Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-22 / 180. szám

2 b®k®smeöyei köelön1 Békéscsaba, 1924 augusztus 22 igy tehát a bál és a mulatság a böjtbe nyúlt bele, amit erősen kifogásolt Kovács káplán a keresztény nemzeti alapon álló vitézi intézménytől. Mivel a Vitézi Szék a káplán cikkének hangját magára nézve sértőnek találta, a káplán ellen megindította a sajtópert. A keddi tárgyalás elé nemcsak Békéscsabán, de Gyulán is nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal tekintenek. A bírósági szünet elmultával még számos békéscsabai vonatkozású per kerül rövidesen főtárgyalásra a gyulai törvényszéken. JTlagijar és tett kommunisták ölték meg a cárt Budapest, augusztus 21. Most jelent meg Ossenrovszky Ferdinándnak, a vörösök elől elmenekült orosz írónak a könyve a szovjet borzalmairól. Ebben elmondja, hogy beszélt a cár kivégzésével megbízott katona öccsével, aki szerint a cári család kivégzésénél lett és magyar kommunisták is résztvettek. Kilakoltatják a vasúti vendéglőst ' A törvényszék a vasút javára döntött (A Közlöny eredeti tudósítása.) A MÁV és a békéscsabai vasúti állomás vendéglőjének bérlője, Pataky Antal közötti háborúskodás csendesen, de a bérlőre nézve kellemetlen akkorddal ért véget a gyulai törvényszéken. A törvényszék polgári felebbviteli tanácsa ugyanis most foglalkozott Pataky felebbezésével, amelyet ez a járásbíróság kilakoltató Ítélete ellen adott be a törvényszékhez. A gyulai törvényszék Madarász-tanácsa megvizsgálta a felebbezés indokait és azokat elutasítva, teljes egészében jóváhagyta a járásbíróság Ítéletét, amely szerint Pataky Antal tartozik a pályaudvari vendéglő összes helyiségeit a szerződés vonatkozó pontjai értelmében szeptember 1-én üresen átadni a vasútnak. A felebbezés azon az alapon kívánta megváltoztatni a járásbíróság ítéletét, hogy teljesen erkölcstelen volt a bérleti szerződés, amelyet a vasút diktált a két bérlőre, mert abban az állott, hogy a bérlőknek a vasút tetszés szerinti időben felmondhat és a felmondási követő 30 napon belül a bérlők tartoznak átadni a vendéglőt. Azzal is érvelt a felebbezés, hogy a bérlők egyike sem látta vagy olvasta el a szerződést s azt anélkül irták alá, hogy a teljes szöveget ismerték volna. A biróság ezt az érvet, mint teljesen lehetetlent és komolytalant, elutasította és ki

5 mondotta, hogy az alperes Patakyt elutasítja felebbezésével, mert különösen a rögtöni felmondást megszabó szerződési pont ellen semmiféle védekezést nem tudott felhozni. Pataky Antalnak tehát szeptember 1-én át kell adni a pályaudvari vendéglő összes helyiségeit a vasút megbízottjának s ha ezt nem tenné, a vasút kérni fogja az illetékes hatóságoktól a vendéglős kilakoltatását, akár karhatalommal is. Piso kudarca a brassói táborban A csabai küldöttség megérkezik — Kratochwill és a román ezredes párbeszéde (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) (7) A nyilatkozat szövege nagy felháborodást váltott ki a székelyek között. Nem is akadt egy se, aki aláirta volna. Junius 6-án, fogságunk 31-ik napján kaptunk hirt róla, hogy a csabai küldöttség, amely Reisz Hermann, Szeberényi Zs. Lajos, dr. Sailer Vilmos, Réthy Béla, Laubner József és Kolozsy Endre urakból állott, megérkezett Brassóba és még aznap belátogatnak hozzánk. A látogatás azonban ezen a napon még nem sikerült, minthogy nem engedték be őket s igy csak a kerítésen keresztül beszélhettünk velük. Természetesen agyonostromoltuk őket kérdésekkel. Alig győztek rájuk'válaszolni. A nem sikerült látogatás helyett másik nagy meglepetésben volt részünk. Este fél 7 órakor a csabai, mezőberényi és békési csoportot gyülekezőre hivták az udvarra. Éreztük, hogy valami nagy dolog készül s izgatottan vártuk a fejleményeket. Egyszerre csak megjelenik Piso százados szikár, kecskeszakállas ábrázata. A hóna alatt egv csomó nyomtatványt tartott. Előkelő pózba vágta magát, kijelentette, hogy azokat, akiknek a neveit felolvassa, hazaengedik, amennyiben az eléjük adott nyilatkozatot aláírják. Nehéz pillanatok voltak. A nyilatkozat szövege ugyanolyan megalázó és kegyetlen volt, mint a székelyeké. Sokan jártak fel-alá gondokban, vajon mit csináljanak. Aláírják, ne irják. A székelyek az emeletről nézték a kinos jelenetet és gúnyos megjegyzésekkel illették a tépelődőket. Ez a guny hamarosan erőt öntött valamennyiünkbe. A csoportok egyhangúan megtagadták a nyilatkozat aláírását. Piso még mintegy öt percig összeszorított ajakkal, merően farkasszemet nézett velünk, azután dühösen összecsapta iratait és eltávozott. Ezzel végleg el volt vetve a kocka s éreztük, hogy egyhamar nem szabadulunk a jogtalan fogságból. Érdekes volt az a párbeszéd, amit másnap Kratochwill ezredes folytatott erről az ügyről a román állomásparancsnokkal. — Nem értem — mondotta a román ezredes — a magyar tisztek álláspontját s különösen nem értem, miért tagadták meg a nyilatkozat alirását a békésmegyei civilek. Mire Kratochwill ezeket válaszolta : — Nem vagyok ugyan felhatalmazva a békésmegyeiek által semmiféle nyilatkozat tételére, azt azonban megbízás nélkül kijelenthetem, hogy miután a közöttünK létesült szerződés szerint mi, a székely hadosztály sem vagyunk hajlandók magunkat hadifoglyoknak elismerni, annál kevésbé ismerhetik el magukat hadifoglyoknak a békésmegyeiek, akiket dobszóval szedtek össze. — Hát ha nem irják alá az urak, akkor itt maradnak s a legénységet hazaengedem. — Azt teheti, — felelte Kratochwill — mi szívesen elviseljük itt a szenvedést, mintsem otthon családunk szenvedését nézzük. Ezután az ezredes felkérte Kratochwillt, hogy szerkesszen ő olyan nyilatkozatot, amit aláírni készek. (Folytatása következik.) Halottaskamrában lakott a kisbirócsalád A halottasházban ezalatt is boncoltak és temettek Pár héttel ezelőtt történt, hogy Dunaharaszti község egyik rozzant házát a tulajdonos lebontotta. A lakók között volt Nagy Sándor községi kisbíró is feleségével és hat apró gyermekével. A községi kisbíró hiába keresett uj hajlékot, nem tudott lakást szerezni. Tanácstalanságában és reménytelenségében kiment a temetőbe, kinyitotta a halottaskamrát és ott ütötte fel a szállását. A dunaharaszti-i temető halottasháza egyetlen szük szobácskából áll. A kisbiróék valamennyien a földön aludtak piszkos, férges ágynemükön. Heteken keresztül lakott a kisbíró feleségével és hat gyermekével a halottaskamróban, amelyben ezalatt is folytak a boncolások és ahonnan ezalatt is temettek. Ilyenkor gyorsan kicipelték a kisbíró lomjait, kikergették az apró gyerekeket, a boncolás vagy temetési szertartás után pedig viszszaköltözött a halottaskamrába Nagy Sándor és családja. Heteken át tartolt ez igy s hiába volt a jóérzésű emberek tiltakozása, a községi kisbíró a halottasházban maradt továbbra is. Végre a napokban Némedy járási főszolgabíró tudomást szerzett a dolgokról és azonnal elrendelte a kisbirónak és családjának a kitelepítését. A főszolgabíró intézkedésére Nagy Sándorék elhagyták a halottasházat és bevonultak uj lakóhelyükre, egy disznópásztor kamrájába. Most ebben az aligha embernek való odúban várják, hogy mi lesz a további sorsuk. DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők papja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer IC Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában Utazni lenne jó De jó lenne ismét utazni, idegen mezők, duslombu fák, erdőalagutak, lomha sziklák, ezüst folyók, pirostetejü házcsoportok, eleven gyönyörűségek között tovazugni. Be jó lenne ismét tiszta vonatok ragyogó kocsijában ülni, elfüggönyözött különfülke bársonypamlagon álomba álmodni a lelket a tovaviharzó szines gyönyörűségek habzsoltán. Jó lenne hosszú alagutakon átsuhanni és visszanézni, amikor már újra a napvilágra rántott a vonat, hogyan dől ki a fekete óriásszájból a törpekürtőjü lokomotív füstlobogója. Jó lenne selyemfüves rétek smaragdszinén elcsodálkozni, havasi legelőn mélázó törpejószágon szemet pihentetni, zugó kristálypatakok hídján átrepülni, dübörgő pályaházcsarnokok kábulatába megérkezni. Be jó is lenne utazni, utazni, utazni! Idegen alakú állomások neveit betűzni: Saalfelden, B,ixlegg, Sevelen, Pfáffikon, Mestre, Pallavicino ... Jó lenne fényes szállodák halljában üldögélni, vastag szivarrudat rágcsálni, pincérhajlongást fogadni, borravalót osztani, tizenötféle idegen nyelvet hallani. Jó lenne halovány ezüstöt és sápadt aranyat csörgetni, nikkeleket és apró rézpénzeket osztályozni. Jó lenne utazni, mint egykor, régen — álmunkban, hét országon keresztül, vámtiszti kiváncsiskodások kizárásával a pénzünk mennyisége és fajtája iránt. Utazni, utazni lenne jó, a békebeli, a messzi-messzi mult idők kényelmével, forgatagos szédületével, országok, városok, emberek szépsége közé, udvarias, mosolyos, baráti népeken keresztül, boldogságtól nedvességben uszó szemekkel. .. Jó lenne megállni a Graben aszfaltján, lepihenni a genfi Rousseausziget vaspadján, végigheverni Nervi homokján és a Lidó fövényén. Jó lenne hávasi gyopárt szedni a Santisen, narancsot a genuai Aquedottón, édes bogyókat a Jeschkenen, odafönn az Óriáshegységben ... Utazni lenne jó! De nem lehet. Nem szabad. Gigászi hatalmak tartanak sanyargató rabszolgasorsban bennünket immár tizedik esztendeje. Valuta, útlevél, vizűm, tartózkodási engedély, bizalmatlanság, kiutasítás és más nagyhatalmasságok. Őrt állanak a határokon és nem engednek utazni. Kaján irigységgel köd mögé rejtik előlünk idegen földek idegen szépségeit és epeizüvé változtatják a szánkban az élet fölséges izü cukrát. (h. r) — Szent István napja. A Szent István napi, magyar nemzeti ünnepet Békéscsabán is kegyelettel tartották meg ezidén is. Városunkban e napon a róm. kat. plébániatemplomban ünnepélyes istentisztelet volt, melyet Bartoss Ferenc plébános végzett fényes papi segédlettel. Az istentiszteleten Medovarszky Mátyás dr. főjegyző vezetésével megjelent a város vezetősége, nemkülönben az összes polgári és katonai hivatalok képviselői. Az ünnepi mise közben a fellobogózott Szent István téren álló díszszázad többször disztüzet adott, majd a katonai zenekar játszotta a Himnuszt és több egyházi eneket. A város a nemzeti ünnepen zászlódiszt öltött.