Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-08-28 / 185. szám

2 BEK£S105fimSS KítaÖMi: Békéscsaba, 1924 augusztus 28 náznia Pivko kém-működését. Carzanoban, Tirolban volt az a zászlóalj, amelyet Pivko vezetett. Idejekorán megállapodott az olaszokkai, hogy azok támadjanak, ő majd gondoskodik a telefonvezetékek elvágásáról és a szomszédos osztagok katonáinak harcképtelenségéről. Pivko Ígérete szerint mindent pontosan előkészített, az olaszok azonban, ugylátszik nem biztak meg benne teljesen, mivel este 8 óra helyett csak másnap reggel támadtak. — Ha oz olaszok pontosak lettek volna — irja Pivko — ugy foglyul ejthették volna a közelben tartózkodó Károly császárt és a háKik szöktek meg a brassói foglyok közül Réthy Béla és Gally Károly dr. három hetes bujdosása A vulpasesti szökevények (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) (10) ború már 1917-ben véget ért volna. A rosszul sikerült terv után Pivko átszökött az olaszokhoz és a háború befejezéséig mint a délszláv önkéntes légió egyik vezére harcolt. Pivko dr. most megjelent könyve igen becses forrásmunka azok száméra, akik azt boncolgatják, mi volt az oka a központi hatalmak vereségének? A könyvből kitűnik, hogy a forradalomnak még hire-hamva sem volt, amikor az egyes frontszakaszok parancsnokai — Pivko egy csomót megnevez — összeköttetésben állottak az ellenséggel és kiszolgáltatták ennek a legféltettebb titkokat. Este már ott ült Réthy Béla a Korona éttermében. Nem sokáig volt egyedül. Egyszerre csak valaki mellette terem : — Szervusz Béla I Álmélkodva látta fogolytársát, dr. Gally Károlyt. — Hát te hogy kerülsz ide ? — kérdezték egyszerre. A kölcsönös kimagyarázkodások során aztán kitűnt, hogy hogyan szabadult Gally Károly a fogságból. A foglyok indulásra készen állottak már a brassói pályaudvaron. Gally Károly, aki polgári ruhában volt, valahogy elmaradt társaitól. Egyszerre csak látja, hogy a többieket a craovai vonatra szállítják. Utánuk akar sietni, de szuronyok meredeznek eléje : — Vissza I Nem lehet 1 Gally egy ideig magyarázni próbálja, hogy ő is a foglyokhoz tartozik. De a kordont vonó őrök nem hiszik el neki. A vonat mór indul, a foglyok már bucsut integetnek. Az utolsó pillanatban a többiek ledobják podgyászát a már mozgó vonatról. Igy szabadult meg a fogságból, ahová nem akarták visszafogadni. Réthy Béla és Gally Károly persze szörnyen megörültek a találkozásnak. Nem is váltak el soha egymástól a háromheti brassói bujdosás alatt, amely bővelkedik humoros és izgalmas epizódokban. Lassanként ismert alakjai lettek a brassói kávéházaknak. Hol itt, hol ott jelentek meg s mikor maguk is megsokalták már merészségüket, néhány napia eltűntek a detektívek megfigyelő szeme elől, akikkel akkor tetitve volt Brassó. Ilyenkor fölmentek a Cenk-hegyre, sőt szép nyári éjjeken a Cenk tetején aludtak a szabadban. Rablótól nem léitek, kopók meg erre nem jártak. Egyizben a Transsylvania kávéházba mentek. Az asztalok foglalva voltak, csupán egy hosszú asztalnál ült egyedül egy román tiszt. — Üljünk oda — súgta halkan Réthy Béla — román tiszt társaságában legalább biztosan nem igazoltatnak bennünket. Ugy is történt. Odamentek és illedelmesen megkérdezték, szabad e helyet foglalniok. A tiszt készségesen megengedte, hisz úgyis unatkozott. Aztán beszédbe is elegyedtek. Kitűnt, hogy lugosi fiu a román tiszt, aki kitűnően beszél magyarul. Réthy és Gally is bemutatkoztak. Persze álnéven. Utazó ügynököknek adták ki magukat. Réthy Béla gyógyárukban utazott. Gally Károly rőfös lett, mindketten Nagyszalontáról. Nemsokára igen jó barátságba keveredtek. Később több román liszt került az asztalhoz, akiknek lugosi kollegájuk már mint jó ismerősöket mutatta be a két ál-utazót. Ezután, valahányszor bementek a kávéházba s a román tiszt ott volt, Réthy Béla igy szólt Gally Károlyhoz : — Gyere üljünk a kománkhoz. A dolognak azonban kényes fordulata lett. A román tiszt egyszer csak a következő ajánlattal fordult Réthy Bélához; — Volna egy fél vagon gyógyárum eladó. Príma áru. Morfium, kokain, gyógyszerek stb. —- és mór mutatta is az áruk jegyzékét. — Olcsón adom, vegye meg. Réthy Béla szabadkozott, hogy most nincsen pénze, épp ma indított útnak egy nagyobb rakományt, egész vagyont költött rá stb., de kéri, tartsa fenn egy időre számára, amig pénzt szerez. Többet aztán nem mentek a Transsylvániába s kerülték a tiszttel való találkozást. Három hétig bujdostak igy Brassóban, ahol majdnem minden éjszaka más és más magyar család vendégei voltak. Végre is sikerült román útlevelet szerezniük s ezek segítségével szöktek meg Szegedre, ahol akkor már nagyban szervezkedett az ellenforradalom. A brassói fogolytábornak még egy csabai szökevenye volt. Gajdács János. Gajdács ugyanis egy alkalommal kilógott a táborból s mire visszajött, az őrök nem engedték be. Később ugyan sikerült bejutnia, de ekkor mór nem volt evidenciában tartva. Jelentkezni nem mert, mivel félt, hogy megverik az oláhok. Igy aztán valahányszor sorakozó vagy számlálás volt, Gajdács a kaszárnya valamelyik szobájában bujt el. A crajovai átköltözés alkalmával végleg megugrott. Ugyancsak a brassói Fehér Kaszárnyából szökött meg a békési ifj. Cservinszky István is. Ót jószívű brassói szerzetes papok rejtegették addig, amig végre megmenekülhetett. De itt kell megemlékeznünk két másik szökevényről is, akik a vulpasesti táborból ugrottak meg, ahová a fogságba hurcolt altisztek és önkéntesek egy részét vitték az oláhok kényszermunkára. Ezek. Kaczkó Mihály (a Békéscsabai Sertéshizlaló telepintézője) és néhai Áchim József. Nagy viszontagságokon keresztül már majdnem a Királyhágóig jutottak, de elfogták és borzasztóan megverték őket. Szegény, megboldogult Áchim Jóska ennek is Uett az áldozata, mert halálos betegsége innen datálódik. (Folytatása következik.) Felmentéssel végződött sajtóper A gyulai törvényszék felmentette az „őrszem" egykori szerkesztőjét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mult év hushagyókeddjén a Békés- és Csanádvármegyei Vitézi Szék kapitánysága Gyulán farsangi táncmulatságot rendezett. A bál után a békéscsabai „Őrszem" cimü lapban éleshangu támadó cikk jelent meg, amelyet Kouacs Sándor békéscsabai káplán irt, aki jelenleg Debrecenben lelkészkedik. A cikkben Kovács káplán szokatlanul erőshangu, szigorú bírálatot irt a bálról, kiemelve, hogy nagyon kár a Vitézi Széknek az egyház tekintélyét az alacsonyabb néprétegek előtt lerombolnia és az egyház nemzetfenntartó munkáját akadályoznia. A cikk megbotránkozott azon, hogy hushagyókeddre tűzték ki a bólat, holott az egyház tiltja e nap éjfélje után mindennemű vigalom megtartását. A káplán cikke miatt a Vitézi Szék békésmegyei kapitánysága provokáltatta a katolikus papot, aki azonban természetesen nem fogadia el a kihívást, hiszen a kánonjog értelmében a papnak tilos a párviadal. Ekkor a Vitézi Szék Bréhm Lőrinc gyulai plébános, akkor püspöki helynök beleegyezésével helyreigaziló-nyilatkozatot tett közzé, amelyben Kovács káplán sajnálkozását fejezte ki cikkének hangja és a támadás megtörténte felett. A közvélemény ezt azzal a meggyőződéssel olvasta, hogy az afférnak annak rendje és módja szerint vége lett. Annál nagyobb volt azután a meglepelés, amikor néhány héttel később a Vitézi Szék bejelentette, hogy Kovács Sándor képlén ellen a sértőhangu cikk miatt sajtópert indított. Az „őrszem" sajtóperét kedden tárgyalta le a gyulai törvényszék Tóth tanácsa, nagyszámú és előkelő közönség érdeklődése mellett. A tárgyaláson számos tanút hallgattak ki, többek között Bartoss Ferenc békéscsabai plébánost, Bréhm Lőrinc prelátus-kanonokot, Hoffmann Károly dr.-t, a Vitézi Szék kapitányát. A biróság a vádlott kihallgatásaután helyt adott a valódiság bi- y zonyitásának, mire a tanuk, okmányok és számos újság közleménye bebizonyította, hogy a Vitézi Szék hushagyókeddre kitűzött bálja az egész ország katolikus közvéleményében osztatlan felháborodást keltett. A biróság ezután — Czibesz Alfonz dr. védő hatásos védőbeszede után — meghozta ítéletét, amellyel a vádlottat a vád és következményei alól felmentette. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy a Vitézi Széknek nem képezi hivatását táncmulatságok rendezése, ezenkívül a vádlottnak sikerült bebizonyítania állításainak. valódiságát. Érdekes volt, hogy a tárgyalás során Hoffmann Károly dr., a Vitézi Szék ügyésze, kijelentette^ hogy mint ügyész nem vállalta a feljelentést azért, mert nem tartotta ildomosnak, hogy miután v lekötötte magát az ügynek nyilatkozattal való elintézésére, a nyilatkozat megjelenése dacára is feljelentést adjon be a cikkirá ellen. Kifosztottak három szállodai vendéget Betörök garázdálkodása a Vasúti-szállóban (A Közlöny eredeti tudósítása.)* A nyári szabadságukat élvező betörők lasssanként mind visszaszállingóznak Békéscsabára, hogy tevékenységüket felvegyék és rövid nyári pihenés után ismét foglalkoztassák a rendőrséget. A legutóbbi hetek folyamán már egész: sereg betörést követtek el a kipi- * hent gonosztevők, akik friss erővel és éhes vágyakkal törekednek megszerezni a mások verejtékének eredményét: a pénzt, az ékszereket, a ruhákat. Ma ismét betörést jelentettek a békéscsabai rendőrkapitányságon. A betörés színhelye ezúttal a Vasúti szálloda, ahol éjszakának idején garázdálkodtak az ismeretlerí tettesek. A Vasúti-szállóban tegnapelőtt három vidéki ur szállott meg. Az idegeiteknek az udvari folyosóról nyiló, az udvarra néző ablakú szobákat nyitottak ki a félemeleten. Estefelé a vidéki vendégek bezárták a szobáikat és bejöttek a városba, mivel valami szórakozás után vágytak. Késő éjjel volt* amikor hazafelé indultak. Amikor a szobáikba nyitottak, nagy megdöbbenéssel vették észre, hogy ott idegenek jártak, mert néhány holmijuk a legnagyobb rendetlenségben hevert az asztalon, a széke,- ^ ken és a padlón. Rosszat sejtve ózonnal számbavették holmijaikat és óriási elképedéssel bukkantak a szomorú DEL-KA cipők nyári idénykiárusitása Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezar K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában