Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-16 / 260. szám

Békéscsaba, 1928 november 10 BÉKÉSXEGYEI KÖZI ' / 611 ujsag­irás váisácgss Irta Péchy Horváth Rezső (Folytatás) Megható, de egyben felemelő, micsoda energikus szervezeteket hoztak létre Magyarországon az egyes foglalkozási ágak. Hogy csak pár kirivó példát említsek: erős és komoly szervezetet építettek maguknak a derék pirossapkások : a sarki hordárok ; nemkülönben az üveges- és drótostótok is. És ha­sonlóan szervezetbe tömörültek ér­dekeik védelmére a — fuvaros­kocsisok, a rikkancsok, a minden­fajta kézművesek, az ügyvédek... Csak éppen az újságírók hanya­golták el mindezideig a kari kap­csolatnak és az egyént az összes­ség állásfoglalásának hatalmával megvédő szervezet megépítését. Volt ilyenféle ujságiró-szervezet a múltban, de ez sohasem tudta elérni és betölteni hivatását. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövei­sége volt ez, amelynek alapvető hibája és örökös impotensségének harsogó magyarázata az volt, hogy tagjainak 90 százaléka nemhogy nem volt újságíró, de még csak soha szerkesztőséget sem látott. Derék falusi ügyvédek, irodalmár tanítók, városi tanár-stréberek, nyomdászok (laptulajdonosok) és egészen kicsiny százalékban dol­gozó újságírók alkották ezt a tes­tületet, amelynek később jelenté­keny vagyona lett: gyönyörű eme­letes bérpalotája Budapesten, a Rózsa-utcában. A kommün a V. H. 0. Sz.-t beleolvasztotta a Ma­gyarországi Újságírók Egyesületébe s a jelenlegi kormányzat eddig még minden kisérlelnek, amely a régi egyesületet ki akarta válasz­tani a pestiből, ellenszegült. Ezt azért teszi, mert azt hiszi, hogy a vidéki újságírókat itt felveszik tag­nak, pedig ez csak ritka esetben történik meg. Előbb juthat be a vidéki újságíró a kéményseprők szervezetébe, mint a Magyaror­szági Újságírók Egyesületébe, amely — ugy látszik — csak a pesti újságírókat ismeri el hivatásos uj­ágiróknak. De a vidékiek palo­tája azért jó nekik... Az újságírók szervezetlensége tehát legelsősorban oka annak, hogy annyi érdemes és tehetséges újságíró van állás nélkül a vidé­ken. Ennek a szervezetlenségnek egy másik természetszerű követ­kezménye az, hogy a vidéki napi­lapok túlnyomó részét (annál na­^obb tisztelet a kivételeknek!) hozzá nem értő, máról-holnapra zerkesztővé lett emberek állítják ssze: tanárok, B-listás tanítók, önyvkereskedők, nyugdijasok stb. ért olyan silány, dilettáns-ízű, ornirt és rossz a vidéki lapok agyrésze és ezért idegeníti el jabban a vidéki közönséget né­ány tehetségtelen „szerkesztő" a idék lapjaitól, holott ezen a téren ! ár év óta soha nem remélt vál- : ozások és fellendülések történtek. Csodálatos és érthetetlen jelen­ség Magyarországon, hogy sem i törvény, sem semmiféle szokásjog nem védi és oltalmazza az újság- ; iró kenyerét. Itt máról-holnapra — ; a régi, gyakorlot újságíró helyére — bárki leülhet szerkeszteni, pro­fesszionista újságírónak, ha soha életében egy napot sem töltött még ezen a pályán. Tanoncévek élkül, azonnal teljes jogú kollé­ává válhat bárki és ezzel ke­yerét veheti azoknak, akiknek semmi más foglalkozásuk, képzett­ségük, gyakorlatuk, tehetségük nin­csen, mint az ujságcsinálás. Cso­dálatos és érthetetlen jelenség ez, ismétlem — és csak ezen az egy pályán van meg. Mert például ' mérnök, orvos,'. vagy tanító nem lehet más, csak az, akinek arra képzettsége van. (Vége köv.) arcú támadása egjf tagijául időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának je­lentése 1928 november hó 15-én délben Vakmerő éjszakai rablótámadás Békésszentandráson A rabló vasvillával leütött egy magányosan élő asszonyt, hogy elrabolja a pénzét — A rabló nem találta meg az elrejtett pénzt és zsákmány nélkül távozott (A Közlöny eredeti tudósítása.) A régi betyárvilágra emlékeztető, sőt a mai mozifilmek ál-romanti­kájához hasonló rablótámadás tör­tént Békésszentandrás községben. Az eset erősen hasonlít a kültelki mozikban lepergett kalandorfilmek­hez és közelfekvő az a feltevés, hogy a tettes legalább a bűncse­lekmény egyes részleteit a filmen leste el és onnét másolta le. A nem mindennapi érdekességü rablási kísérlet részletei a követ­kezők : Az asszony gazdagszik Bontouics Vincéné szül. Nagy Ilona békésszentandrási asszony már évek óta teljesen egyedül lakik egv kis tanyán, amely köz­vetlenül a község szélén fekszik és igy nincsen távol a sűrűbben lakott helyektől. Éppen ezért mert Bontovicsné egyedül meglakni a tanyán, amely a saját tulajdona. A javakorbeli asszony, aki mái­évek óta különváltcn élt a férjétől teljesen egyedül vezeti a gazda­ságát, még pedig olyan erős kéz­zel és szakértelemmel, hogy a bir­tokot szépen felvirágoztatta. Évről­évre szép terméseredményeket si­került elérnie, ami a fiatal gazdál­kodónő vagyoni gyarapodását nagyban előmozdította. Ügyes gaz­dálkodásának, anyagi megerősö­désének, gazdagságának régóta nagy és elismert hire van a köz­ségben és a környéken. Pénz, sok pénz jön a házhoz Bontovics Vincéné pénteken a békésszentandrási gabonapiacon nagyobb mennyiségű búzát bocsá­tott áruba s a szép gabonát csak­hamar sikerült is jó áron eladnia. A búzáért kapott hatalmas pénz­összeggel azután hazatért és a bankjegyeket egy régóta hasz­nált rejtekhelyen félretette. Ugy látszik, a magányos asz­szony kitűnő vásárjának hire fű­lött, mert az eladási követő éjsza­kán szörnyű rablótámadásnak esett áldozatul Bontovicsné. Az ál-táviratkézbesitő Éjjel ugyanis, amikor Bontovics Vincéné a legmélyebb álmát aludta, hirtelen erőteljes dörömbölés verte fel. A magányos asszony riadtan ébredt fel és felkelt. Kikiabált az ablakon : — Ki az ? Mit akar ? Az éjszakai látogató jámbor hangon felelt : — Nyissa ki a kaput, mert sür­gönyt hoztam. Bontovicsné gyanutlanul nyitotta ki a konyhaajtót. Meleg kendőt kapott magára, aztán gyorsan az utcai ajtóhoz szaladt. Kitárta a kaput. Az éjszakai sötétség elle­nére is olyan látvány tárult eléje, hogy megtántorodott és rémületé­ben még a szava is elállt. A kapuban hatalmas termetű, torzonborz külsejü, vedlett ruháju férfi állott. Az arca felismerhetet­len volt, mert korommal volt ösz­szevissza mázolva s a nagyszélü kalap mélyen a szeme elé volt húzva. A megdöbbent asszony rémüle­tében kiáltani, vagy sikoltani sem tudott. Ösztönös igvekvéssel me­nekülni akart. Hirtelen megfordult és rohanni kezdett a ház felé. Hőminimum Hőmaximum A_ föld felszínén 5 cm. a földben 20 „ „ 50 „ ,. 1 m. a földben 2 m „ Légnyomás Borultság Levegő nedvessége Csapadék Időprognózis este 10 órakor: Enyhe, jobbára borult és nyugta­lan idő, sok helyütt, főleg nyuga­ton csapadék. Ezen a héten a Badics és ; Radó gyógyszertárak tartanak + 30 C + 105 C 118 C 100 C 86 C 112 C 131 C 141 C 7619 mm, 100% 82 "/. 0 mm Vasvillás orvtámadás é« el i szolgálatot. A bekormozott arcú rablótámadó azonban a következő pillanatban felkapott egy heverő vasvillát és azzal megrohanta az asszonyt. A súlyos szerszámmal ütni-verni kezdte a magányos nőt, mindad­dig, mig Bontovicsné eszméletét vesztve, össze nem esett. Az ájultan összeroskadt asz­szonyt a támadó ekkor felszedte a földről, becipelte az istállóba és ott az egyik jászolba dobta. Az élettelennek látszó testre rádobált néhány marék szénát, azzal ugy, ahogy, letakarta, azután otthagyta, gondosan bezárva az istálló ajtaját. A rablótámadó most behatolt a házba, amelynek ajtaját Bonto­vics Vincéné nyitva hagyta. A veszedelmes éjféli látogató az asz­szony készpénzét akarta magához venni, hogy aztán azzal kereket oldjon. Ez a munkája azonban eredménytelen maradt. Az eldu­gott bankjegyeket nem sikerült megtalálnia. A rabló üres kézzel távozik A rabló alaposan felforgatta az egész lakást, a konyhával és ka­marával együtt, megnézett, felfor­gatott minden tárgyat, ruhát esz­közt, ládát és dobozt. De a pénzt nem tudta megtalálni. Végül is eredmény nélkül: üres kézzel kel­lett távoznia. A szerencsétlen asszonyt, akit tiz súlyos ütés ért a nehéz vas­villa nyelétől, csak másnap dél­előtt találták meg a szomszédok, akik szokatlan távolmaradását gyanúsnak találták és a kutatására indultak. Bontovics Vincéné még mindig eszméletlen állapotban he­vert a széna alatt a jászol mélyén s csak hosszas kutatás után fe­dezték fel a szomszédok. A súlyosan összevert asszonyt azonnal kocsira rakták és Szarvasra szállították, ahol — miután köz­kórház nincs — az egyik orvos lakásán vették ápolás alá. Az áldozat élet-halál között lebeg Bontovics Vincéné állapota na­gyon súlyos. Sérülései leginkáob belsők és nincs kizárva, hogy több bordatörést is szenvedett s ezenkívül nagy belső vérzései vannak. Állapota válságos s lehet, hogy a kegyetlen ütlegelés folytán el is fog pusztulni. A bekormozott arcú éjszakai rablótámadónak egyébként teljesen nyoma veszett. A csendőrség nagy aparátussal fogott hozzá, hogy az elvetemült embert kinyomozza és kézrekeritse. — A békéscsabai Nőegylet el­nöksége felkéri a 317-es számú sorsjegy tulajdonosát, hogy novem­ber 30-ig feltétlenül jelentkezzék, mert ellenkező esetben ezen idő­pont után a kisorsolt kelim falvé­dőt értékesíteni fogják. — Végkielégítést kérnek a ha­diözvegyek. A városi népjóléti hi­vatal most végezte el a hadigon­dozottak felülvizsgálásával járó munka nagyobbik részét. Azok­nak felülvizsgálata, akik elmarad­tak, valamint azoké, akiket hiva­talból vizsgálnak felül, a jövő hét folyamán, november 20-án és 21­én fog megtörténni. Csak azoknak kell megjelenni, akik idézést kap­nak. Mint értesülünk, eddig össze­sen 27 hadiözvegy kérte a végki­elégítést, amit a rendes havijáru­lék 36-szorosában fognak magálla­pitani. A végkielégítés iránti kérel­meket rövidesen felterjesztik a nép­jóléti minisztériumba. — A szegedi kamara a tanonc­oktatás óra számának leszállítá­sát kérte. Októberi teljes ülésén elfogadta a szegedi kamara azt az indítványt, mely szerint írjon fel a kamara a tanoncoktatás olyan mó­dosítása iránt, hogy a jelenlegi heti 9 órai oktatási idő 7 órára szállít­tassák le és hetenként köznapokon kétszer, délután 5—7 óráig történ­jék az oktatás, a fenmaradó 3 óra oktató-idő pedig vasárnapra osz­tassák be. — Bontják a fürdő ártézi kút­jának fúrótornyát. Az Árpádfürdő ártézi kútjának fúrása ugylátszik elérkezett végső stádiumához : le­bontják a fúrótornyot. Nem azért, mert a kut már készen van, hanem ugylátszik azért, mert a fúrást vég­leg beszüntették. A toronnyal az­tán szétfoszlik sok ábránd is, me­lyek a hővizü kúthoz fűződtek. Mennyivel szerencsésebb Szolnok, ahol a SZÍVÓS kitartás mégis csak meghozta jutalmát. — A lacikonyhások és az ipar­igazolvány. Azok a lacikonyha tartók, akik nyílt piacon nap-nap után rendszeresen főznek hurkát, vagy sütnek pecsenyét, mint kifő­zök iparigazolványt tartoznak vál­tani. Ellenben azok, akik csupán alkalomszerűen országos-, vagy hetivásárokon főznek és sütnek és egyébként pedig más főkeresettel birnak, iparigazolványt nem köte­lesek váltani. — Orvosi hir. Med. Univ. dr. Lehóczky László fogorvos rende­lését folyó hó 20-án megkezdi a Horthy Miklós-ut 49. szám alatt, dr. Weisz Lajos házában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom