Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-04 / 176. szám

2 BÉKÉSKEGTEI KOZLON? béktscsaöa, 1928 augusztus 4 A vármegyei pénzügyőrsé­gek aj bsosztása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei pénzügyőrségek uj területi beosztás! kaptak. Három pénzügyőri biztosi kerület van a megyében, mégpedig Gyulán, Bé­késcsabán és Orosházán. Ezek beosztása a következő : I. A gyulai m. kir. pénzügyőri biztosi kerülethez tartozik : 1. A gyulai m. kir. pénzügyőri szakasz, Énnek kerülete: Gyu'a r. t. város. Gyulavári, Doboz, és Kétegyháza községek a hozzájuk tartozó tanyákkal és pusztákkal, a Gyula városéhoz tartozó gyula­eperjesi puszta kivételével. 2. A szeghalmi m kir. pénzügy­őri szakasz. Ennek kerülete : Fü­zesgyarmat, Szeghalom, Körösla­dány és Vésztő községek, a hoz zájuk tartozó tanyákkal és pusz­tákkal. 3. A gyomai m. kir. pénzügyőri szakasz. Ennek kerületei Gyoma és Endrőd községek, a hozzájuk tartozó tanyákkal és pusztákkal. II. A békéscsabai m. kir• pénz­ügyőri biztosi kerülethez tartozik: 1. A békéscsabai m. kir. pénz­ügyőri szakasz. Ennek kerülete: Békéscsaba r. t. város, Dobozme­gyer, Csorvés, Gerendás, Újkígyós, a hozzéjuk tartozó tanyákkal és pusztákkal, továbbá az I. pont alatt említett gyula-eperjesi puszta. 2. A békési m. kir. pénzügyőri szakasz. Ennek kerülete: Békés, Köröstaicsa és Mezőberény köz aégek, a hozzájuk tartozó tanyák­kal és pusztákkal. III. Az orosházai m. kir. pénz~ ügyőri biztosi kerülethez tartozik: 1. Az orosházai m. kir. pénz­ügyőri szakasz. Ennek kerülete: Orosháza, Békéssámson, Gádoros, Nagyszénás, Pusztaföldvár, Szen­íetornya és Tótkomlós községek, a hozzájuk tartozó tanyákkal és pusztákkal. 2. A szarvasi m. kir. pénzügy­őri szakasz. Ennek kerülete : Bé­késszentandrás, Szarva3, Csaba­csüd, Kondoros, Öcsöd községek, a hozzájuk tartozó tanyákka 1 és pusztákkal. Békéscsaba r. 1. táros nép­mozgalmi kiutalása julius hóról A közegészségügyi viszonyok az előző hónaphoz viszonyítva rosz­szabbodtak, mert kevesebb szüle­tési szám mellett a halálozás csu­pán 4 gyei csökkent, ugy. hogy a természetes szaporodás 29 volt. A csecsemőhalálozás a nagy hőség folytán emelkedett. Feltűnő volt a heveny gyomorbélhu útban meg betegedettek nagy száma. Leggya­koribb halálokok voltak veleszü­letett gyengeség 9, aggkori végel­gyengülés. agyszélhüdés és bél­huiut 6—6 esetben. Fertőző beteg­ségek közül előfordult roncsoló to­roklob 4, vörheny 5, kanyaró 3, hörghurut 7, hasihagymáz 2, jár­ványos fültőmirigylob 1, gyermek­ágyi láz 1, nyilt tuberkulózis 15, tetanus 3. Született összesen 103. Fiu 61, leány 42. Ezek közölt volt: holt szülött 1, törvénytelen 4, ikrek 2 pár. Házasult összesen 18 pár. Meghalt összesen 72. Finemü 43, nőnemű 29 Nem orvosoltatott 7 éven aluli 2. 7 éven felüli 4, összesen 6. Orvosrendőri huila­vizsgélat 2 esetben fordult elő. Az életkort tekintve : halva szül. 1, elhaltak 0-1-ig 24, 1-5-fc 3, 5-10 ig 1, 10—20-ig 4, 20—30-ig 3 30-40 ig 3, 40—50 ig 5, 50­60 ig l, 60-70 ig 8. 70-80 ig 15, 80—90-ig 4, 90-100 ig 1. A kórnemekre nézve: aggkori végelgyengülés 6, agyszélhüdés 6, szervi szívbaj 2, szivizomelfajulás 2, érelmeszesedés 1, szívszélhüdés 1, iüdővész 3, tüdőlob 6, agyhár­tyalob 2 gyomorrák 2, bélrák 1, f ültő mirigy rák 1, bélcsavarodás 2, kizért sérv 1, üszkös vakbéllob 1, idült szö vetkőzi máj lob 1, májrák 1, vesejümőkór 1, veselob 3, ke­levénység 1, eskor 1, rángógörcs 1, óllgörcs 8, bélhurut 7, veleszü­letett gyengeség 9, halvaszülelett 1, diilmírigytultengés 1, merevgörcs 3, öngyilkoi 2. fl testvérgyilKos HiKlya Jánost ma átszállítottál^ a gyulai törvényszéK fogházába Egész éjszaKa sirt s az önvádtól nem tudott pihenni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Miklya János biztosítási tisztviselő ügyében, aki dühöngő öccsét tegnap este revolverrel lelőtte, a rendőrség egész napon át tovább folytatta a kihallgatásokat. A ki­hallgatások során egyre inkább beigazolódott az, hogy az egész Miklya család a szerencsétlen, idegbeteg fiatal ember megfélem­lítése alatt állott s hogy testvér­gyilkos bátyja revolverével csupán elijeszteni, vagy ártalmatlanná akerta fenni fenyegetődző fivérét. A sötétben vaktában els'itölt re­volver go'yója azonban a támedó Miklyának a köldök mellett ha­sába fúródva, átütötte a nagy vivőeret, ugy, hogy tulajdonkép­pen elvérzés okozta halálét. Miklya János a rendőrségi fog­dában az egész éjszakát rend­kívül nyugtalanul töltölle. Folyton sirt és testvére haláláért vádolva megát, kezeit tördelle. Atiíkor néhány percre lerogyott fekhelyére, MMMMMMMMMM^^ görcsös rángatódzás vett erőt rajta s annyira kínlódott, hogy orvost kellett hozzá hivatni. A kapott csillapilószerektől kissé megnyugodott, de álom nem került szemére s ez annyira kimerítette, hogy a kihallgatást is nehezen lehetett folytatni. Hozzátartozói attól tartanak, hogy a rendkívüli izgalmak és a marcangoló önvád megháborítják elméjét annál is inkább, mert Miklya János gyenge idegzetű, nervőzus és exiesszu­sokra hajlamos ember­Ma egyébként az összes tanuk kihallgatását befejezték s az ira­tokat sürgősen átküldték a gyulai kir. ügyészségnek. Az ügyészség utasítására Miklya Jánost ma délben, két detektív kíséretében átszállították a gyulai törvényszék fogházába. Miklya János védőül dr. Forray Lajos ügyvédet ne­vezte meg, aki a védelmet vál­lalta. Táiékoztaté a békéscsabai m. kir. földmivasiskaláról A békéf csabai m. kir föld ni­vesiskola célja a földbirtokkal, vagy bérlettel rendelkező gazdák fiait a gazdaság minden ágában alaposan kiképezni s ezzel kéDe siteni őket arra, hogv szülőik bir­tokénak jövedelmezőségét a mai kor által megkívánt lehelő legma­gasabb fokra emeljék. Földbirtokkal, vagv bérlettel nem rendelkező szülők fiai csak azon kivételes esetben vételnek fel, ha földbirtokkal, vagy bérletlel ren­delkező ifjak az iskolánál előiit létszámot nem töltenék be. Az iskolánál a fizetéses helyek mellett mérsékelt számban van­nak állami kedvezményes és ma­gán alapitványos helyek is. Az iskolába csak 17 évesnél idősebb ifjak vehetők fel. Fiata­labbak is folyamodhatnak felvé­telért, de különösebb testi fejlett­ségüket orvosi bizonyítvánnyal igazolni tartoznak. A képzés két évig tart s a tanév minden év október hó 1 én kezdődik. Felvételre mór junius hónaptól kezdve lehet jelentkezni. A helyek betöltése a jelentkezések sorrend­jében történik. Azon tanuló kér­vénye, ki sajét költségén óhajtja elvégezni az iskola két éves tan­folyamát, az igazgatósághoz cim zendő ; aki pedig államköltséges óhajt lenni, annak kérvényét a nagyméltóságú m. kir. földmive­lésügyi minisztériumhoz kell cí­mezni, de ez is ar. igazgatósághoz adandó be. A kérvényhez a kö­vetkező okmányokat kell csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. iskolai bizonvitvány. legalább IV. elemi osztélv elvégzéséről. 3. himlőujraoltási bizonyítvány, 4. orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó a gazdasági pályára alkalmas, ép és egészsé­ges testalkattal bir s ragadós be­tegségben nem szenved, 5. községi erkölcsi bizonyítvány, 6. hatósági bizonyítvány, mely­ben igazoltatik, hogy a folyamo­dónak, vagy szüleinek hány kat. hold földbirtoka, vagy bérlete van, folytatnak-e tényleg gazdálkodást és politikai tekintetben kifogásta­lanok e? 7. szülői nyilatkozat arról, hogy fiuk belépése az iskolába tudtuk­kai és beleegyezésükkel történik, vele a kétéves tanfolyamot elvé­geztetik, őt kellő ruházattal és tan­szerekkel ellátják és az ellátási dijakat pontosan lefizetik. Beiratá8i dij tanévenként 5 (öt) pengő. Eszköz- és butorhasználati dij tanévenként 20 (husz) pengő. Ellátási dij (élelmezés, lakÓB, fű­tés, világítás, mosás és beteg seg esetén orvosi vizsgálat) tanéven­ként 275 (keltőszázhetvenöt) pengő. Ezek szerint az egy tanuló által fizetendő különböző dijak tan­évenként összesen 330, azaz há­romszáz pengőt tesznek ki. A behatási dij, valamint az esz­köz- és butorhasználati dij éven­kint, előre és egy összegben fize­tendő, még azon tanuló által is, aki állami kedvezményes, vagy magán alapitványos helyre véte­tett fel. Az ellátási dij félévenként előzetes részletekben fizetendő. Méltánylást érdemlő esetekben az ellátási díjnak kisebb előzetes részletekben való fizetését az igaz­gatóság engedélyezi. Amennyiben valamelyik tanuló az iskola kötelékéből önszántából kilépne, vagy netán fegyelmi okok­ból kifolyólag az iskolából eltá­volíttatnék, az általa befizetett di­jak vissza nem téríttetnek. Beteg­ség esetén a tanulók a szükségelt gyógyszerek órát, esetleg kórházi költségeket viselni tartoznak. A felveti pályázók tartoznak magukkal hozni: 1 rendbeli téli, 1 rendbeli nyári s 1 rendbeli mun­karuhái, 4 lábravalót, 4 zsebken­dőt, 4 pár kapcát, vagy harisnyát, 4 törülközőt, 4 lepedőt, 1 párnát, 2 párnahuzatot, egy üres szalma­zsákot, fésűt, ruha és cipőtisztító eszközöket, 1—1 db. ásó*, kapát, lapáiot, villát, vas- és fagereblyét, kiskap if, kaszát és tartozékait sarlót, ollókést. A Lhérnemüek a tanulók nevének kezdőbetűivel jelöiendők meg. Az étkezéshez ma­gukkal hozni tartoznak 1—1 mély, illetve sekély pléhtányért, villát, kést, evőkanalat, félliteres zomán­cozott tejesbögrét és 1 ivópoharat. flz őszi árpa termesz­tése az Alföldön Az őszi árpa termesztésének jelentősége különösen az Alföld száraz, meleg tavaszu és forró nyáru vidékein van, hol a tavaszi őrpa bizonytalanul sikerűi, sok­szor jó része hasban marad és a íj terem néhány mázsát. Igan jó szolgálatot tesz azonban más­hol is. Nemcsak mint korán arat­ható és csépelhető gabona, ha­nem mint bőségesen term3 ke­verék takarmánynak aikotó ré­sze ia. Az őszi árpát korán vetjük, mire még az ősz folyamán jól megsűrűsödik, a téli nedvességet jól hasznára fordítja és valamsny­nyi gabona közt a legkorábban érik, E'ése általában arra az időr t esik. amikor a iegsjélsőiégesebb alföldi éghajlat alatt is rendsze­rint kedvező az időjárás. Sajnos, gyakran a jónak ígérkező gabona­termés éppen az érési idő ked­vezőilensége folytán megszorulés miatt romlik meg. Még az őszi árpa ÍJ ki van ennek téve. Sok­szor csak 2—8 nap választja el attól, hogy sikerül e, vagy sem. Általában annál biztosabban szá­mithatunk arra, hogy beüt, minél hamarabb érik. Hogy a gabona­félék, de különösen az őszi árpa a rendesnél löbb nappal, sőt egy héttel is korábban érjen be, azt foszforsavlrágyézá88aI idézhetjük elő. Fontos kell ík a siker érdeké­ben, hogy a műtrágyával adott foszforsav könnyen felvehető le­gyen. Ezért, mint manapság ha­zánkban általában, őszi árpa alá a szuperfoszfát használata a leg­ajánlatosabb. Akár elszórjuk a szuperfoszfátot vetés előtt kat. holdanként 150—200 kg-ot adva, akár mütrágyaszóróval kombinált vetőgéppel sorban adjuk, 80—120 kg-ot számítva, mindenképen el­érjük azt. hogy a szuperfoszfáto­zott árpa már kasza alá érik, amikor az, amelyiket nem trá­gyáztuk szuperfoszfáttal, még ha'

Next

/
Oldalképek
Tartalom