Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-24 / 233. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 24 Pétitek 51-ik évfolyam, 233-ik szám BÉKÉSI KÖZLÖNY Politikai napilap Elöflsetéel dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő t P,-Horváth Rezső, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Egységespárti képviselők a kisgazdák kilépése ellen Budapest, okt. 23. Az egységes párt konzervatív egrór-csoportjá­hoz tartozó képviselők, úgymint: Schandl Károly, Marschal Ferenc, Eőrffy Imre, Héjj Imre és Vasadi­Balogh György már érintkezést kerestek Szabó István híveivel és azt a kívánságukat fejezték ki, h hogy velük még a holnapi párt­értekezlet előtt megvitathassák a helyzetet és minden lehetőt el akarnak követni, hogy a kisgaz­dáknak az egységes pártból való kilépését megakadályozzák. JTlég nem készül a közal­kalmazottak pragmatikája Budapest, okt. 23. A legutóbbi napokban különböző hirek terjed­tek el a közszolgálati alkalmazot­tak uj pragmatikájáról a most ké­szülő törvénytervezettel kapcso­latban. Tasnády-Szücs Andor, a KANSz alelnöke erre vonatkozóan a következőket mondotta : Az uj pragmatika tervezete még kezdet­leges stádiumban van. A közel­jövőben még ugy sem aktuális mindtddig, amig egy uj fizetés­rendezés lehetővé nem válik. Ti németek lefoglaltak egy francia léggömböt Páris, okt. 23. A francia kor­mány jegyzékben tiltakozik a né­met kormánynál az Anjou francia léggömb lefoglalása ellen, amely repülés közben kényte'en volt né­met területen leszállani. A kor­mány jegyzékben hivatkozik arra, hogy a Z. R. III. a közelmúlt na­pokban háboríthatatlanul repülhe­tett át Franciaország felett. Egységes vezetést kíván­nak a kisántánt hadsere­geinél Bécs, okt. 23. Jannet francia ve­zérkari tiszt a cseh hadiiskola pa­rancsnoka a Bozhloy cimü kato­nai lapba cikket iit annak szük­ségességéről, hogy a szövetséges ántánt államok hadseregét egysé­ges vezetésnek kell alávetni. A cikk iröja rámutat az egységes ve­zetésnek a világháborúban mutat­kozó hiányaira és az egész gaz­dasági életnek háború esetére való megszervezését kivánja. A cikk to­vábbi során irja: nem titok, hogy a kisántánt államai véd- és dac­szövetségben állanak egymással. Ezeket a szövetségeket katonai konvenciókkal kell kiegészíteni. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy ezek a konvenciók vájjon szabályozzák e az egységes pa­rancsnokság kérdését. Szeged kéri az aradi vértanuk szobrát Szeged, október 23. Az aradi vértanuk szobra ügyeben, melyet a román kormány pusztulásra itélt, most Szeged város tanácsa javaslatot terjesztett a kormány elé, hogy a szobrot hozassa el és Szegeden állítsák fel. Az országos demokrata szövetség programja Vázsonyi beszéde a gyűlöletről és a szeretetről Budapest, okt. 23. A nemzet­gyűlés mai ülésén Hegymegi Kiss Pál 12 képviselőtársának nevében bejelentette, hogy az országos demokrata szövetséget megalakí­tották. A szövetség programja töb­bek között a következő : Követe­lik az általános, egyenlő, titkos, közsé&enkénli választójogot. A vá­lasztás szabadságának és tiszta­ságának intézményes biztosítását és ezen az alapon uj választások elrendelését. Az államforma kér­dését népszavazás döntse el. Az államfői hatalom törvényhozási uton rendeztessék Követelik a de­mokratikus közigazgatást, a jog­egyenlőséget, sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési jog biz­tosítását minden társadalmi réteg­ben és minden foglalkozási ág számára egyenlő jog alapján. Kö­vetelik az esküdtszék visszaállítá­sát, az internálási rendszer és a jelentkezések megszüntetését, az igazságtalan adónemek és vám­tételek eltörlését. Az emigráció likvidálását, az igazságos és gyor­san végrehajtható földreformot. Törvényea intézkedést kérnek a munkanélküliség és a drágaság ellen. Követelik az elbocsátott tisztviselők revízióját és demokra­tikus külpolitikát, továbbá a tria­Orosházaiak Szentetornya jelosztását kérik Község, amely husz kilométer kiterjedésű — Az alispán álláspontja noni békeszerződés igazságtalan­ságainak békés uton való rende­zését. Ezulán áttértek a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalására. Vázso­nyi Vilmos hosszasan bírálja a javaslatot. A helybenlakás megál­lapítása helytelen. Továbbá hi­básnak mondja a választói név­jegyzék összeállítását, mert a 6 évi hely! enlakás tulajdonképen 8 évet jelent. A javaslat a választó­jogi rendelet statuálta választó­jogot elvonta. Az elemi iskolai bi­zonyítvány beszerzése nagyon sok esetben lehetetlen. Ezután részle­tesen mutat rá a liberális rezsim munkájára. Azt bizonyítja, hogy a forgalmiadó növekedése a drá­gaság hőmérője. Visszautasítja azt a védat, mint­ha ő zsidó politikát csinálna. Ki­jelenti, hogy a jogegyenlőség alap­ján áll. Végül még azt a vádat utasítja vissza, mintha a forradal­mak élén zsidók állottak volna. Végül azt mondja, hogy aki gyű­löletet hirdet, ne vegye szájára a haza és Isten nevét. A javaslatot nem fogadja el. Elnök ezután na­pirendi javaslatot tesz, mely sze­rint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz a mai na­pirenddel. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Több orosházai lakos rövid idővel ezelőtt azzal a kérelemmel fordult Daimel Sándor dr. alispánhoz, hogy a vármegye legkülönösebb fekvésű és elrendezettségü közsé­gét : Szentetornyát szüntessék meg és osszák fel a környező három község között. Az alispán az orosházaiak ké­relmét — amelynek értelmében négyezer holddal akartak része­sedni a felosztás következtében Szentetornya határából — hosszas megfontolás után elutasította. Az alispán ebben a kérdésben rend­kívül fontos és helyes álláspontot foglal el. Szerinte ugyanis abban az esetben, ha Szentetornya ha­tárából négyezer holdat elvenné­nek, ezzel alaposan lecsökkenle­nék az adóalanyok számát, de egyúttal a község önálló létét is veszélyeztetnék. A négyezer hold elcsatolásával Szentetornya meg­maradó része életképtelen lenne és aktuálissá lenne a község tel­jes felosztása. Az alispán szerint a kérdés megoldása csak egy módon lenne keresztülvihető. Teljesen fel kel­lene oszlatni Szentetornyát, mint községet és más községek kere­tébe kellene elhelyezni egyes ré­szeit. Egyik részét Orosházához, másik részeit Gádoroshoz és Nagy­szénáshoz kellene illeszteni, vagy­is : a mai Szentetornyát végleg meg kellene szüntetni. A megszüntetés mellett szól a község lehetetlen alakja. Szente­tornya ugyanis két részből áll : Szabad- és Puszfaszentetornyából. Az első repdes, szabályszerű köz­ség, Pusztaszentetornya ellenben csak amolyan szétszórt házcso­portok összessége. De itt építették meg a községházát, amelyhez a falu másik részéből husz kilomé­tert is kell sétálnia annak, aki hi­vatalos dolgait el akarja ott in­tézni. A községházát már sokszor követelték maguknak a pusztától a falusiak, de nem tudják meg­szerezni, mivel a pusztaiak — akik jóval nagyobb adóterheket visel­ne!; — ebbe nem egyeztek bele. Mert ugy van ebben a különös községben : az egyik része jóval gazdagabb, hasonlíthatatlanul va­gyonosabb, mint a másik része. S Orosháza a vagyonosabb Szen­tetornyát szeretné átcsatoltatni a saját határához. Daimel Sándor dr. alispán leg­utóbb kiutazott a 20 kilométer ki­terjedésű községbe és alaposan áttanulmányozta a kérdést. A hely­sziaén szerzett tapasztalatai csak megerősítették elhatározásában, a község megszüntetését és felosz­tását illetően s ezért nyomatéko­san felhívta az érdekelt községe­ket, hogy mielőbb tárgyalják meg egymás között: kivánják-e Szente­tornya megszüntetését és annak területéből bizonyos terjedelműnek a saját határukhoz való csatolta­tását. Az alispán felhívása felett az érdekelt községek rövidesen fognak dönteni. 77 kultuszminiszter öccsének almanachja Budapest, október 23. A Magyar Hirlap 1923 szeptember 19 iki számában rendkívül érdekes lelep­lezés jelent meg Király Pál tol­lából egy készülő almanachról, melyet egy társaság Klebelsberg névvel szerkesztett és adott ki. Klebelsberg Jenő és Könyves nyomdatulajdonos hitelrontás és rágalmazás cimén pert indítottak a cikk irója ellen. A mai tárgya­láson Darvay János védő a bizo­nyítási eljárás elrendelését kérte. Azt bizonyítgatta, hogy a cikk Pártos Pollákot leplezi le és nem vonatkozik sem Klebelsberg Jenő, sem Klebelsberg Kunó grófra. A biróság elutasította a bizonyítási eljárást és a vádlottat felmentette. francia tisztek gyűlése fizetésemelés érdekében Páris, október 23. A „Matin" jelentése szerint a párisi helyőr­ség tisztikara elhatározta, hogy gyűlést tart, amelyen a fizetések emelésének kérdését tárgyalja. Gourand tábornok, Páris katonai kormányzója tudomására hozta a tisztikarnak, hogy a kormány tár­gyalja ezt a kérdést. A gyűlésre az engedélyt nem adhatja meg. mert ez a gyűlés lenne az első a francia katonaság történetében. Zürichben a magyar koron&t 68-al jegyezték. Egy évre készül el a közúti költségvetés (A Közlöny eredeti tudósítása.,) A kereskedelmi miniszter a régi törvénnyel szemben elrendelte, hogy a vármegye közúti költség­vetését egyelőre nem két, hanem csak egy esztendőre kell elkészí­teni. Ez a rendelkezés a szaná­lással kapcsolatos. A rendelet egy másik, fontos rendelkezése az, hogy a vámdijakat aranykoroná­ban a békebeli összegre emelték fel. Eddig csak ennek felét lehetett felszámítani. A közmunkaváltság árát is szabályozza a rendelet, amely kimondja, hogy a jövőben a kézi és igás napszám árát min­denkor a helyi viszonyoknak meg­felelő árban kell megállapítani. A jövőben tehát a közmunka vált­sága körülbelül egyforma lesz a fuvarozási és napszámdijakkal. Igen fontos része a rendeletnek az, hogy a költségvetés összeállí­tásában már a jövő esztendőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom