Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) április-június • 74-144. szám

1925-04-25 / 93. szám

2 Békéscsaba, 1925 április 25 A mostani leirat ugyancsak leszö­gezi ezt a tényt, azonban hang­súlyozza, hogy a munkálatokkal azért nem várnak a jövő évig, mert figyelembevette a polgármes­ter által eléje terjesztett, méltány­lást érdemlő körülményeket. A minisztérium egyidejűen el­rendelte, hogy a dunabogdányi állami kőbányából 60 tiz tonnás vagon utburkoló, úgynevezett cik­lopsz-követ állítsanak elő, vagy ha már van ilyen készlet, hala­déktalanul kezdjék meg annak Békéscsabára való szállítását. Ugyanekkor tiz vagonnyi, össze­sen tízezer darab fejkövet is ren­delt a minisztérium Dunabogdány­ban és ezt a mennyiséget a Zom­bor—Szeged—berettyóújfalui álla­mi közút békéscsabai felüljárója kő­burkolatónak helyreállítására fog­ják fordítani. A szállítás akként történik, hogy a követ Dunabogdányban hajókba rakják és viziuton Budapestre szállítják, onnan pedig vasúti ko­csikba való átrakás után szállítják le Békéscsabára. A kőmennyiség legelső részlete minden valószínűség szerint még ebben a hónapban, de legkésőbb május közepéig megérkezik a békéscsabai vasútállomásra. A második részlet junius hónap fo­lyamán kerül leszállításra, olyan módon, hogy junius közepéig mind a 70 vagon utburkolási kő ideérkezik. Az állammal kötött megállapo­dás értelmében a kő Békéscsa­bára való megérkezése után min­den müvelet, amit a kővel végez­nek, a város pénztárát terheli. A város köteles tehát a követ a va­gonokból kirakatni, az utakra el­szállítani és a beépítés munkáját elvégeztetni. Vagyis: az állam csak az uccaburkolási anyagot adja, ideszállitva, a többi teendő már a városé. A város fejlődésében örvende­tes esemény a minisztérium elha­tározása a Horthy- és Jókai-ucca kiköveztetését illetően, mert ezál­tal is szaporodik a közlekedés számára teljesen alkalmas útjaink száma. Békésmegyétől Godzsámországig Magyar otvos egy abesszíniai király szolgálatában (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar emberek egynéhány év óta ugy szóródnak szét a vi­lágban, mint a napoleoni had­sereg szegény közkatonáinak a csontjai. Flandriától Egyipiomig, Moszkvától Itáliáig. Amióta ide­haza éppen csak a gazdagok élhetnek meg emberhez méltó módon, azóta folyton növekszik azoknak a száma, akik vándor­botot ragadnak a kezükbe, hogy jobb és természetesebb életlehe­tőségek közé vándoroljanak. Évről­évre szaporodik az elszivárgók száma s nagyon szomorú és két­ségbeejtő, hogy az utnakindulók között túlnyomó számban vannak a magyar szellemi élet képviselői. Orvosok, mérnökök, tanárok, hivatalnokok, müiparosok, építé­szek indulnak el folyton-folyvást a nagyvilág meghódítására. És csak a faji kiválóság érdeme, az általános emberi értékeken jóval felülemelkedő kvalitás következ­ménye az, hogy elszánt harco­saink túlnyomó százaléka elég tűrhető viszonyok között helyez­kedik el, kitűnően bevál a szá­mára kijelölt poszton és dereka­san megállja a helyét abban az állásban, amelybe a szorgalma és a becsületessége juttatta, ide­gen országban, rokonszenvtelen népek, hidegszivü emberek> ellen­séges — mert idegen — viszo­nyok közepette. A magyar intellektuel, a magyar munkás mindenütt megállja a helyét, bármelyik tájára kerüljön is a világnak. Akár Franciaor­szágba, akár Argentínába, akár Tuniszba, akár Kinába kerüljön is el az uj hazát kereső magyar, mindenhol derekasan megfelel faja értékeinek és elismerést sze­rez magának és nemzetének. A legtöbbjfc pedig egészen csinos és tekidtélyes karriért csinál, néha aránylag rövid idő alatt. A fekete király udvarában A karriéres magyar intellektue­lek sorai közül messzire kimagas­lik egy volt gyulai orvos, Mészá­ros Kálmán dr., akit Békéscsabán is jól ismernek, mert igen sok baráti kötelék fűzi a városhoz. Mészáros dr. rövid idő alatt olyan szédületes karriért futott be, ami­lyenre csak átlag évszázadonként van példa. Az ilyen csodálatos pályafutást fel kell jegyezni, mert az egyéni érdem leszögezése mel­lett kitűnő propaganda a nemzet életrevalósága mellett. Mészáros Kálmán dr. ugyanis ma egy király első udvari orvosr Igaz, hogy afrikai, egzotikus ki­rályé, de azért a király mégis csak király, akár Kopenhágában ül a trónon, akár a Nyassza-tó mellett. A szimbólum, a rang, a tekintély, az iránta megnyilvánuló imádat mindenütt ugyanaz. A fiatal, törekvő kis magyar orvos körülbelül egy esztendeje került ki Afrikába, a Nilus forrás­vidékére. Hazulról a lehetetlen gazdasági viszonyok hajtották, a nyomor, a jövőtlenség és minden más, ami a mai magyar életet oly kétségbeesetté teszi. Hatalmas terv rajzolódolt az agyában. El­gondolta, hogy a kulturálatlan, egyes részeiben őstermékenységü afrikai humuszon kolóniát létesít, gyarmatot, amelyen kizáróan in­telligens magyar embereket telepit majd le. Az uj gyarmatosokat a magyar középosztály praktikus elemeiből verbuválná, azok kö­zül, akik szeretettel vonzódnak a földhöz és nagy örömet talál­nak a barna rögök megmunkálá­sában. Nagyszerű terve azonban egy­előre megakadt útjában, amely Abesszinián vitt keresztül és amely délfelé vezetett, a középafrikai ős­folyamok áldott termékenységü vidékére. Egyszerre megakadt.: Abesszínia fővárosából, Addisz­Abebából meghívást kapott a godzsámországi király udvaréba, amely Debra-Markosz városában található. A meghívást eléggé káprázatos anyagi ajánlat is tá­mogatta abban, hogy a fiatal ma­gyar orvos egyelőre letérjen arról az egyenes útról, amely a tervei­ben kicirkalmozott magyar gyar­mat felé halad. Kilenc sutója van a királynak És felcsapott: első udvari or­vosa lett Rasz Heulru urnák, God­zsóm fejedelmének. A fekete ki­rály fehér orvosának bizonyára nincs olyan rossz dolga, mintha — mondjuk — körorvosnak csa­pott volna fel idehaza. Hiszen az egzotikus fejedelem palotájában főúri lakosztályt bocsátottak ren­delkezésére, ezenkívül tekintélyes fizetést is kap, nem szólva arról, hogy a király kilenc autója is a szolgálatára áll. Mert kilenc darab autója van Godzsámország kirá­lyénak ott lenn a „legsötétebb" Afrikában, ahol lassanként min­denféle ördöngös európai talál­mányt bevezetnek és alkalmaznak. „Sok küzdelmes hónapot kellett szívós akarattal kiböjtölnöm — irja — mig idáig jutottam. De most jól megy a sorom. Bár az abesz­sziniai nem nagyon szeret pénzt kiadni, már pedig a tallér leg­nagyobb része az ő kezükben van." Ahol töltény a valuta Aztán egy sereg afrikai egzo­tikum felsorolása következik, ame­lyek között nem utolsó az, hogy ott — fegyvertölténnyel és sóval fizetnek egymásnak a benszülöt­tek. Végre egy valuta, amely az infláció esetén mindenkinek őrült hasznot hoz, nem mint például a magyar korona inflációja . . . Azonban bármilyen fényes kar­riér és bármilyen magas méltóság királyi udvari orvosnak lenni, a jól elhelyezkedett magyar orvos­ból mégis kitör a magyar, amely a világ akármelyik részén is érzi idegenségét és egyedülvalóságát. A honvágy gyötri és emészti az udvari doktort, mint minden ma­gyart külföldön, ami természetes jelenség olyan árva fajtánál, mint a mienk. És hát ne legyen-e hon­vágya a magyarnak méginkább ott, ahol a kulturától annyira el vannak zárva, hogy csak bizo­nyos időközökben küldhetnek és kaphatnak postát ? Juliusban be­köszönt az esŐ8 évszak és akkor ugy megárad az Abai rohanó vize, hogy Godzsámország fővá­rosa mind a kilenc autó dacára is hónapokra el van zárva a kül­világtól. Ilyen istenhátamögötti földdara­bon uralmában is rágondol a világba hajított magyar a horizon­tig futó smaragdzöld vetésekre, a Körös méla fűzfáira, a keletnek tartó, vattacsomószerü bárányfel­hőkre s a mostoha magyar vi­lágra, amely azonban mégis az a világ, ahova mindenünnéf vissza­vágyunk, hiszen] sehol másutt nincsen számunkra hely . . . (h. r.) HÍRÜK — A megyebeli képzőművészek gyűlése. A Békésmegyei Képző­művészeti és Iparművészeti Tár­sulat április 26-án (vasárnap) Gyu­lán, a Békésmegyei Takarékpénztár tanácstermében délelőtt 11 órakor rendes évi közgyűlést tart. A tárgy­sorozat a következő : 1. Főtitkári jelentés. 2. A számvizsgáló-bizott­ság jelentése. 3. Evi tagdíjak meg­állapítása. 4. Tisztikar megválasz­tása. 5. Esetleges indítványok. — A mentők működése már­ciusban. A mentőállomást a le­folyt hóban igénybe vették a kö­vetkező eseteknél: Sebzés, sérülés 14, belső bajok 4, betegszállítás 7, összesen 25 esetben. Mozgó­őrséget teljesítettek : Színházban és moziban 2, egyéb alkalmakkor 12, vaklárma 1, összesen 14 eset­ben. Az összes esetek száma a lefolyt hóban 39. A Yilág legjobb cipőkrémje — Óriási sikere van az első budapesti nemzetközi vásárnak, amelynek látnivalóira a messze külföld is idesereglett. A vásárra és vissza féláron lehet utazni. Erre szóló igazolványok még min­dig kaphatók dr. Gyöngyösi Já­nosnál, főtéri papirűzletben. A vásár hétfőig van nyitva, a ked­vezményes jegy 30-ig érvényes. — Az iparostanulók iskolai mulasztásáról. Az iparostanulók iskolamulasztósára nézve szigorú rendeletet adott ki a kormány, amely teljesen eltillja a sürgős' munkák címén mulasztott tanórák igazolását, csak nagyon indokolt esetekben szabad a tanulók mu­lasztását igazolni, nem szólva az orvosi bizonyítvánnyal igazolt mu­lasztásokról. Egy-egy tanévben két heti tanóraszámon tul nem terjed­het az előzetes kérelemre történt mulasztás. Tekintve azt, hogy igen szigorúan ellenőrzik és büntetik a mulasztókat s amellett sok zakla­tással és időveszteséggel jár a mulasztások esetleges jóvátétele, a tanoncok iskolalátogatására a legnagyobb gond fordítandó. — Értekezlet a vámhivatal ügyében. Vasárnap délután 2 órakor a Kereskedelmi Csarnok helyiségében a vámhivatal ügyé­ben értekezlet lesz, amelyre az érdekelteket és az érdeklődőket meghívják. — Köszönetnyilvánítás. A Bé­késmegyei Általános Takarékpénz­tár két millió koronás adományá­ért ezúton mond köszönetet az Izr. Nőegylet elnöksége. — Május 1-én újra életbelép­nek a gabonavámok. Április vé­gén lejár a gabonavámok felfüg­gesztésének határideje. Annak­idejében a kormány azért függesz­tette fel a buza és rozs behoza­tali vámját, hogy határt szabjon a buza nagy áremelkedésének. Ez a kormányintézkedés csak­ugyan azt eredményezte, hogy a buza ára csak az importparitásig emelkedett és nem ment feljebb E hó végén hatályát veszti a vám­felfüggesztés és az a hír terjedt el, hogy a kormány nem fogja meg­hosszabbítani a határidőt, hanem május elsején újból életbelépteti a buza és rozs behozatali vám­ját. A kormánynak ezt a szándé­kát az segiti elő, hogy három hó­napra biztosítva látja a belföldi szükséglet kielégítését. A buza vámja 6.30 aranykorona és ez a vámtétel terheli az esetleges kül­földi buzabehozatalt. — Olajat loptak a villany­telepről. A városi villanytelep ma feljelentést tett a rendőrségen isme­retlen tettes ellen, aki a telep ká­róra lopást követett el. A tolvaj a csütörtökről péntekre hajló éjsza­kán a villanytelep udvarán levő tartóból ellopott egy 10 literes tartály olajat, amelynek értéke 70 ezer korona. A tolvajt a rendőrség nyomozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom