Békésmegyei közlöny, 1929 (56. évfolyam) április-június • 74-114. szám

1929-06-09 / 108. szám

Bókescsaba, 1929 junuis 9 BftKfóiXEtiTCl üO/t OfíY Krónika Szomorú lett a vendéglők Tanyája, Mióta a sörgyáros is Szanálja. Amióta nem csapolnak Eleget És a sörhöz nem adják ki A jeget. Mert a derék sörggáros ur Ezután, Mindenreggelés - hogyhakell— Délután Friss sör helyett levelet küld Bérmentve S ezzel minden el is van már Temetve. Elmondja a levélke — ha Olvasod, — Ha sört iszol, nem marad egy Garasod, Mert a sörnek olyan magas Az ára, Miből ruhát csináltathat A Sára. Hercig ruhát és divatost Igazán. Ha ránézek, nyitva marad Szemem, szám, Olyan kicsi e praktikus Nyavalya. Hogy nagy néki a kis gyufa Skatulya. Nem kell hozzá, csak pár centi Krepdesin, Fennt kivágva, lennt elvágva; Ez a csín. Ha felvenné a nagymamám Délután, Azt hihetném, hogy ő lett az Unokám. Időszerű ez a divat Manapság; Kiürültek mindenütt a Nagy bukszák. Oly üres lett, olyan vékony Szegényke, Mint egy szürke, koplaló kis Egérke. De nem leszünk mindig ilyen Szegények, Leszünk még mi újból talpig Legények, Lesz még nekünk szőlőnk és lágy Kenyerünk, Mert régóta viszket már a Tenyerünk. erde. a volt lengyel iégionistákhoz (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar-lengyel barátság ápolása és kimélyitése társadalmi kötelesség, igy többek között elsősorban a volt légionisták feladata is. A megpróbáltatások nehéz idejében hazánk sorsára nagy fontosságú a testvér lengyel nemzet barátsága. Ezért egy táborba tömöriteni célunk volt bajtársainkat, hogy felujitsuk összeköttetéseinket lengyelországi volt bajtársainkkal s a kölcsönös érintkezések során megismertéssük a testvérnemzettel hazánk igazságtalan megcsonkítását s ennek jelentőségét Lengyelországra, mely a közös magyarlengyel határ visszaállítása nélkül egyedül fog állni az eljövendő időben ellenségei tengerében. Felkérjük mindazokat, akik a világháborúban a lengyel légiókban szolgáltak, küldjék be cimüket és a légióban elért rangfokozatuk és beosztásuk ismertetését Miklósi Ferdinánd Leó cimére, Budapest, X., Szabóky-utca 58. Telefonszám 414-27. Bajtársi üdvözlettel: Petrovich Zoltán Kázmér és Sziguth Ede. Leánycserkészek előadása Körösladányon (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Cserey Ilona" körösladányi leánycserkészcsapat junius 1-én este 8 órai kezdettel és 2-án délután 3 órakor műsoros előadást rendezett az Ipartestület nagytermében. A sikerült szép előadást a Tóth József által irt prológ nyitotta meg Rácz Ilona lelkes, hatásos szavalatában. Utána Gyökössy Dániel lelkész-tanító tartott magasröptű előadást „Cserkészleányok szerepe a nemzeti életben" cimen, méltatván a leánycserkészet nemzetnevelő és építő munkáját azzal az indokolatlan viselkedéssel szemben, amellyel vidéki közönségünk viseltetik még ma is a cserkészet, főleg a leánycserkészet iránt. A nagy tapssal honorált kiváló előadás után a cserkészleányok adtak elő három felvonásos színmüvet „A magyar zászló" címmel. Az irredenta irányú hatásos szinmü minden jelenetét megmegujuló tapssal kisérte a hálás közönség. A nagyobb szerepekben Csák Juliska, a Farkas-nővérek, Rácz Ilona és Gurmai Ilona arattak sikert, a szereplő iskolásgyermekek közül Végh Misi, Földi Imre, Kardos Ferenc, Lannert András, H. Tóth Béla, Szijjártó Sándor és Szatmári Lajos voltak szerepükben nagyoknak beillő ügyesek s kaptak megérdemelt nyíltszíni tapsokat is. Kedves és bájos volt az iskolás leánykáknak a szinmü harmadik felvonásába beillesztett látványos szép svédtornája. Farkas Jolán cserkészleánynak a közönséget folytonos derültségben tartó víg monológja után a cserkészleányok mutattak be a leánycserkészet életéből — annak a háziasság, emberszeretet és hazaszeretet terén végzett munkájából — több szép jelenetet. A műsor számai után a közönség nem feledkezett meg Szabó Margit csapatvezetőnek az estély megrendezésében kifejtett fáradhatatlan munkájáról sem és szűnni nem akaró tapssal hivta őt a lámpák elé. Az előadott színműbe illesztett dalok betanításáért pedig a cserkészcsapat mond köszönetes Modar Sándor tanítónak. Az előadást vasárnap délután 3 órakor a gyermekek részére megismételték. Az estélyen a belépőjegyek váltásánál felülfizettek : Sebők Ferenc, Gaskó Béla, Papp Gyula, Hercog Ede, Szász Sámuel 2—2 pengőt, Rupaó József 1 pengőt, Kardos Ferenc 50 fillért. Utólag jegymegváltás cimén dr. Szollár Pál 3 pengőt. Az összegeket köszönettel nyugtázza a cserkészleánycsapat vezetősége. Az ipartestület előljárósági ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület elöljárósága pénteken tartotta rendes havi ülését Kovács Mihály elnök vezetése alatt. Romváry Iván dr. titkár tagforgalmi jelentése szerint május hó 1-én a létszám 1082 volt, iparigazolványt kaptak 7-en, iparukat beszüntették 12-en, iparelvonás volt 1, létszám május végén 1076. Segédlétszám 1260, tanonclétszám 1157. Panaszjegyzőkönyv felvétetett 4, feljelentés tétetett 1, szakvizsga foganatosíttatott 2, idegen tanoncvizsga 3 esetben, iktatva lett 122 ügydarab. Ezután a pénztárnok részletesen jelentette, hogy 6863.94 pengő bevétellel szemben 5299.07 pengő kiadás volt. Az elöljáróság a jelentéseket egyhangúlag elfogadta. Békésmegyei Kereskedelmi BankR.T. Békéscsaba A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete mm A legolcsóbb feltételek melleit folyósít váltókölcsönöket bekebelezés nélkül is Betéteket a legelőnyösebben gyümölcsöztet Foglalkozik a banküzlet minden ágával Ha van ilyen ügye, írjon nekünk, vagy keressen fel bennünket. A gazdabizottság jelentését, melyben különféle intézkedésekről számoltak be, jóváhagyták. A tagdíjhátralékosok felszólítását, sikertelenség esetén azoknak törvényes behajtását, tekintettel az ipartestület pénztárának helyzetére, elrendelték. A BIME egyesületnek helyiséget engedvén át, a feltételek módjait jegyzőkönyvbe vették s azt az egyesület vezetőségével közlik. A Singer Varrógép Részvénytársaságnak a nagytermet tanfolyam céljára 4 hétre átengedik. Több kisebb ügy elintézése után elnök az ülést berekesztette. Leányiskolásaink a Dunántulon A községi polgári leányiskola tanulmányútja a Mecsekaljára (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai községi polgári leányiskola növendékeit az igazgatóság és tantestület évről-évre elviszi az ország valamelyik részébe, hogy a kislányok közvetlen-közelről ismerkedhessenek meg az egyes vidékek szépségeivel. Tavaly Budapest, Visegrád és Miskolc szépségeit nézték meg, az idén pedig ismét Budapestre látogattak el, ahonnét a Dunán lehajóztak Mohácsra. Az iskola nagyobb növendékei a tantestület néhány tagjának kíséretében kedden keltek útra a Dunántul metropolisa felé. Útjuk első etapja Mohács város volt. Itt megtekintették a cselepataki emlékmüvet, amelyet az iszapbafult király feltalálása helyén emeltek. Ezután az ősi kulturgócpontot, a régi római Sopianae-1, a mai Pécset keresték fel, amelynek műemlékeivel, szépségeivel, környékének csodáival óhajtottak megismerkedni. Megnézték a 800 éves négytornyu dómot és az alatta elterülő római, őskeresztény sirkamarákat, a püspöki sírboltokat, a város török mecsetjeit, a muzeum római leletjeit, végül egész napos kirándulásra mentek a Mecsekre. A vidám leánysereg mindent nagy örömmel szemlélt meg és boldogan élvezte a Dunántul legszebb táját és városát. A kirándulók bizonyára sok gazdag benyomást és tanulságot szereztek szép kirándulásukon, ami a kiváló vezetés, a mai kor követelményeivel mindenkor tisztában levő vezetőség érdeme.