Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-04-04 / 75. szám

Békéscsaba, 1929 április 4 Szarvasi kuStura a Körös mentén (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai idők embere Szarvason mintha az évezredekkel ezelőtt virágzott őskori kultura elevensé­gét akarná ismét életre kelteni a Holt-Körös mentén, olyan buzga­lommal veti neki magát a folyó­parti betelepítésnek. Mig azonban a kőkori ősök Szarvason lakóhe­lyüket, sőt temetőjüket is a mai Holt-Körös partjára helyezték, a modern szarvasiak viszont a szó­rakozás és sport számára hódítot­ták meg a jó öreg Körös hátát és festői partjait. Három fürdő fogja elevenné tenni a strand életét: a Sárkány, dr. Melis és a Relli fürdők, me­lyek egész csónakparkkal lesznek felszerelve. Megjegyzendő, hogy a szarvasi Ho!t-Körösön már a mult évben is motoros, vitorlás csóna­kok, sőt egy szarvasi iparos által konstruált kisebb gőzhajó is járt. A vidéki kirándulók népszerű szó­rakozóhelye a Halászcsárda, mely­nek különös nevezetessége a tő­mozija. a viz közepén felállított vetitővászonon bemutatott mozi­előadások. Nagyon festőivé teszik a szarvasi Holt-Körös partvidékét a japáni teaházak ötletességével és bájávai dicsekvő, idillikus kis villák a folyómenti szőlőkben. Ha Szarvas megvalósítja a mély­furatu ártézikut eszméjét és sike­rülne gyógyhatású hévvizet kapnia, ugy nemcsak Békésmegyében, de az Alföldön is a legnépszerűbb fürdővárosok egyike lehetne, főleg ha vasúti összeköttetése is ked­vezőbb lenne a jelenleginél. Nőegyleti estély Körösladányban Rendkívül tetszett a műsor (A Közlöny eredeti tudósítása.) Teljes siker fényében folyt le az ün­nep második napján az ipartestü­let nagytermében a Körösladányi Nőegylet műsoros estélye. A vidé­kieket is vonzott fényes estély két érdekes részletben vonultatta fel az ügybuzgó szereplőket. Az egyik részletben a jövő ge­neráció szép reményekre jogosító gyermektehetségei vonultak fel Gyö­kössy Bözsike, ifj. Pándy Pista és Balla Zoli személyében. Gyökössy Bözsike bájosan előadott, kedves versikékbe foglalt konferálással ra­gyogtatta ébredező tehetségét; ifj. Pándy Pista cimbalomszólójával vívtak ki buzdító tapsokat. A második részletben a felnőt­tek keltek versenyre a kicsinyek­kel „A sarzsi" cimü bohózatban és a „Tündérek szigete" cimü lát­ványos irredenta színjátékban, amelyekben ifj. Veres Béla. Pék Rózsi és Blau Lajos ismert ko­mikusaink álltak a fronton. Az összjátékhoz a többi szereplők is teljes igyekezéssel járultak hozzá. Külön megemlítést érdemelnek a „Tündérek szigete" cimü szín­játék szereplői közül Turóczy Endre és Sebők Margit, akik nemcsak át­érzéssel interpretált szerepükkel, hanem szép magyar táncukkal is meg-megujuló tapsra ragadták a hálás közönséget. Török Sarolta „Magyar leány" cimü monológja is a siker fényé­ben tündökölt. Mégis az estély két részletének középpontját s az egész estély fénypontját képezte H. Nagy Ma­ríánna cigányzenekisérettel előadott sok szép magyar dala. Az ifjúság bája. üdesége, az átérzés igazsága hatotta át iskolázottságról is tanús­kodó. kedves s szivhezszóló hang­ját. Őt valóban alig engedte be a pódiumról a hálás közönség tapsa, elismerése. Az estélyt reggelig tartó tánc fe­jezte be. Sártenger a csabai járdákon Ki ellenőrzi az utca­seprőket? (Á Közlöny eredeti tudósítása.) Az első tavaszi esős napok ismét kellemetlen meglepetésben része­sítették a csabai közönségét. Alig van egyetlen járda, mely ne úszna sártengerben. Egész télen a járdák síkossága ellen hangzottak el teljesen jogos panaszok, melyeket azonban csak nagyon kevéssé lehetett megszün­tetni, mert sajátságosképen a sep­résre és a járdák beszórására kö­telezett háztulajdonosok inkább elszenvedték a büntetést, mint­sem hogy kötelességüknek eleget tegyenek. Most ugyanez a hely­zet állott elő a járdák sárossága következtében, azzal a különb­séggel, hogy most nem annyira a házak előtti járdák, mint inkább az átjárók vannak olyan állapot­ban, mely nemhogy városhoz, ha­nem a legutolsó faluhoz sem lenne méltó. Attól eltekintve, hogy a járdák meglehetősen rögösek, olyan sár­tenger borítja azokat, hogy mig az ember átladikázik az egyik oldal­ról a másikra, a cipője is meg­telik a híg latyakkal. Miután a járdák éppen az átkelési szaka­szokon meglehetősen domborúak, két ember találkozása alkalmával az egyik feltétlenül elmerül a járda melletti még mélyebb sárban. Nem tudjuk, mi az oka annak, hogy a városi utcaseprők olyan kevés gondot fordítanak a járdák takarítására, de talán nem téve­dünk, ha azt hisszük, hogy a kellő ellenőrzés hiányzik. Ez az oka annak, hogy az utcaseprők a sa­rat egyáltalán nem takarítják el a járdákról, hanem még akkor is, ha sepernek, egyszerűen simára mázolják seprűikkel a járdán. Ezt a különös jelenséget hatóságaink figyelmébe ajánljuk, mert éppen itt az ideje, hogy ezeket az álla­potokat erélyes eszközök alkalma­zásával megszüntessék. Egy erőshangu zongora olcsón eladó Wlassics-utca 16, sz. 264 Elfogták a pusztaföldvári rablógyilkost A gyilkosságot az elsöiz­ben gyanúsított legény követte el (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben hirt adtunk az Oros­háza közelében levő Pusztaföldvár egyik tanyáján történt kegyetlen rablógyilkosságról. Néhány nappal ezelőtt ugyanis, mint ismeretes, meggyilkolva találták pusztai la­kásán özv. Pataki Mihályné pa­rasztasszonyt. A körülmények rab­lógyilkosságra mutattak és a csend­őrség akkor őrizetbe is vett három fiatalembert, azonban tárgyi bizo­nyítékok nem voltak és az elrab­lott pénzt sem sikerült megtalálni. Már ugy látszott, hogy ered­ménytelen lesz a nyomozás, ami­kor is tegnap a csendőrség rajta­ütésszerűén újból házkutatást tar­tott az egyik gyanúsított, Olasz János lakásán és a szalmazsák alatt elrejtve 5 pengő hiányával megtalálta az özvegyasszony 710 pengőjét. A bizonyíték hatása alatt Olasz János megtört és bevallotta, hogy ő gyilkolta meg az özvegyasszonyt, azonban anyja biztatta fel a gyil' kosságra. A gyilkosság után anyja rejtette el a pénzt, de a szalma­zsákba csak az első házkutatás után tették, amikor biztosra vették, hogy ujabb házkutatásra már nem kerülhet sor. A gyilkost és anyját a gyulai ügyészség fogházába szállították. Bilzgyár A keddi előadás kellemet­lenségei (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az „Éva grófnő" kedd esti elő­adásán megdöbbentően kisszámú közönség vett részt. Mintha csak sejtették volna a távolmaradók, hogy a szinház nézőterén valami hihetetlen kellemetlenség várja a publikumot és ezért otthon ma­radtak. A szinház egész belsejét ugyanis tűrhetetlen bűz ülte meg. Olyan átható, sűrű és émelyítő büdös­ség, hogy aki gyanútlan ember bement a nézőtérre, az első pilla­natokban megszédült, rémülten tá­maszkodott a falnak. Rémes, ijesztő bűz vólt ez, amely kitartóan és kifogyhatatlanul furakodott be min­den hézagon, ajtónyitáson, lyukon és szelelőnyiláson és szenyes hul­lámaival elborította a nézőteret. A közönség egyik része riadtan me­nekült ki a rettentő büdösségből, a másik része hazament, akik pe­dig benn maradtak, azok zseb­kendőt szorítottak az orrukra, vagy parfümös üvegcsét szagolgattak, hogy valahogy rosszul ne legyenek. Sajnos a színpadról nem mene­külhetett el senki a rémséges illa­tok elől és a színészek hősies ki­tartással és bátorsággal énekelték el a legforróbb szerelmi énekeket a büzmassza gyötrése közben. Mint kiderült, hogy a lehetetlen atmoszférát az egyik pöcegödör okozta, amelynek gödre teljesen megtelt, a kiürítésével azonban senki sem törődik. A szinház ve­zetősége mindent megkísérelt a kellemetlenség elhárítására, ez azonban nem járt sikerrel. A ve­szedelmes bűzt árasztó gödröt nem ürítették ki, noha annyira megtelt, hogy a tartalma megjelent a he­lyiség padlóján. Azt hisszük, ilyen esetnek nem lenne szabad előfordulnia. Nem a Városi Szinházban, de még a legutolsó útszéli bakterházban sem. amely a város tulajdona. Nem­csak azért, mert az épületet bérbe­vevő súlyos pénzeket fizet a bér­let ellenében neki járó szolgálta­tásokért, hanem azért sem, mert köztisztasági és közegészségügyi okok miatt sem tűrhető az ilyen eljárás. A nem túlságos mérték­ben látogatott színházból a kö­zönséget ilyen módon elriasztani a társulat anyagi érdekeit is ve­szélyezteti, ami miatt a társulat joggal tiltakozhatik. A szinház nem büzgyár, oda élvezni és szóra­kozni járnak azok, akik az ilyes­mit megfizetik. Balthazár püspök Amerikába utazik Budapest, ápr. 3. Balthazár De­zső református püspök április kö­zepén a németországi Speyerbe megy, ahol résztvesz a protestáns nemzetközi kongresszuson, majd május végén áthajózik az oceá­non. Balthazár püspök amerikai tartózkodása két hónapig fog tar­tani. A magyar kisebbségi me­morandum Genfbe érkezett Genf, április 3. A magyar kor­mánynak a kisebbségi ügyben el­készített memoranduma tegnap ér­kezett meg a Népszövetség főtit­kári hivatalába. A napokban meg­érkezik Lengyelország, a kisántánt államok és Németország memo­randuma is. A Népszövetség ta­nácsa, mint ismeretes április 15-ét tűzte ki a memorandumok benyúj­tásának végső határpontjául. A kisebbségi kérdésekkel foglalkozó hármasbizottság pedig április 19-, vagy 20-án ül össze Londonban, hogy áttanulmányozzák a beér­kező memorandumokat. Svéd miniszter Szegeden Szeged, ápr. 3. Vasárnap Sze­gedre érkezett Wahlin svéd pénz­ügyminiszter, aki néhány nap óta Magyarországon tartózkodik. A svéd pénzügyminiszter kiment a trianoni határra is, ahol meggyő­ződést szerzett a trianoni ország­határ tarthatatlanságáról. Wahlin a határvidék térképét magával vitte, hogy hazájában foglalkozzék a magyar határ kérdésével. Zürichben a magyar pengőt 90'60.0-el jegyezték. A orona kávéházban ma és minden este Gr. H&L Családi műsor. Fenn­tartott asztalok Be­lépődíj nincs. Szolid árak ! újonnan szervezett női jazz zenekara hangversenyez. — Vendégszereplésképen néhány napon át közreműködik az orszógban elismert, híres orosz dobmüvésznő

Next

/
Oldalképek
Tartalom