Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) október-december • 141-166. szám
1929-10-23 / 147. szám
2 gffiKftnmflYCii usoziLltara Békéscsaba, 1929 október 23 kötöttáruk, nyakkendő, kalap különlegességek TESCHERNÉL ANDRÁSSY-UT 6 ket és megállapította, hogy a régi szénáskertek helyére építendő uj vágóhíd vasúti szárnyvonallal 1,650.000, enélkül pedig 1,457.000 pengőbe kerülne. Addig is a régi vágóhíd felpanaszolt hibáit megszüntették és bőven karbolozlak. Szelner Antal az uj vágóhíd legsürgősebb megvalósítását kívánja, akár külföldi kölcsön felvételével is. Aradszky György a kivitei elhalasztását kéri. Nem érti, hogyan lehet másfélmilliós költségvetést összeállítani, amikor a szolnoki uj vágóhíd csak 32.000 pengőbe került. Nóvák György sürgősnek tartja az uj vágóhidat és kölcsönszerzést kiván. Hollánder Lipót dr. sokallja a költségeket, kifogásolja a kitűzött helyet és azt javasolja, hogy mivel az ajánlott hely pocsolyás, vegyék le az ügyet a tárgysorozatról és adják vissza a bizottságnak, készíttessen más, olcsóbb tervet és válasszon megfelelőbb helyet. A közgyűlés szótöbbséggel Hollánder javaslatát fogadta el. A Chevra Kadisa Lenkey-utcai telkének 3310 pengő vételárát a közgyűlés elengedte. A közgyűlés elhatározta, hogy a felvenni szándékolt 100.000 pengő függőkölcsönt nem veszi igénybe, viszont a sürgős szükségletekre az egyes városi alapokból átmenetileg vesz kölcsön. Így a szegényalapból 35.000, a kórháziból 45.000, a dolláralapból 60.000 és a törzsvagyonalapból 10.000 pengőt, összesen 150.000 pengőt. Rossz a járda-program Az 1930. évi járdaépítési programnál is hosszabb vita kerekedett. A programban betonjárdát terveztek a Ferenc József-térre, Kiss Ernő-, Réthy-, Irányi- és Luther-utcába, téglajárdát pedig 20— 25 uj utcába. Drienyovszky János ezzel szemben javaslatot terjesztett be, amelyben kérte, adják ki a programot egy bizottságnak és ez kerületek szerint állapítsa meg a járdaszükségletet. A közgyűlés igy határozott. Csatlakoztak Esztergom város megkereséséhez, amely szerint a városok tiltakoznak az ellen, hogy a kórházi alkalmazottak fizetéstöbbletét a miniszter a városok pénztárára hárítsa. Az elhunyt polgármester 3348 pengős temetési költségeinek és az arckép megfestetésének 4000 pengő tiszteletdiját a közgyűlés megszavazta, özv. Berthóty Istvánnénak nyugdiját pedig november 1-től számítják. Az AEGV-nek adott kölcsön ügyében ugy határoztak, hogy bizottságnak kell tisztáznia a szerződés egyes pontjait. Az orth. izr. hitközségnek 1930 április l-ig halasztást adtak 1160 pengő telekvételárhátralék megfizetésére. Hosszas vita után, — amelyben Gerő Lajos, Nóvák György, Forray Lajos dr., Medovarszky Mátyás dr., hollánder Lipót dr. és Linder Károly dr. vettek részt — elutasították Schwézner Károly abbeli kérelmét, hogy a város fizesse meg a szállodában 1922, 1923. és 1925. években elszállásolt katonatisztek elszállásolási dijait. Ugyancsak elutasították Ferencz Mihály szállodás ama kérelmét, hogy 8000 pengős takarékbetétkönyve helyett ugyanekkora öszszegről szóló váltót adhasson biztosítékul a városnak. Nem teljesítették a Bakucz-telepi lakosság kérelmét a betonjárdapallók kicserélése iránt, a hozzájárulási költségekre nézve azonKibontották a régi kisgazdapárt zászlaját Békéscsabán ban megengedték a részletfizetést. Elutasították a Kisgazdák Szövetkezetének kérelmét is a sziktéri telken lakóházépitési kötelezettségének törlése iránt és Nagy István vendéglőst 50 százalékos bérletösszeg-engedmény iránt. A közgyűlés kevéssel 2 óra előtt ért véget. A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének rendkívüli közgyűlése Békéscsabán — Határozati javaslat a sérelmekről és a helyzet orvoslásáról a miniszterelnökhöz — Borgulya Pál inditványára megalakították az önálló, független kisgazdapártot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt impozáns rendkívüli közgyűlést tartott a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete Békéscsabán, amely alkalommal országos érdekességü és messzire kiható politikai aktus történt: kimondották a kisgazdák az önálló, független kisgazdapárt megalakulását. A gyűlésen Csizmadia András országgyűlési képviselő elnökölt, aki vázolla az aggasztóan súlyos gazdasági helyzetet és higgadtságra intette a felszólalókat. Pikó Béla gyomai földbirtokos vázolta a magyar gazda mai helyzetét és a kivezető utat a takarékoskodásban jelölte meg. Mertz József (Gyula) a dugsegélyek ellen és a gazdasági gépeket terhelő óriási vámok miatt szólalt fel. Schriffert Ferenc dr. a Iegmeszszebbmenő takarékoskodást sürgette, Batári Antal (Gyoma) pedig felemlítette, hogy a kormány utasítást adott a Nemzeti Banknak a kölcsönök kíméletlen behajtására. Tóih Pál dr. országgyűlési képviselő ugyancsak a takarékoskodást ajánlja és kívánja a vámreviziót. Kresnyák Pál (Szarvas) teljes mértékben bizalmatlan a kormány iránt, bár reméli, hogy a sok panasz elől végre még sem mernek teljesen elzárkózni. Indítványozza a tőzsde megrendszabályozását és a digózás állami támogatását. Gsige-Varga Antal dr. hosszú beszédben sorolta fel ezután a rengeteg gazdapanaszt és sérelmet. A katasztrofális gazdasági helyzet nem máról-holnapra állott elő, nyomai már évekkel ezelőtt mutatkoztak s az egyesület jegy- , zőkönyveivel igazolni tudja, hogy nem egy olyan tünetre hivták fel a kormány figyelmét, amelyek most szemmel láthatólag főokai a súlyos válságnak. Legfőbb baj a pazarlásig menő költekezés az állam és más közületek háztartásában. Nem számolnak azzal, hogy ma nem 63 vármegyét, hanem egy agyonnyomoritott kis országot kormányoznak. A zsugoriságig menő takarékosságra van szükség, hogy a közterhek arányban álljanak a nemzet megcsökkent teherbírásával. Hibáztatja azt az egyébként szép kultúrpolitikát, amely Nagymagyarországban minden elismerést megérdemelt volna, ellenben most szellemi proletáriátust fog termelni. Másik baj a termésértékesités lehetetlen volta. Nem elég hangoztatni, hogy Magyarország agrárország, hogy a nemzet fentartó pillére a földmivestársadalom, hanem ennek konzekvenciáit is le kell vonni. Ha a gazda nem tudja eladni termését, akkor a pillér kidől és az agrárország elpusztul. Nincs az az áldozat, ha még olyan fájdalmas volna is az, amelyet meg ne kellene hozni ennek a problémának az érdekében. El kell törpülni ma minden más kérdésnek emellett a főkérdés mellett, mert a csonkaországban a föld az a rezervoár, melyből az adó és az élet fakad. A termésértékesités csak uj vámszerződésekkel oldható meg, még pedig kompenzációs alapon. Ezután beterjesztette a miniszterelnökhöz intézendő határozati javaslatot, amelyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Ebben a bajok felsorolása után közli a segítség elengedhetetlen feltételeit, amelyek a következők: Kérlelhetetlen takarékosság az állami, vármegyei és községi háztartásokban. A felesleges közigazgatási szervek és intézmények megszüntetése és a megmaradóknak a csonkaországhoz illő egyszerűsítése s ezáltal az évi budgetnek nagymértékű leszállítása, kompenzációs vámszerződések kötése azon államokkal, amelyek hajlandók a magyar agrártermékeket az ő ipari cikkeik ellenében vagy teljesen vámmentesen, vagy minimális vám mellett beengedni. A mezőgazdasági és ipari cikkek közötti disparitásnak helyes vámpolitikával való megszüntetése, a 12 százalékot meghaladó kamatlábnak uzsorává minősítése, külön gazdahitelek létesítése. Békésvármegye gazdaközönsége a fentieket abban a tudatban hozza a kormány tudomására, hogy nem fog elzárkózni ezek megvalósítása elől. Számos felszólalás után Borgulya Pál (Szarvas) emelkedett szólásra és éles ellenzéki beszédében leszögezte, hogy a most feltárt bajok kutforrását abban látja, hogy a régi kisgazdapárt ma már sem a valóságban, sem papiroson nem létezik. A kisgazdapárttal együtt megszűnt a kisgazdapolitika is s azóta sok olyan törvényt alkottak, amelyek egyenesen a kisgazdák érdekei ellen vannak. A gazdasági viszonyok csak azért fajulhattak idáig, mert az önálló kisgazdapárt megszűnt. Felteszi a kérdést, hogy a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete szükségesnek tartja-e az önálló, független kisgazdapárt újból való megalakítását ? A kérdésre viharos éljenzés és helyeslő felkiáltás volt a válasz. Percekig zúgott a zajos helyeslés, melynek csillapultával Borgulya rámutatott arra, hogy békében létezett egy erős néppárt s most jogutódjaképpen egy erős keresztény gazdasági párt, mely támogatja ugvan a kormányt, de megőrzi önállóságát és hallgatnak szavára. Ha a kisgazdák újból megalakítják az önálló kisgazdapártot, ezzel szolgálatot tesznek a néhány kisgazdaképviselőnek, akik ma semmit sem tehetnek a gazdákért. Az uj párt támogathatja a kormányt, ámde ennek árát szabhatja. De nemcsak a kisgazdák látnák hasznát az önálló pártnak, hanem az egész nemzet is, mert a mai helyzet mellett a kisgazdák és földmivesek táborából hovatovább nagyobb tömegek mennek a nemzetközi elveket valló szociáldemokratapárt karjaiba, ami azonnal megszüntethető, ha újra életre keltjük a demokratikus szellemű kisgazdapártot. Ezzel megerősitenék a nemzeti érdekeket, mert pártjuk a nemzeti szellemet sohasem hagyná cserben. Konkrét javaslatot nem tesz, ellenben a lelkes hangulatból megállapítja, hogy a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete teljes egészében egyetért vele, ezért nyugodt lélekkel bejelenti, hogy a politikai szervezkedést ilyen értelemben haladéktalanul fnegkezdi elvbarátaival s kéri ehhez az egyesület minden tagjának támogatását. A lelkes tapssal fogadott bejelentések után Csizmadia András elnök örömének adott kifejezést az egyesület állásfoglalása miatt. Ezután néhány felszólalás következett még, majd déli egy óra után a közgyűlés véget ért. Patkány, eg$r, mezei eg r írt& „RATINOL". Biztos hatású irtószer, mely fertőzőbetegséget plántál az illető állatfaj közé és gyökeresen kiirtja. Szigorúan tudományos alapon előállítva. Más állatra, emberre ártalmatlan. Sváb, csótány, ruszní, poloska, han jya irtószer „RUSSIN" tökéletesen irt. Szagtalan 1 Nem piszkít 1 Napi árban szállítja: Ratinol Laboratórium, Budapest, VII., Murányi-u. 36. — Kozmetika. Iritz Aladárné kozmetikáját Apponyi ucca 5 szám alatt megnyitotta. Arcápolás, hajszál- és szemölcseltávolitással és minden kozmetikával kapcsolatos dolgokkal a nb. közönség rendelkezésére áll.