Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám
1924-09-18 / 202. szám
2 BffiKffiSMEOTEl KflKLOR Békéscsaba, 1924 szeptember 286 71 szászok védik Tlpponiji iskolalörvéntjét Temesvár, szept. 17. A román impérium alatti sváb kisebbségek hivatalos lapja, a Schwábische Volkpresse párhuzamot von Apponyi genfi felszólalása és Duca román külügyminiszternek e beszéddel kapcsolatban tett nyilatkozata közt. Apponyi iskolatörvér.ye, amelyet egyáltalában nem szándékszik védeni, mert elhibázottnak tartja, nem ment annyira a kisebbségi iskolaügy elnyomásában, mint Anghelescu és Pteancu a maga iskolarendeleteivel. Csak olvasná el Duca az Apponyi-féle törvényt és hasonlítaná össze minisztertársainak eljárásával, óriási különbséget találna Anghelescu hátrányára. Apponyi nemcsak hogy nem vonta meg a felekezetek iskolaalapítási, fenntartási és vezetési jogait, hanem állami segélyekkel gazdagon támogatta is azokat, még a román iskolákat is. Sohasem jutott eszébe olyan abszurd idea, hogy a szerzetesi és a zárdai iskolákat ne tekintse felekezeti iskolának. Dúcának szóbanforgó nyilatkozatában Apponyiról mondott véleménye tehát önkéntelenül legélesebb elitélését jelenti Anghelescunak. Elrendelik a megyei közmunkákat A főispánokat és alispánokat Budapestre rendelték (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön délután nagyszabású értekezlet lesz Budapesten, a népjóléti minisztériumban, ahova a kormány intézkedésére a vármegyék főispánjait és alispánjait táviratilag rendelték fel. A vármegyék vezetőinek értekezletét azért rendelte el a minisztérium, hogy megbeszéljék azoií az egész országban végrehajtandó közmunkák megszervezését és megindítását. A közmunkákat a napról-napra fokozódó munkanélküliség leküzdésére kívánja megkezdetni a népjóléti minisztérium. A kormány tervei szerint a közmunkákra vonatkozóan már előzően részletes tervet dolgoztak ki a vármegyei államépiteszeti hivatalok, amelyek jegyzékbe szedték, hol és milyen közmunkák elvégzése halaszthatatlanul szükséges. Hasonló módon készített jegyzéket a sürgetős közmunkákról a gyulai állemépitészeti hivatal is, amely részletesen felsorolja az immái halaszthatatlanná vált munkálatokat. Ezek túlnyomó részben már a folyó évi költségvetésben szerepelnek. Az alispáni hivatal a közmunkákhoz szükséges munkaerők biztosítása céljából sürgős összeírását rendelte el a vármegye területén élő munkanélkülieknek- Táviratilag utasította a polgármestereket és a járási főszoJgabirákat, hogy azonnal jelentsek be nála a területükön élő munkanélküli egyének számát és ezeket az adatokat a főispáni értekezleten a népjóléti miniszter elé fogják terjeszteni. Az értekezletre — mint értesülünk — Békésvármegyéből Kovacsics Dezső dr. főispán fog Budapestre utazni, mert Daimel Sándor dr. alispán nagymérvű elfoglaltsága miatt nem tud időt szakítani magának a megjelenésre. A krajovaifogoly tisztek szinielőadása Kitűnő alakítások a nevelőnő, az önfeláldozó hitves és Lenke kisasszony szerepében (17) Augusztus 10-én, már „a krajovai tiszti fogolytábor szintársulala" is müködesbe lép, mint azt a Napsütésben olvassuk. Molnár Ferenc : „A doktor ur" c. vígjátékát adták elő. Az előadásról dr. Biró Emil számol be, mint színikritikus, a Napsütés 5-ik száméban a következő érdekes és részletes tudósításban : Fél 9 órakor tünt fel Vannay karmester elegáns alakja az orkeszterben és amint intésére a zenekar a „Leányvásár" keringőjébe fogott, csodálattal hallottuk, hogy a régi zenekar helyébe egy kitűnően szervezett társaság került, hol az egyéni túltengő érvényesülés helyét művészi összhang és vasfegyelem váltotta fel. Vannay, kire családi tradícióként szállott a karmesteri pálca, azon néhány nap alaii, mely a zenekar átszervezéséhez rendelkezésére állott, valósággal csodát müveit és igy indokolt az a vérmes remény, mellyel mindnyájan az ő jövő működése elé tekintünk. Alighogy a zenekar nyitányának utolsó akkordjai elhangzottak, szétnyílott a függöny és Molnár Ferenc „Doktor ur" cimü színmüvének ismert alekjai jelentek meg előttünk Gally Tiborral a címszerepben. Hogy Molnár a nagyváros forgatagéban feltűnni vágyó tehetségtelen ügyvédet hogy képzelte el lelki szemei előtt, azt Gally színjátszó művészetének egész erejével a valóságban mutatta be. Hangja, alakja, mozdulatai és jelmeze a stréber prókátor mesleri utánzása volt és játékát az egész előadás alatt a közönség osztatlan tetszése és elismerése kisérte. A darab második főszerepét, Puzséri Pecsy alakította. Az ő színjátszó talentuma mindnyájunk előtt ismeretes, mégis kedvesen lepett meg a betörő világ reprezentánsának merkás vonósokkal való megjátszásával. A siker, melyet jeleneteivel aratott, bármely hivatásos színművésznek becsületére válnék. Marosiné nevelőnő szerepét Bistsey százados alakította. Hogy ezen szerepeben milyen csodálatos művészetet prcdukált, annak méltatása e hasábokon nem áll módomben, erről külön kis tanulmányt kellene irni. Jellemzésül csak annyit emlitek fel, hogy komikai tehetsége a régi Népszínház Csatai Zsófi felejthetetlen művészetére emlékeztet. (?) Az önfeláldozó hitves nehéz szerepét Maresch nagy intelligenciával alakiiotta. Az ő előadásában a rutinirozott műkedvelő színpadi biztossága nyilvánult meg. Szabó hadnagy pedig Lenke kisasszony szerepében a legsavanyubb agglegény szivébe is a tavasz derűjét varázsolta. Bacsó, Fráter és Reisz kisebb szerepekben pompás megértésben elakultek a művészi ensembléhez, Méder Jenő pedig az inas szerepeben bármely főúri háznak diszére lett volna. Végül még meg kell hajtanunk az elismerés lobogóját Szentgály főhadnagy és Kristóffy Ferenc előtt, kik a rendező, illetve a sugó nehéz szerepét töltötték be közmegelégedésre. A bulorok Dániel főhadnagy művészi értekü terveit dicsérik. (1) Midőn a közel éjjeli órákben a „Doljiu" kaszárnya színházat elhagytuk, szivünkben egy kedves művészi est hanguletával tértünk álmodni a mult emlékeiről. Az átkot hozó zarázsgyürii Néhány nappal ezelőtt a párisi magyar arisztokrata körök rövid táviratot kaptak Konstantinápolyból, melyben a távirat küldője közli, hogy gróf Széchenyi Andor, néhai gróf Széchenyi Ödön pasa egyetlen fia Konstantinápoly melletti birtokán barátnőjével együtt öngyilkosságot követett el. A belgrádi lapok most nagy cikkekben foglalkoznak Széchenyi gróf tragédiájával. A Dnevnik fantasztikus történetet mond el a gróf öngyilkosságénak előzményéhez, de egyben közli, hogy hivatalos jelentés szerint a fiatal mágnás és kedvese azért követtek el öngyilkosságot, mert törvényes házasságuk elé: elhárithatatlan akadályok gördültek. A belgrádi lap szerint a fiatal gróf szerencsétlensége akkor kezdődött, amikor a gróf egy kisázsiai pusztán való ulazása közben találkozott Daud pasával és tőle kockán egy bűvös gyűrűt nyert. Ennek a gyűrűnek az volt a tulajdonsága, hogy aki soká hordta magánál, annak szerencsét és boldogságot hozott, az uj tulajdonosokra azonben eleinte mindig veszedelmet jelentett. Midőn a gróf a gyűrűvel visszatért Konstentinápolyba, nyomban súlyosén megbetegedett. Miután tudta a gyürü titkát, odaajándékozta az ékszert egyik előkelő török barátjának, eki kijelentette, hogy nem hisz a csodában. Ez a fiatal török nagyúr rövidesen tönkrement és adósságai elől a halálba menekült. A gyürü valahogyan újra visszakerült a magyar grófhoz. Ebben az időben a gróf boldogén élt birtokén egy csodálatos szépségű örmény leánnyal. A fiatal gróf halálosan szerelmes volt a leányba és néhány hét előtt magyarországi, valamint párisi rokonaihoz utazott, hogy egyengesse Iskola-cipők fiu. és leánygyermekek részére, & agy választékban beszerezhetők Péierfi Cipőáruházában Külön mértékosztályomban a legfinomabb külföldi börökböl készülnek az ujdivatu női és férficipök Boxcsizmők megrendelésre mérték szerint kedvesével való házassága útját. A rokonoknál a házasság terve a legmerevebb visszautasításra talált. A szerelmes arisztokrata csüggedten tért haza szerelmeséhez Konstantinápoly melletti birtokára és másnap reggel a gróf inasa ugy találta őket az ágyban átlőtt szívvel, véresen, halva . . . „ Békés vá rnt egye virágzó városa" (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nyíregyháza város százesztendős jubileumi ünnepségein tudvalevőleg Rakovszky Iván dr. belügyminiszter is résztvett, aki nagyszabású beszédben fejtette ki a vidék városainak kulturális jövőjét és lehetőségeit. A belügyminiszter a polgármesterek gyűlésén érdekes kijelentéseket tett a kormány tervéről a városokat illetően, amely kijelentések Békéscsabát is közelebbről érdekelhetik. Nyíregyháza már régen kérte a minisztert, hogy a várost emelje a törvényhatósági joggal felruházott városok közé. Egy tisztelgő deputációnak Rakovszky belügyminiszter megígérte, hogy az őszi parlamenti ülés elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, mely néhány magyar városnak átalakulását megengedi törvényhatósági joggal felruházott várossá. Ezek a városok: Szombathely, Nyíregyháza, Eger, Szolnok és Békéscsaba. A belügyminiszter felemiitette a városok közül Békéscsabát, melyre azt mordoita, hogy „Békésvármegye virágzó városa". A belügyminiszter külön kiemelte Békéscsaba óriási fejlődését és igy alapos a remény arra, hogy Békéscsaba, a mai rendezett tenécsu vároü nemsokára át fog alakulni törvényhatósági várossá, melynek — hir szerint — külön főispánja is lesz. MlMliM — Az Ipartestület elöljárósága ma csütörtökön este 6 órakor a testület helyisegében rendes előljárósági ülést tart. — Az alíspan Vésztőn. Daimel Sándor dr. alispán hétfőn Vésztőn járt, ehol a szokásos községi ügykezelést vizsgálta felül. Vésztőről Körösladányra kocsizott át, ahol hasonló vizsgálatot tartott. — Tanitói kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Király Dávid, Lévay István, Varga Sándor, Vdry Sándor békési református, Nagy Mihály békési községi és Nagy Lajos békési róm. kath. elemi iskolai tanítókat akik tanitói működési idejüknek 30-ik évét betöltötték — 1923. október 1-től visszamenőleg a VII. fizetési osztály 3-ik fokozatába kinevezte. — Az Ipartestület köszönete. Kovács Mihály, a békéscsabai Ipartestület elnöke és Martincsek Károly alelnök szeidán délelőtt Gyulán tisztelegtek Kovacsics Dezső dr. főispánnál. Az Ipartestület vezetői a békéscsabai iparosság hálás köszönetét tolmácsolták azért a nagyfokú érdeklődésért, amelylyel a főispán a békéscsabai iparkiállitás iránt viseltetett és megköszönték azt a támogatást, amelylyel a főispán a kiállítás sikerét előmozdította. — A határi rendőri miss; nak fel a 1% delem leküzd ügyminiszter 1 tet intézett az őrség budapes nyi kerületi fők hoz, amelybe az utóbbi idi szakított terüle arányokban n ánykereskedéi lyozására a már működő misszió minti szág valamen lomásán is r a rendőri mii tárállomásoko zett missziók ponti vagy missziók < azonnal értesi egymást és rendőrhatóség a leánykeresi működő miss messzebbmen ban részesiter jiikban segíts* Értesülésünk i társzéli rendő ségek közül bai állomásn. ni s itt az / ladó gyorsvo jók átvizsgált reskedők ell vari missziók, — A módi tanításának a reélgimn; Az uj középisl alapján gii túlnyomó rés: ziumokká ale lyekben két nyelvet tanite dig valamenr ziumban a n mint első mc a második c ötödik osztály egy második : vet : az angc ciát vagy ole kóláink uj tar kezdődő iskc lép hatályba, tanterv életbf első osztálytó szerint évrőltosan történil álgimnáziumt tanterv az öt ban, vagyis második moc nitására kerü taképpen cs, leforgása utá kezdetét. A k ter azonban modern n^q számos reálgi dik osztályá idén bevezeti dik modern r az ötödik os: ve a görög, pótló tárgyak — Gyógyt gek elbirál; népjóléti min intézett az a tálhoz, köze gyógyszer-kü elbírálásának koronában ál Az elbírálást forgalombahc kérelmezni.