Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-26 / 136. szám

4 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY öékéscsaba, 1932 junius 1 4 A régi jó időkből Teljes egészében áll az a tétel, hogy aki a multak üszkén nyargal, az elveszti lába alól a talajt, nem tud megállni a jelenben és nincs felvértezve arra, hogy szembe szálljon a jövő küzdelmeivel. Mindezek tudatában mégis jóleső érzéssel gondolunk vissza azokra a régi jó időkre, amikor még nem ismertük a bolettáf, nem tudtuk, hogy mi a forgalmiadé, nem álmodoztunk a kényszeregyezség eshetőségeiről. Nem ismertük a rádiót, a tankot, a repülőgépet, mindezek csak mint -egy elérhetetlen állomképek tűnitek fel előttünk és mégis — boldogok voltunk. Ebből a boldog korszakból ragadunk ki néhány csabai apróságot. Sokan fognak még emlékezni Hornyacsek Istvánra, a Széchenyiliget vendéglőjének egykori bérlőjére. Mindenki ismerte az öreget és mindenki szerette. Jó kedélye soha nem hagyta el. Mindent a derűs oldaláról szemlélt. Egyik nyáron történt, hogy Hornyacsek bácsi szombat estére nagy halvacsorát hirdetett. Szombat délre meg is érkeztek a halak Szegedről. Délután azonban hatalmas fekete fellegek sötétlettek az égen és olvan hatalmas tömeg jég hullott alá, hogy dézsával lehetett a jeget szedni. A halvacsora elmaradt. — Mit csinálunk most a hallal ? — kérdezte a pincér. — Semmit I Összeszedjük a jeget és behütjük a halat. * Akármilyen jó voit az a régi világ, adót fizetni akkor sem szerettek. Aki csak tehette, megfelebbezte az adóját és végigsirta az adófelszólamlási bizottság tagjait. Tomka Pálnak — a most élő Tomka Pál nagyepja, — temetkezési vállalata volt. Semmi járvány nem volt abban az esztendőben, tehát az „üzlet" nem ment. Az adókivető-bizottság azonban ezt nem vette figyelembe éj Tomkára kiveteitek 200 korona adót. Az adófelszólamlási bizottság elé került a dolog. — Tomka bácsi, — mondta az egyik bizottsági tag, — magának ezt meg kell fizetni. — Nem birom, tekintetes uram 1 — De hiszen magának temetkezési vállalata is van! — Igen 1 Ha szolgálhatnék vele az uraknak! * Már a kilencszázas években is sok rajongója volt Csabán a magyar dalnak. Volt egy daloskör is. A Békéscsabai Iparos Daloskör. Ennek a daloskörnek ismert tagja volt Horváth Miska, mostani közgyám, akkori ipartestületi jegyző. Az ipartestületbs beállított egyszer egy munkanélküli iparoslegény és arra kérte Horváthot, hogy szerezzen a számára valahol foglalkozást. Horváthnak megtetszett a fiu s igy megkérdezte tőle : — Tud énekelni? — Hogyne tudnék! — Azt is tudja, mi a terc? — Hogyne ! Alsó, felső, király!.. Csabai. Minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol KOMOLY ORVOSI KÚRÖK ajánlják, hogy a ruházkodás alkalmazkodjék az éghajlati viszonyokhoz. Amennyire fontos a test felesleges belső melegének levezetését szolgáló izzadás, annyira káros lehet, ha a nedvességréteg a test felszínéről nem tud elpárologni. Ezt a kettős célt szolgálják az általunk forgalomba hozott rácsos szövésű ingkelmék, vagy kész férfiing k. A rácsos szövésű ingviselet az izzadás gyors elpárolgását lehetővé teszi, aminek következtében állandóan hűvösebb, kellemes levegőréteg veszi körül a testfelületet. Egyéb nyári férfiinge

k is óriási választékban KULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABÁN A Békésmegyei Hadigondozottak Háza előkészítő munkái megindultak Rövidesen megalakul a társulat (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai nehéz életküzdelmek közepette kétségbeejtő harcot viv a hadigondozottak társadalma, a félkezü, féllábú, béna vegtagu harcosok sorsa napról-napra rosszabbodik. Ma már ott tartunk, hogy a magukkal tehetetlen rokkantak a szükkörü családi körnek is terhére válnak, miért is szükségszerűvé vált egy olyan intézmény megalapítása, amely intézmény pótolná a családi otthont. Ez év január 18 án Déry József rokkant főhadnagy ennek szükségszerűségét átérezve egy indítványt terjesztett a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége Békéscsebai Csoportjának választmánya elé, hogy épitessék ineg a munkaképtelenné vált és kórházi ápolásra szoiuló hadirokkantak részére egy hadigondozottak háza. A választmány különösen a csoport elnöke dr. Forray Lajos átérezve e javaslatnak szükségszerűségét és fontosságát azt nagy lelkesedéssel megáévá tette, azzal a kiegészítéssel, hogy a meginduló mozgalmat kit?rjeszti az egész vármegyére. A május 8 án megtartott vármegyei hadirokkant nagygyűlés amit mér megirtunk egyizben örömmel és lelkesedéssel fogadta a javaslatot és annak keresztülvitelére egy bizottságot küldött ki. E bizottság Dér József tervei alapján elkészítette az alakítandó békésmegyei hadigondozottak háza társulatának alapszabályait, mely alapszabályok lehetővé teszik a hadigondozottak részére egy otthon fellálitását. Az előkészítő bi zottság a beterjesztett tervekalapján elhatározta, hogy rövid időnbelül a költségek előteremtésére kibocsájt 200.000 drb. 50 filléres téglajegyet, hogy mindenkinek módjában álljon e nagyszerű terv keresztülvitelét elősegíteni 1—2 téglajegy megváltásával. Felhívást intéz a megyéhez, a városokhoz, községekhez és az egész társadalomhoz, hogy siessenek e gondolat megvalósításának zászlaja alá, azáltal, hogy a hadigondozottak háza társulatának vagy alapitói, vagy tiszteletbeli, vagy pártoló tagjai sorába belépnek. A társadalom támogatása azért szükséges, mert a magyar állam a gazdasági vilógkrizis közepette nincs abban a helyzetben, hogy a hadigondozottak részére a szükséges otthonokat felépítse. A jelzett tagságokat az alábbiakban ismertetjük: Az ulapitő tagok kik úgyszólván az egész intézmény fenntartásáról gondos kodnak évi 200 pengőt fizetnek be a társulat pénztárába fentartási költségekre. Az alapító tagok különös megkülönböztetésül áldozatkészségük elismeréseképen viselni fogják a társulat szimbó likus ezüst jelvényét. Az a'apitó tagok a társulat életében széles körű vezetőszerepet nyernek, amely jogaik az alapszabályban is le vannak fektetve. Mindazon egyének akik az alapítási költségekre egyszer és mindenkorra 100 pengőt adományoznak, a társulat tiszteletbeli tagjává válnak. A tiszteletbeli tagok viselik a társulat szinbólikus bronz jelvényeit a nevüket pedig megörökítik a társulat évkönyvében. A társadalom ama tagjai, akik tehetségükhöz mérten havi 1—2 pengővel járulnak hozzá a fenntartási költségekhez a társulat pártoló tagjai sorába lépnek, mely pártoló tagok közül egyet egyet beválasztanak a társulat igazgatóságába. Megjegyezi kívánjuk, hogy mindenki több tagsággal is birhat. Az otthonban az annak felépítésére vonatkozó tervek szerint kényelmesen elhelyezhető 50—60 munkaképtelenné vált hadirokkant (hadiözvegyek elkülönített helyen) de nem csak a munkaképtelenné vált hadirokkantak nyernek ott elhelyezést, hanem eyy 15—20 személyes modernül felszerelt kórházi része is lesz. Az otthon igazgató főorvosi ingyenes rendelést fog adni az arra rászorultaknak. Kinek egyszersmind ingyenes gyógyszer ellátásban is részesítenek. A hadigondozottak háza előkészítő bizottsága, mely dr. Forray Lajos elnökkel az élén Dér József, Fischer Imre békésceabai, Antalóczy Nándor Gyula, Szlovenczák János Békés, Králik János Mezőberény, tagokból állanak az öszszes békésvármegyei hadigondozottak szivébe belepalántázta azt a hitet, hogy egész Békésvármegye társadalma megértő szívvel és lélekkel fog melléjük állani. FIZESSEN ELŐ A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNYRE! Ti trianoni batáron Lökösháza junius vége. Békéscsabától Lökösházáiggyorsvonattal igen rövid az ut. A vonat nemzetközi kocsijaival gyorsan száguld a dus kalászokat ringató magyar földek mellett. Olyan termés mutatkozik mindenfelé, hogy az ember szivét meleg érzés járja át és boldogan gondol az elkövetkezendő időkre. Lökösháza már messziiől látszik. Valamikor nem is tudtak róla. A gyorsvonat meg sem állt, csak száguldott Arad felé. Trianon ota tudunk Lökösházáról, amely egészen kis község. Egyetlen jelentős épülete a most létesített egyemeletes államrendőrségi épület, mert mióta Lökösháza Trianon jóvoltából határállomássá lépett elő, államrendőrsége is van. A vasútállomáson piros-fehérzöld zászlót lenget a szél, az IBUSz pavillonban külföldi lapokat is árusítanak. Egyszóval Lökösháza fejlődik. Még a melléképületeket is megváltoztatták, szebbé tették, az állomás mellett még kis szálloda is van, kell is, mert néha még külföldiek is ott maradnak, pláne ha személyvonattal igyekeznek a megszállt területre. A vágányokon román, CFR jelzésű vagonok sorakoznak fel, ezzel is jelképezve a határállomást. Kürtösig a magyar mozdony viszi a szerelvényt. (Curtici) Ott román mozdony jön a kocsik elé s viszi a vonatot Arad felé. Ezek a mozdonyok igen érdekesek. Mindegyiken az van, hogy készült a Ganz Damubius gyárban Budapesten. A románok innen „kapták" a lokomotivokat, amelyek számait megváltoztatták, de a „magyargyártmány" most is a gőzmasinán ékeskedik. A vonat kisérő személyzete Lökösháza határáig megy, ott leszállnak s átadják helyüket a románoknak. Igy megy ez évek óta. Ki tudja még meddig?! Lökösháza népe szorgalmas, magyar nép. Egy román lakója sincs. Igy nem csoda, ha mindennap várja a Megváltót, amely odébb tolja az ideiglenes határt Lökösházától, melyet a lökösháziak is nagyon szívesen vesznek, az idegenforgalom ilyen megnyilvánulásával együtt.. . iliéDlDlai Száraz prima minőségű cséplő tűzifa állandóan kapható a legolcsóbb napi árban. Benjámin Márton tüzifakereskedésében Luther ucca 16. Telefon 432 Hirdetéseket déli 12 óráig vesz fel a kiadóhivatal.