Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-15 / 259. szám

Békéscsaba, 1928 november 15 BÉKÉSMEGYEI KÖZI' / 5 A vidéki újságirás válsága Irta Péchy Horváth Rezső A mai vidéki magyar újságírás hatalmas és megdöbbentő válsággal küzd, amiről az illetékes körök aligha tudnak valamit, pedig jó lenne, ha észrevennék, mert ez a válság a mai magyar élet egyik legelevenebb és legégetőbb problémája. Noha, mert a B-listák, a más és más cimü elbocsátások ezernyi-ezer tevékeny férfikezet kényszerítenek haszontalan tétlenségre és az ezekről tárgyaló cikkek és tanulmányok részben csak unalomra számithatnak a közönségnél : az újságírók szörnyű helyzetéről mégis irni kell, mert feltesszük, hogy azokat, akiknek érdekében egész életükben és egész életükkel az újságírók a közt szolgálják, egy cikk elolvasása erejéig érdekelni fogja sok-sok újságíró kálváriajárása, bizonytalan má-ja és majdnem teljesen reménytelen holnapja. A vidéki újságírók helyzetéről kívánunk ezúttal szólni, több nyomós oknál fogva. Mert: a vidéki hírlapírók ügyeivel, bajaival semmiféle egylet, szervezet vagy törvény nem törődik; mert a vidéki hírlapíróknak sem orgánumuk, sem pártfogójuk nincs, akinek révén panaszaikat köztudomássá tehetnék ; mert a vidéki újságírókat általában nem veszik fel tagul a Magyarországi Újságírók Egyesületébe és igy segélyt és támogatást sem kaphatnak, mint állástalan pesti kollégáik. A vidéki ujságirótársadalom egyik tekintélyes része komoly és szörnyű válságban van. A baj okát még mindig a háború következményeiben kell keresni. Közel ötven-hatvan százaléka szűnt meg a háború alatt és után vagy a vörös rémuralom következtében a régi, érdemes vidéki napilapoknak, amelyeknek szerkesztői és munkatársai természetesen nem mind tudtak újból elhelyezkedni. De megszűnt számos magyar napilap az uj impérium alá került területeken is és ezeknek a személyzete is nagyrészben átjött, szaporítani és gyarapítani az állásnélküli újságírók számát. Pontos statisztikai adatok a ma állás nélkül levő hivatásos vidéki újságírókról nincsenek és igy számszerű képpel nem illusztrálhatom írásomat, mennyi újságíró lézeng a vidéken és várja a helyzet jobbrafordulását. Kollégáimmal való levelezésem révén azonban módomban van legalább megközelítően kideríteni az állástalanok számát, ami bizony a vidéken száznál jóval többre rug. Városonként ugyanis .3—4—6 hivatásos újságírót lehet számítani, aki állás nélkül van s ezek részben — ideiglenesen — más pályán helyezkedtek el (élni kell!), részben pedig ki nem deríthető és meg nem állapitható keresetforrásokból tartják el magukat és családjukat. Régi, derék és érdemes újságírók, akiknek keze alól a vidéki lapoknak nem egy tehetséges és értékes munkása került ki, ma bizony kenyér nélkül lődörögnek és vagy koplalva, de büszkén várják a magukhoz méltó elhelyezkedést, vagy bizonyos poltronsággal, megalkudva elfogták az első kinálkozó alkalmat, amely pénzkereséshez juttatta őket, bár ennek ellenében az önérzetüket és a szemérmességüket kellett áldozatul dobniok. Ismerek ma régi vidéki újságírót (huzamosabb ideig volt napilapszerkesztő), aki most iparossegédként kénytelen dolgozni. Egy másik taxisoffőr. A harmadik ügyvédi irnok. Van ingatlan-ügynök, cukorkaárus újságíró is. Es mindezt a gyűjteményt egyetlen városban lehetett csokorba kötni... A szörnyű ok szörnyű okozata megvan és mintha valahol helyénvalónak találnák ennek állandósítását. Azt kell következtetni abból a tapasztalati tényből, hogy mereven, csökönyösen és idegesen óvakodnak attól, hogy ujabb lapengedélyek születhessenek s ezáltal uj napilapok, uj üzletek, uj vállalatok keletkezhessenek. Vannak városok, ahol 4—5 napilap is fényesen megélne, mégis csak 1—2 jelenhet meg, A mai helyzet állandósítására való ez a vaskövetkezetességü törekvés aztán száz és száz érdemes újságírót itél állandósított munkanélküliségre és ugyanannyi családot kényszerit nyomorúságba és nélkülözésbe. A hiba azonban nem csupán ez. A hiba talán elsősorban magában az ujságirótársadalomban van meg. Ez a hiba : az újságírók elképesztő és bűnös szervezetlensége. (Folytatjuk.) Fascistapárt alakul Békéscsabán Felker Lajos szarvasi-uti gyógyszerész áll s mozgalom élén (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ugy látszik a fascizmus politikai járványa Békéscsabát sem fogja elkerülni. Erre mutat legalább is az, hogy értesülésünk szerint Felker Lajos helybeli gyógyszerész, akinek a gr. Tisza István-uton van a patikája, a helyi hatóságnál bejelentette, hogy meg akarja alakítani Békéscsabán a Magyar Fascista Párt fiókját. Egyelőre még csak az alapító van meg az ő személyében, Felker azonban biztosan reméli, hogy felhívására a csabai polgárok tömegesen fognak a fascista zászló alá jelentkezni és öltik magukra a fascistákat vvwwwwwwwwwwwwvwvwwwwwwwwwwww illető fekete inget. A csabai leendő fascistákat azonban nem szabad összetéveszteni azokkal a fokosos, feketeinges Sasokkal, a Magyar Fascista Munkások csoportjával, akik a budapesti Scheyer József vezetése alatt állanak és eddig főleg a szociálista munkásokkal rendezett verekedéseikkel adtak magukról életjelt. A Magyar Fascista Pártnak, amelynek fiókját Felker megalapítani készül, elnöke Bartha Albert volt szegedi hadügyminiszter s céljuk elsősorban intranzingens nacionalista gondolatban tömöríteni a magyar társadalmat. üiíitási lai! (A Közlöny eredeti tudósítása.) Földmivelésügyi kormányunk a hazai szikestalajok megjavítása érdekében állami akciót indított, melynek során igen jelentős kedvezményeket nyújt a szikes területeiket megjavítani törekvő gazdáknak. Ezen akció első eredményeként több, mint 2100 kat. hold szikes terület került javítás alá, egész közgazdaságunk érezhető előnyére. A szikes talajok megjavításának elméleti és gyakorlati tudnivalóit is igyekszik a földmivelésügyi kormány az érdekelt gázdaközönség körében megismertetni. Ezért már az elmúlt évben is rendezett a gazdakö^önség számára sziktalajjavitó tanfolyamokat, melyeket ez évben is több helyen megismételtet. A tanfolyamok 6 naposak és ingyenesek. Ily tanfolyam lesz : Szarvason a Tessedik Sámuelféle középfokú gazdasági tanintézetnél folyó évi november hó 26-tól december hó 2-ig. Békéscsabán a földmivesiskolánál f. évi december hó 12-től 18-ig. Hódmezővásárhelyen a földmivesiskolánál folyó évi december hó 19-től 25-ig. Karcagon a földmivesiskolánál folyó évi december hó 5-től 11-ig. Az ingyenes tanfolyamokon részt vehetnek az érdeklődő kisgazdák és azok 17 életévet betöltött fiai. Jelentkezni kell a felsorolt iskolák igazgatóságánál. Azok, akik az intézetnél, vagy földmivesiskolánál nyernek ellátást, azért naponta 2 pengőt tartoznak az élelmezés pénztárába befizetni. A sziktalajjavitó tanfolyamokról készséggel nyújt tájékoztatást a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatala is (Debrecen, Hunyady-u. 5. sz. I. emelet). Talpfát dobtak a fejére Szerencsétlenség a földvári állomáson (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tóth János államvasuti vonatfékező, aki Békéscsabán, a Thököly-utca 4. számú házban lakik, a keddi nap folyamán egy tehervonattal Békéscsabáról Szolnokra indult. A békésföldvári állomáson a tehervonat többfelé tolatást végzett, majd különféle szállítmányok kirakása következett. Ezeknél a munkálatoknál Tóth János is részt vett. Munkaközben egyszerre az egyik kocsi pereméről elvált egy hatalmas darab vasúti talpfa. Lefelé kezdett csúszni. Az ott dolgozó munkások véletlenül kicsusztatták a kezükből. Tóth János társai látták, hogy a talpfa a fékezőre fog esni, ezért élénken integetve és kiabálva igyekeztek figyelmeztetni a veszedelemre. Tóth azonban nem értette meg a jeleket, ott maradt a helyén. A következő pillanatban megtörtént a szerencsétlenség: a hatalmas talpfa lezuhant és éppen a szegény vasutas fejére. Tóth eszméletlenül eselt össze a csapás alatt s társai szedték fel és részesítették első segélyben. A súlyos fejsérülést szenvedett vasutast a legközelebbi vonattal Békéscsabára szállították. A vizsgálat megindult annak tisztázására, hogy a szerencsétlenség miatt kit terhel a felelősség. — A Békéscsabai Vendéglősök Szakosztálya f. hó J5-én délután 5 órakor gyűlést tart az ipartestület helyiségében. Tekintettel a fontos tárgyra, kérem a tagok teljes számban való és pontos megjelenését. Gerő Lajos szakosztályi elnök. Jó reggelt! A csabai gőzfürdő ártézi kútjának lurrását befejezték. Lefúrtak 930 méterre és percenként 13 liter viz jön fel a kútból. Illetékes helyről nyert értesülés szerint PávaiVajna Lillafüredre szerződteti Hrabovszkyt, a csabai kutmestert. * • Felker Lajos gyógyszerész fascista pártot óhajt alakítani Békéscsabán. Biztos forrásból vett értesülés szerint — rekompenzációképen — Mussolini Felkernéi fogja bevásárolni aspirin-szükségletét. HÍREK Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelő-állomásának jelenlése 1928 november hó 14-énJdélben Hőminimum + 2'6 C Hőmaximum -j- 7 0 C A föld felszínén 8'6 C 5 cm. a földben 9'2 C 20 „ „ „ 87 C 50 . „ . 10 9 C 1 m. a földben 132 C 2 m „ . 14 2 C Légnyomás 767 1 mm, Borultság 100% Levegő nedvessége 93

a'o Csapadék 0 mm Szélerő és irány : 4 m/mp. északkelet Időprognózis este 10 órakor: Jobbára ködös, egyébként túlnyomóan száraz és nappal enyhe idő várható. Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Békéscsaba tiltakozása Trianon ellen. A Revíziós liga felhívására november 18-án országszerte tiltakozni fognak a trianoni béke diktátumai ellen. Minden város és község ezen a napon népgyüléseket rendez, igy Békéscsaba is, ahol a Magyar Nemzeti Szövetség délelőtt 11 órára a Városháza udvarán tartja meg tiltakozó gyűlését. A gyűlés határozatát megküldik a magyar kormánynak, a Népszövetségnek és Rothermere lordnak. A nagygyűlés tárgysorozata a következő : 1. Hiszekegy. Énekli az Iparos Dalárda. 2. Megnyitó beszédet mond Rell Lajos dr. 3. Javaslat a trianoni békeszerződés haladéktalan revíziójára. 4. Csatlakozás a javaslathoz. Az egyes társadalmi osztályok megbizottainak felszólalása. Az egyesületek vezetői résztvételüket péntek délig jelentsék be Korniss Géza dr. városi tanácsnoknál. — Erzsébethely utcaneveket és házszámokat kér az OFB által kiosztott telkeken felépült városrészre. A telkek túlnyomó részén a lakóházak már felépültek, ugy hogy most már az utcák elnevezése és a házaknak számokkal való ellátása tovább nem halasztható. Az erzsébethelyiek ez irányban kérvénnyel fordultak a város tanácsához s az alábbi utcaneveket hozzák javaslatba: Hargitai, Kárpáti, Temesvári, Uzsoki, Komáromi, Kassai, Segesvári, Vereckei, Eperjesi, Kolozsvári, Pozsonyi, Fogarasi, Gyimesi, Brassói, Sepsi Szt. Györgyi, Máramarosi, Piskii, Csorbái, Petrozsényi, Fábry, Linder Károly, Povázsay utcák. Ugyanezen kérvényben egy zászlótartó elhelyezését is kérik a városházán. — Világhírű „Georgette" női harisnya az összes divatszinekben kaphatók a Hauer nagybazárban.