Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-25 / 45. szám

2 BfiaŰÉSBDEÖYlI KÖ3LÜITI Békéscsaba, 1925 február 26 Hét évvel ezelőtt . . . József főherceg a 101-esekkel a Jatárhágón József főherceg érdekes háborús naplójóban van egy részlet, amelyet a hadvezér a békéscsabai, sérgahajtókás ezred körében átélt napjairól jegyzett fel. A történelem lapjaira és a 101. gyalogezred történetéhez kívánkozó naplójegyzeteknek az ad különösebb időszerűséget, hogy azok az események, amelyekről bennük szó van, pontosan a mai napon játszódtak le, ezelőtt hét évvel . .. A háború halálosan meggyülölt és talán még ennél is jobban megunt fergetegétől immár meszszire vagyunk. De azért nem kis büszkeség és jóleső érzés elolvasni ma is, miket müveitek egykor a sárgaparolinosok, az Alföld derék és fölényes hősei. . . . Heves hóviharban, 16 fokos hidegben ment ki a népszerű hadvezér a 101-esek állásaiba 1917 február 25-én, a máramarosi havasok lábainál fekvő Rahó mellett. * Ezt irja : A Tatárhágóról határozottan hallani a pergőtüzet. Biztosan ismétli az orosz a tegnapi hiábavaló támadásait. Megnézem és megkóstolom a menázsikat. elbeszélgetek vitézeimmel, többeket feldíszítek vitézségi érmekkel. Igy megyünk a Woronienkáig az állásba és azontúl egy magaslatra.Innét aWyzna Prelukát látom. Ott a „Kikirikin" (az előretolt támpontot igy nevezik 101-es bakáim), az én két hős 101-es századom a legsúlyosabb küzdelemben állanak. Több orosz zászlóalj rohamozik és részben betörnek állásainkba, ahonnét azonban elkeseredett kézitusával verik ki őket a számtalan halottak közül. Látom tartalékomat a heves ellenséges tűzben elősietni és látom, amint a már-már rossz fordulatot vevő küzdelem a javukra dől el. Jó távcsövemmel ugy látok mindent, mintha közvetlen közelben volnék : igaz ugyan, hogy nem is vagyok nagyon messze onnan. Megállapítottam, hogy én nálam minden tiz lépésre egy ember jut. Ez igazán a legkomolyabb aggodalmakat kelti bennem. Mert bármily hősiesen küzdjenek is csapataink, mégis egy erélyes és nagy tömegekkel vitt ellenséges támadás esetén aligha volnának képesek hosszabb.Ideig ellenállni. Az életveszélyes szánkóut Mig a küzdelmet nézem, az oroszok erős géppuska és gyalogsági tűzzel elárasztják a 29-eseink állásait. Egyes gránátok hozzánk is eljutnak. Ott a Wyzna-Prelukán pedig újból dübörög a pergőtüz, amelyet vadan ordítva visszhangzanak a végtelen völgyek. A Sumaram is teljesen füstbe van burkolva és az erdőből mindenfelől kis lángok csapnak föl. Az oroszok Urra-Urra-Urra kiáltásait elmosódva idehozza a szellő. Visszafojtott lélegzettel figyelem az egyre sürüsbödő füstöt, azt remélve, hogy majd még valamit láthatok a heves tuséból. Midőn alábbhagyott, a százados zászlóaljparancsnokkal visszamentem a Woronienkára. Ott kéziszánkóba ültünk ketten és az ő vezetése mellett a meredek parton lefelé repültünk. Messziről láttam már, hogy egy éles kanyarulat közvetlenül egy a mély szakadékon átvezető kőhid előtt van. Láttam, hogy óriási sebességünk mellett ét fogjuk a kanyarulatot ugrani és egész szánkónkkal a mélységbe zuhanunk. Botommal annyira fékeztem, amennyire erőm engedte. De botom eltörött 1 A kanyarulatot nem tudjuk megtenni 1 Hogy a nagy eséstől megmeneküljek, hanyatt ledobom magam a szánkóból. Néhány erélyes bukfencet csinálva, a mély hóba nyakig beleestem. A százados a szánkóval felborult, egy árokban megakadt és a szánkó üresen a mélységbe zuhant. Lent a páncélháznál telefonhir vár rám, hogy dicső 101-eseink a teljesen betemetett lövészárok mélyén három hatalmas ellenséges támadást vertek vissza. Most estefelé lecsendesült minden. A 101-eseknek, meg a német 157-eseknek dicsőségteü napjuk volt. „Szeretett hős 101-eseim..." Egy magaslatra fölsietek 1 Minden füstbe és gőzbe burkolva és a hegyek csak ugy zengenek a hatalmas lövegtüztől. Nem látok semmit 1 Miért nem lehetek most ott ? Az én szeretett hőseimnél, a 101-eseknél. Say alezredessel Rahóra megyünk, hol a jelentés már vár, hogy az utolsó támadás is összeomlott és vérbe fojtatatoft. Állásaink változatlanul a kezünkben vannak. Bizony, ameddig az öszszes ütegek, egy aránylag kis helyre összpontosítani tudják tüzüket és ily hatalmassá tudják a zárótüzet tenni, addig nem lesz baj 1 De mi lesz akkor, ha az ellenség az egész arcvonalon egységesen támad és énnekem kedves ütegemmel az egész arcvonal elé kell zárótüzet adni ? Mi lesz akkor ? Egész sereg arcvonalamon csak tüzérségi küzdelmek. A tegnapi küzdelmemben 48 emberemet, közötte tiz&nnégy 101 est vesztettem 1 A dandárparancsnokságnál egy kis erdőőri lakban étkezünk. Ezalatt tüzérségem hatalmas zárótüzet ad, megint ordit a visszhang az összes völgyekből és az orosz pergőtüz ugy dübörög, mintha ezer gyorsvonat futna be egyszerre egy nagy födött pályaudvarra. Telefonkérdésemre azt felelik, hogy a mér előbb visszakergetett orosz támadás ujult erővel megindult a 101-esek és a német 157 esek ellen. Temérdek orosz hever állásaink előtt s az erdő csak ugy zsong a haldoklók és sebesültek jajgatásától. Szegények ott fognak megfagyni, hisz annyit nem is lehet elhordani. Ugy, mint reggel láttam a drótakadályban, ott, ahol tegnap támadtak, egy holt tisztet félig állva oszloppá fagyva lógni, kezében a revolvere, mellette és körülötte lógnak halott emberei, ugy, ahogy a drótba akadtak, midőn a golyó átjárta testüket. Azok, akik közelből látták, azt mondják, hogy megrázóan borzasztó kép, amely büntetésért kiált égbe azok ellen, akik a háború folytatását erőszakolják. Bár látná minden éjjel a cár ezt és kisérné a kép őt haláláig, az ő halottjait, akik itt drótra fagyva, nagyratátott, eltorzult szájjal, némán kiáltanak átkot feléje 1 Békéscsabáról hadüzenet történt az ország lakásínsége ellen Egy békéscsabai nagyiparos ötezer lakást akar épiteni az országban — Részjegyek ellenében kisorsolnák a lakásokat, amelyek a nyerők öröktulajdonai maradnának — A kormány kedvezően fogadta a tervet (A Közlöny eredeti tudósítása.) Azt a vállalatot vagy embert, aki harcot kezd a háboruutáni legembertelenebb nyomorúság: a lakásínség ellen és sikerrel legyűri: nemcsak százezrek áldó sóhajtásai fogják naponta kisérni, de a nevét az emberiség híres jótevőivel együtt fogják emlegetni. A lakásínség súlyos és kegyetlen nyomorúság, amelynek megoldása a mai ügyetlen és erőtlen lakéshivatali rendszerrel teljesen lehetetlen s mialatt ezrek és ezrek idegzete pusztul el miatta, egzisztenciákat, családi életeket, házasságokat, apró otthonokat bomlaszt szét. Bürokratikus tutyimutyisággal ezt a kérdést elintézni nem lehet, ezt — ha sok derék magyar felnőtt és még több csecsemő életét meg akarják menteni — csak gyorsan, sürgősen lehet megoldani, merész és energikus üzleti vállalkozásokkal. S azt. aki egy ilyen üzletre vállalkozik, azt a lakásmizériák mai nyomorgói egészen bizonyosan az emberiség legérdemesebb jótevői között fogják emlegetni. Ötezer lakás Különös véletlen, hogy éppen Békéscsabán akadt olyan ember, aki a lakásnyomoruság sokfejű hydróját le akarja bunkózni. Békéscsabán született meg a terv. amely ötezer lakást akar épiteni még az idén, rendelkezésükre bocsátani a hajléktalanoknak, a mai kültelki prolitanyák, hónaposszobák, vagonlakások, barakkoduk és más hasonló „lakások" után. Belanka Mihály békéscsabai épitész és nagyiparos a napokban szenzációs tartalmú beadvánnyal fordult Vass József népjóléti miniszterhez. A beadványból egy gigászi, amerikai méretű terv érdekes részletei bontakoznak ki, amely tervnek az államra nézve különös vonzóereje az, hogy minden állami támogatás nélkül, az érdekeltek bevonásával oldja meg a magyarságnak ezt az egyik legnagyobb és legsürgősebb problémáját. A beadvány mindenekelőtt leszögezi, hogy ma egyetlen városben sincs lakás. Még mindig vagonokban, istállókban, ólakban laknak az emberek, nem hagyhatják el tetszésük szerint lakásaikot, betegségek, nyomor, elkeseredés minden" felé, nagy állami organizáció működik, hogy fentartsa a rendet, az emberek rengeteg időt pazarolnak és lopnak el maguktól lakásügyekben, legtöbbször eredmény nélkül. Háztulajdonosok nem építenek, mert a lakbéres lakásokra ráfizetnek, pang az ipar, amely mutatni szokta az ország igazi vérkeringését és technikai kulturáját. Építkezni! Építkezések megindítása lehetőleg oly módon, hogy az államot terhek ne érintsék, lehetőleg minél több lakás építése rövid időn belül, az ország pénzügyi helyzete ez által ne romoljék, a munkanélküliség megszűnjék és az országban levő pénzmennyiség minél nagyobb ütemben forogjon. Lehetővé tétessék a szabad lakásforgalom, hogy a magántőke megtalálja számításait uj bérpaloták építésében. Öröklakás egy millióért Az 1925 évben épitendő 3,090 drb. kétszobás és 2,000 drb. háromszobás lakás, akár szabadon álló, akár öröklakásom paloták alakjában. Két szobás lakás felépítésének teljes összege, mondjuk pld. 11,000 aranykorona, mig a háromszobásé 13,000 aranykorona, összesen tehát 5,000 drb lakás felépítési költsége 59,020,000 aranykorona, mely összeg felosztva 908,000 drb. 65 aranykoronás (kb. 1,105.000 K) nyereménykötvényre, adja a kibocsátandó sorsjegyek számát. Az 1925 évben, amikor a lakások fel volnának építve, kisorsoltatnának a kötvényesek között, miáltal 5,000 ren egy millióért egy nagy ingatlanhoz jutnának és egyben lakáshoz. A ki nem sorsolt kötvények tulajdonosai 4 éven át a névérték 10 százalékával prolongálják kötvényeiket és az ebből és a befolyó bérből még 4 éven át folytatódnék az építkezés, mikorra remélhetőleg már a magántőke is megkezdené az építkezést. 4 éven keresztül igy a lakások felszaporodnának 7,938 darabra, de a pénz gazdaságos felhasználásával lehet, hogy 10.000 drb ra is. Az építkezések befejezése után, tehát az 5 év végén az akció kiadja, mondjuk 8 százalék évi kamatos kamatra a befolyó béreket, miértis 20 év múlva az igy felgyülemlett összeg, amikor az öszszes nyereményesek a törlesztéses bérfizetéseknek eleget tettek, az eddig ki nem sorsolt kötvények között szétosztatnak, amikor is a befektetett 65 aranykoronának mindenki a háromszorosát kapná vissza, vagy pedig nagyobb nyeremények alakjában kisorsoltatnának, de ugy, hogy a legkisebb nyeremény mindenkinek a befizetett összeg visszanyerése legyen, Minden nyereményes köteles ezután pld. 20 éven át a háromszobás lakás után évi 500 aranykoronát, a kétszobás után pedig évi 400 aranykoronát törlesztés (lakbér) cimén fizetni és 20 év után a kisorsolt lakás tulajdonába megy át, a lakással a nyerő szebadon rendelkezhetik, a kisorsolás után azonnal, mint- saját ingatlanát azt eladhatja, de ebben az esetben a 20 évi bért az eladáskor egy összegben tartozik befizetni. Az egész akciót az állam ellenőrzi A cél elérése érdekében, továbbá, miután az építkezések megindulása és mielőbbi befejezése az egyes helységeknek is elsőrendű érdeke, ajánlatos, hogy a szükséges telkeket a városok stb. ingyen bocsássák az akció céljaira vagy legfeljebb mérsékelt áron, de csak 25 év multán volnának az állam által megváltandók. Az egész akció teljesen állami ellenőrzés alatt állana, a tervezők csupán az építkezések keresztülvitelével való megbízatást kötik