelemnek címezik szomszédunkban. Nem az a nemzetvédelem tőlünk északta, ha a népegészségügy, az általános jólét, a művelődés fej lesztésével szolgálják a lakosságot. Ki indul ma ilyen jelszavak ulán ? Ellenben fegyverkeznek, ha kell, ha nem. Hogy méris állig fegyverben, tökéletes felszereléssel állnak en garda a hatéron, amelyet Budapesttől harminc kilométeres távolságban harcoltak (?) ki maguknak egykori fegyvertár saink, — ez nem elég. Nem elég akkor sem, ha szegénységünkben és* trianoni megkötöttségünkben ugy állunk Csehszlovékia mellett, mint a középkori istenitélet meztelen bajvívója páncélos ellenfelével szemben. Hiéba ez a lesújtó bizonytalanság, a polgári és gazdasági fegyverkezést is megkezdi Csehszlovékia s mindenre elszántan várja a jövőt. Ebben az egyre nyomasztóbb légkörben fokozottan kell a magunk portáján körülnéznünk: mit tehetünk. Ugy érezzük, hogy útban van a magyar egyenjogúság ie, de addig is szükség van a nemzeli erőforrások seregszemlé" jére. S ebben a szemlében kiemelkedő jelentőséggel lép előtérbe a magyarság erkölcsi ereje, amely leginkább teheti próbára bármelyik ellenségünk technikai fölényét. Más lehetőség hiányá* ban ezt az erkölcsi erőt kell minden tehetségünkkel ápolnunk és fejlesztenünk, minden állampolgárt meg kell győznünk arról, hogy az ő léte, sorsa, jövője ép ugy fontos és egyenlő érdekű a haza részére, mint bármelyik sorstársáé. Az az igazi nemzetvédelem a béke éveiben, ha a válasífelak ledöntésével, egyenlő életlehetőségek nyújtásával oly erősen füzzük a nemzet valamennyi fiát egymáshoz és nemzetéhez, hogy ez a kötelék a legsúlyosabb fegyverpróbót is kiállja. Hétfőtől tizenkét órás illéseken tárgyalja a Ház a telepítési törvényt? Hz ellenzék szónokainak egész sora szólt hozzá a javaslathoz (A B. K. tudósitója jelenti.) Korniss Gyula alelnök nyiiotla meg a képviselőház tegnapi ülését. A táreysorozalhoz elsőnek Rakovszky Tibor s?ó!ott hozzá, aki vissscBuiasitotta Jenes András vádjait, amelyekkel a törvényjavaslatot illette. A telepítés céljaira elsősorban a háború után szerzett vagyoiukat kell felhasználni. A javaslat több, mintha semmi sem történnék. A határvidéket kellene megszervezni a telepítés révén, mint az utódállamok cselekedték. A javaslatot elfogadja. Károlyi Viktor gróf hangoztatta, hogy Magyarországon a kisbirtok-típus nem képzelhető el, mert arra olyan gazdasági kuliurnivó szükséges, mint amilyen a nyugali államokban van. A földbirtok helyes megvilágítása közérdek. A helyes földbirtok politikának arra kell törekednie, hogy egészséges kisbirtokosztály és minél több olyan exiaztencia legyen, amelynek érdeke a társadalmi rend fenntartása. Visszautasítja a történelmi osztály ellen szitott igazságtalan vádakat. Kifejti azon nézetét, hocy a javaslat sokakban csalódást fog kelteni, mert ennél többet helyeztek kilátásba és a probléma megoldhatatlan maradi. A javaslatnak vannak olyan lényeges rendelkezései, amelyek nincsanek összhangban a nemzeli munkatervvel. Abban a reményban fogadja el a törvényjavaslatot, hogy ezeket az ellentéteket kiküszöbölik. Csak tőkeerős emberek jussanak földhöz Apponyi György gróf örül, hogy végre akad egy bátor kormánypárti képviselő, aki rámutat a javaslat hibáira. A javaslat szerinte lényeges változást nem idéz elő. A javaslat nem állt arányban azzal az agitációval, amelyet a kor mány körülötte kifejlett. Helyes intézkedése a javaslatnak, hogy az adó- és illetékhátralékot földben is le lehet róni, de kérdi, miérl limitálja a javaslat annak határát tizenhat millió pengőben. A javaslat nem simítja el a szociális és osztályellentéteket, hanem ujjakat teremt. A javaslat a kormányhatalom kiépítését szolgálja. Shvoy Kálmán szerint a földel nem szabad akérkinek odaadni, csak olyannak, aki az érát meg tudja fizetni. Figyelembe kell venni, hogy csak a tőkeerősemberek jussanak földhöz. A javaslatot, mint nagyfontosságú reformlépést, üdvözli és elfogadja. Horváth Ferenc rámutatott arra, hogy a nagybirtokok nehezen morzsolódnak szét. Kifogásolja, hogy a javaslat nem vesz tudomást a nincstelenekről. A törvényjavaslatot nem fogadja el és nem tartja megfslalőnek arra, hogy a falu népének jobb helvzetét biztosítsa. Hunyady Vas Gergely azt állapítja meg e javaslatról, hogy az helyes a termalés szempontjából és megmutatja, hogy milyennek kell lenni a birtokmegosztásnak. A javaslat kielégítő abból a szempontból, hogy a haladó konzervatív szellem hatja át. Részletesen foglalkozott Magyarország birtokpolitikai problémájával és fejlődésével. Azt vonta le tanulságul, hogy ez a javaslat megoldja azokat a kívánságokat, amelyek az elmúlt ölvén év alatí megnyilvánultak. Kéthíly Anna kifejtelte, hogy a szociáldemokrácia évtizedek óta foglalkozik a telepítéssel és szükségesnek tartja a nagybirtok fokozatos elporlasztását. Ez a telepítés nem komoly. Több határozati javaslatot nyújtott be és kérte egy 25 tagu bizottság kiküldését. Martsekényi Imre helyesli a javaslatot. Tisztában van azzal, hogy ez a javaslat egyedül nem oldja meg a problémákat. Ez a javaslat csak láncszeme a magyar birtokpolitikának, konzervatív, miként a föld. A legeltetési társulatok, városok, községek másfél millió hold földjét is igénybe keli venni. Mizsey György nem fogadia el, mig Balogh Gábor magáévá tette a javaslatot. A képviselőház ma, szombaton is ülést tart. Hir szerint az esti órában Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter is válaszol az elhangzott beszédekre és észrevételekre. A mai ülésen inlerpellációs nap is lesz. A Ház tizenegykor tér át a bejegyzett négy interpelláció meghallgatására. Az interpellációk a következők: Gaál Olivér a balmazújvárosi zaklatások ügyében. Némethy Vilmos a dohány kötelező jégkár biztosításáról. Propper Sándor az állami lakótelepeken lakók bérmegállapításáról. Peyer Károly az OTÍ-járulékok tartozása ügyében. Az ipartestület egyes esetekben — elsőfokú iparhatóság (A B. K. tudósitója jelenti.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara egy konkrét esetből kifolyólag érdekes véleményt nyilvánított az ipartestületek munkájának minősítéséről. A kamara kimondotta, hogy az ipartestületek átruházott hatáskörben végzett hatósági munkák közben elsőfokú iparhatóságnak tekintendők és ezt levélpapirukon, általában levelezésükön és pecsétjükön joggal fel is tüntethetik.