Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-06 / 225. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 október 6 lések árán került ki a veszedelemből. Özvepy Halupa Pálné szül. Nagy Etel 32 éves gyopárostanyai lakos volt az életunt asszony. A fiatal özvegy ugyanis, aki csak rövid idő óta éldegélt az özvegyi sor zordi magányosságóban, nemrégiben beleszeretett egy ismerős férfibe. A szerelem azonban teljesen reménytelen volt és emiatt Halupáné annyira elkeseredett, hogy a halálba akart menekülni. Szombaton este kiment a gyopórosi állomásra és ott az elinduló személyvonat elé ugrott. A mozdony elkapta az asszony testét, maga alá gyűrte és 10—15 méternyire magával vonszolta. A mozdonyvezető csak ekkor vette észre az esetet, mire megállította a vonatot. Halupónét a vasutasok és az utasok szedték ki a vonat alól és ekkor kiderült, hogy az özvegynek szerencséje volt a szerencsétlenségben : a mozdony nem vágta darabokra a testét, csupán a bal kezének négy ujját metszették le a t kerekek. A haláltól megmenekedett asszonyt sérüléseivel a békéscsabai kórházba szállították. Megnyílt a képkiállítás 80 festőnek 200 képe a közönség előtt Igazi művészi élmény, nem mindennapi élvezet a 80 magyar festőművész 200 képe között végigjárni az élvezés boldog sétautját, a Közmüvelődésháza nagy termében. Országos értékek, világhírű nevek viselői állították ki ott termésük javát, amelyben a műértő is a legnagyobb megelégedéssel gyönyörködtetheti a szemeit és a lelkét. A kiállítás rendezőinek kitűnő érzékére és a festményekhez való hozzáértésére vall a kiálJitás rendkívül dus, változatos és gazdag anyaga. Itt mindenki megtalalhatja a nekivaló képet : a legmagasabb művészi munka értékelője csakúgy, mint az, aki az egyszerűt szereti és érti csak meg. Abban azonbar valamennyi kép megegyezik, hogy abszolút becsű, igazi művész keze által teremtett alkotás. A bíráló valahogy zavarban van, amikor a 80 festő remekéről kell irnia. Mert igazság szerint valamennyi kép megérdemli a méltatást, sőt mindegyik rászolgált egykét meleg szóra. A sok szép közül azonban néhány mégis mégjobban kiemelkedik a kompozíciójával és a feldolgozásával. Ezeket mégis külön meg kelll említeni. Ilyenek a Háry Gyula mélabús olasz tájképei, Rudnay Gyula spanyol hatást eláruló történelmi képe', Udvary Pál mozgalmas istállójelenetei, Komáromi Katz Endre meleg tónusu, színekben tobzódó interieurjei, Bosznay István hangulatos dunai tájképei, Karlovszky Bertalan sajátosan egyéni stilusu, kifejező női tanuimányfeje, Brettschneider eleven hatású, mozgékony és üde aktjai, Szlányi Lajos tulbő színezésű, melegen kacagó alföldi tanyája, Szüle Péter stílusos asszonyportréja, Pólya Tibor színes, mélabús tiszai partrészletei, Pentelei-Molnár István utolsó csendéletképe, amely izmos erejű ábrázolása egy egyszerű, meleg interieurnek, Ujváry Ignác nyugalmat és csendet árasztó, szir.dus falusi uccarészlete, Koszkal Jenő izzólevegőjü, bő színezésű, ibolyakék egü velencei tájképei, Krupkai mélabús, lehangoló hollandi tengerpartrészletei, Dudits Andor pompás, teinperamentumus spanyol táncosnője, stb. stb. A kiállítás remekei még Baranszky, Gara Arnold, Heinrich Wagner és Merényi Rudolf pompás rézkarcai is. A nagyszabású kiállítás, amelyhez hasonló dus anyagú és ízléses összeállítású még nem volt Csabán, csak néhány napig marad nyitva. Megtekinthető naponta reggel 9 órától este 6-ig. A rendezők, hogy mindenképen lehetővé tegyék mindenki számára képek vásárlását, előzékenyen a legkedvezőbb feltételek mellett adnak el képeket: 6 havi részletre. Emellett a képek árát igazán elfogadhatóan állapították meg : 300.000 koronáért már lehet kapni valódi művész festette olajfestményt. Az öreg Húsza Máté számadása a mindennapi életről Endrőd, szeptember. Százéval, talán ezrével pihennek itt a munkáskezek. A sublótból régen kifogyott a kenyér, a gyerek testét, amelyet a nélkülözések hosszú évei satnyitottak el, rongydarabok védik a hideg ellen. A határban, t merre járunk, már csupasz ku koricakórócsomók hirdetik a mezei munka végének közeledését. A gyepes tarlót néhol mór a jövő évre készilik, ilyenkor még dandárja van a mezei munkának és az ide n cscdálatos módon, mintha a kisebb-nagyobb parcellák tulajdonosai összebeszéltek volna, hogy maguk családja segítségével végzik el ez őszi és tavaszi vetéshez szükséges munkákat. — Nem tudjuk, mi lesz velünk — mondja Húsza Máté volt kubikos — én mén a hetvenedik esztendőt taposom, de még ilyen szük világot nem értem meg. Máskor mán ilyen időben a kamrában állt az aratáskor keresett buza. A zsirozónak való süldő ott röfögött az ólban, a paszujt, krumplit betakarítottuk. Vagy aki idegenbe járt kubikmunkán, annak az asszonya se félhet a téltől, az ember ilyenkorra htzaküldte nyári keresetét és nem vót gond. Most mór évek óla nincs ez igy, az idén még az egyik napról a másikra valót sem tudja megkeresni az ember. Még napszémba sem mehetünk, hiszen, ha minden gezda legalább három napszámost venne az őszi munka elvégzéséhez, még akkor is sokan maradnának munka nélkül. Aki tavaly még egyet vett, az az idén nem is gondol arra, hogy néhanapján idegen munkaerővel dolgozzon. Méma a napszám 35—40 ezer korona, hát ebből mit vehet egy magamfajta öt családos ember. Egy kiló kenyér 6000 korona, a hus 30COO, a krumpli 2000 koronóba kerül. Munkásembernek családostól együtt a kisfogóra is kevés egy kilo kenyér, mán pedig olyan nincs közöttünk, akinek a kenyérmegja betermett volna, mindent a bollból kell megvenni, ha csak kenyérrel akarnánk jóllakni, még arra is kevés lenre, amit napszémba kapunk. De hót még a kenyéren kívül más is kell. Hust, az igaz, még a jobb világba se evett a magamfajta ember mindennap, de legalább hetenként egyszer csak elkelne, ehhez azután még zsír is, meg más is kell. — A zsirt is bótba kéne venni, annak is 34000 korona kilója, ehhó meg, hogy főzzön az aszszony, tüzelő is kell. Jórészünk kimaradt az aratásból, aki pedig kimaradt, annak pénzért kell a tüzelőanyagot beszereznie. Egy szekér szalma ára máma 150000 korona. Meg ha nem is mindennap kerül lőtt étel a magunkfajta ember asztalára, akkor is két szekér kell egy esztendőbe. Hét ez maga 3C0000 korona. Hát a gyerek, az asszony ruházkodása. Ha azt akarjuk, hogy baromi butaságba ne nőjjön fel a gyermekünk, iskolába is kell járatnunk vagy ha nem, akkor ez iskolakerülésért adót fizetnünk, ha igen, akkor a könyv, irka az is csak pénzbe kerül. Hát osztón honnan kerítse elő a napszámos ember mindezt. Legtöbbje még ezenkívül árendás házba lakik, egy szoba, egy konyha, fél kamara, aminek évi árendája 2 vtgy 2V2 mázsa buza. Na mán most szamitsa ki, uram, hogy miként lehet mindezt a 35—40 ezer koronás napszámból még akkor is előteif m'eni, ha az esztendő minden napján dolgozik az ember, de nemcsak ő maga, hanem az asszonya is. Mert ott, ahol háromnégy gyerek is van a háznál, ott egy kiló kenyér nem elég, húsról nem is álmodozunk, krumpli vagy tésztaféle, jó sűrű tésztaleves, kullogó vegy betyóros járna hétrőlhetre, meg akkor is meg lennénk elégedve. De hét hol vagyunk mi ettől? Az öreg Húsza Máté szavait a többiek helyeslő fejbóiintáse vagy csöndes igenlese kiséri. Egy fiatalabb veszi át a szót. - Én nem maradtam ki az aratásból, kisgazdánál arattam. Részes voltam, ugy számítottam, hegy ha minden jól megy, 8—9 mazsa lesz az aratési részem. Ehhez még jött volna vagy két méter zab meg árpa. A termés nem ugy ütött be, amint számítottuk, mindössze 550 kiló búzát kaptam. Hasonloan jártak a társaim is, akár kisgazdánál, akár uradalomban arattak. A nagy családos aratónak még ebből a gyűjtőnek is kell edni legalább 150 kilót, mert a feleséget nem igen viheti ki gyüjtőr ek, idegent kell fogadnia. Hét most már ebből éljen az ember negyed-, ötöd- vegy hatcdmagával is. Más esztendőkben egyik ara tástól a másikig nyári munkájából megélt a földtelen ember, most, emit nyáron megkeresett, még három vagy négy hónapra sem elegendő. De hiszen ezelőtt is voltak rossz esztendők, akkor ezonban segíthetett magán könnyen ez ember, vette a talyigát, az ásót, az asszony tördelt tésztával meg szalonnával megtömte a tarisznyát, kenyér, só volt, osztán világnak ment. Kubikos munka mindig volt, ha nem Ausztriában vegy bent ez országban, hát elmentünk Németországba. Ha ott nem sikeredett valami, akkor átmentünk még Amerikába is. Az öreg Timár Paja bácsi még Japánországba is járt. Esteledik, — a sárban uszó sikátorokat elnyeli a sötét. A házak elején tanyázó emberek, asszonyok behúzódnak a pitvarba. A nyilt kemencék szójában fellobban a 150000 koronás szalma tüze. HIItEH — Az aradi vértanuk emlékezete. Az aradi vértanuk emlékét: Békéscsabán a nagy naphoz méltóan fogjók megünnepelni. Délelőtt az iskolák ünnepe folyik le. A Rudolf-reálgimnáziumban d. e. 9 órakor kezdődik az ünnep, melyen a tanári karon s a tanulóifjusógon kivül a szülők is részt vesznek, akiket ezúton is meghív az igazgatóság. Délután 3 órakor a hazafias egyesületek rendeznek ünnepet a Kossuth-szobor előtt,, hol Horváth Jenő polg. isk. tanár méltatja a nap jelentőségét s teszi le az egyesületek koszorúját. Az ünnepen közreműködik a Vasutasok Dalárdája és Iparos Dalárda is, akik testületileg jelennek meg,, mint a középfokú intézetek is. A rendezőség ezúton is meghívja a hivatalokat, testületeket, egyesületeket s a város társadalmát. — Kérelem. A Magyar NemzetÉ Szövetség békéscsabai körének elnöksége kéri a tagokat, szíveskedjenek a róm. kat. templomban; ma d. e. 9 órakor tartandó ünnepi) istentiszteleten megjelenni. — Zsilinszky Mihály elhunyt.. Dr. Zsilinszky Mihály nyűg- kultuszallamtitkár és történetíró, Békéscsaba volt országgyűlési képviselője, az ev. egyház főfelügyelője, Budapesten 87 éves korábanelhunyt. Zsilinszky nevéhez sok kultúrintézmény megalapozása fűződik, de különösen sokat köszönhet neki Békéscsaba, amelyet mindig élénken támogatott fejlesztési törekvéseiben. Hosszabb idá óta betegeskedett, mialatt szellemi elevenségét is elvesztette, mig végre szenvedéseitől megváltotta a halál. A nagynevű államférfiú elhunyta a városban mély részvétet keltett. — Gyalázta a magyarokat. Linzmayer Gusztáv 30 éves bécsis születésű szakács vasárnap este érkezeit Bukarestből Békéscsabára és az állomáson a vonet tartózkodása alatt a vendéglőben iddogálni kezdett. Csakhamar ittas lett^ mire nem a leghizelgőbb véleményt kezdte kitálalni Magyarországról, sőt durván káromkodva szidalmazta a magyarokat. Az: utasok figyelmeztetésére egy rendőr bevitte a kapitányságra. A magyar nemzet megbecsülése elleni vétség miatt megindították ellene az eljárást. — Botrány a városháza telefonközpontjában. Vasárnap délelőtt kellemetlen jelenelek játszódtak le a városháza telefonközpontjának helyiségében. A egyik magasabbrangu tisztviselő kapcsolást kért a szolgálatot teljesítő alkalmazottól, aki nem a kért módon bonyolította le a kapcsolást. Amikor emiatt felelősségre vonták,, ingerülten válaszolt a tisztviselőnek, akit leostobázott, majd azzal fenyegetett meg, hogy kidobja a helyiségből és megpofozza. A tulkapásra ragadtatott alkalmazottat a megtámadott tisztviselő feljelentette a polgármesternél. Leguj abb modellek. divatcipő újdonságok,mogyorószin, drapp, szűrkesevró és egyéb kivitelben állandóan raktáron a Péterfi Cipőáruházban .