Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-12 / 38. szám

12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910. áprliis 17. Zsilinszky Mihály programadása. Justh Gyula, Tisza István Szarvason Nagyszabású és lelkes ünnepeltetósben részesítette vasárnap Szarvas közönsége Zsilinszky Mihály nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi államtitkárt, nagyhírű főgimnáziumok egykori tanárát, ki e főiskola katedrájáról nagy tudásával, szorgalmával és munkabírásával, mint történész küzdötte ki magas polcát a Magyar Tudományos Akadémiánál és mint kiváló politikus, eiőbb a főispáni, majd a kormányzat legfontossabb ágánál, a közoktatásügynél az államtitkári állást. Hogy az ág. ev. egyház életében nagyhorderejű munkásságával mily sokat tett és alkotott, azt egy újságcikk keretében méltatni ' merészség lenne. Szarvas választóközönsége most, mint a község képviselőjelöltjét fogadta Zsilinszky Mihályt, még pedig oly őszinte szeretettel, bensőséggel, mely a megvívandó harc győzelmének biztos előjeleként tekinthető. Es Szarvas közönsége a jelölést szerencsésebben meg nem ejthette. Csak goudoljanak vissza arra az időszakra, mikor Zsilinszky Mihály mint képviselő Csabát képviselte. Csaba, mint erkölcsi testület érdekében, mezőgazdasága, tanintézetei, iparai érdekében mit nem tett 1 A lakosság egyes tagjai, pártkülömbség nélkül, bizalommal fordulhattak hozzá, meghallgatást találtak és eredményt értek el. Sokat tett Zsilinszky Mihály Csabáért és erre szinte nógatta Csaba polgárságának vezetőségét és még többet óhajtott tenni, de a szociális álapostolkodás elütötte Csabát az igaz emberbaráttól. A Nemzeti Munkapárt szarvasi vezetősége tudatában feladatának, nagy előkészületeket tett a képviselőjelölt fogadtatására. Zsilinszky Mihály elé száz tagból álló küldöttség ment Mezőtúrra, ahol L i s k a János főgimnáziumi tanár üdvözölte. Ugyanitt üdvözölte Zsilinszkyt a csabai küldöttség : dr. S a i 1 e r Vilmos, id. Kocziszky Mihály, S z eb e r é n y i Lajos és dr. Zsilinszky Endre. Az üdvözlésre Zsilinszky Mihály röviden válaszolt. Szívesen jött Szarvasra mert a mult boldog emlékei elevenednek fel előtte, s jó, régi ismerősöket lát viszont. Az szarvasi állomáson mintegy ötezer ember várta. A vonat beérkezésekor a zenekar a himnuszt játszotta és az óriási tömeg hatalmas éljenzésbe tört ki. A vonatnál Szemző Gyula dr. ügyvéd tartott üdvözlő beszédet és egy fehérruhás leányka bokrétát njujtott át. Ezután lovasbandérium vezetésével hosszú kocsisortól kisérve, folytonos éljenzés közben vonult be a fellobogózott utcasoron a jelölt B o 1 z a Géza gróf házához, aki Zsilinszkyt vendégül látta. Délután három órakor tartotta Zsilinszky Mihály a nagy piactéren prcgrammbeszédét. Kíséretében megjelentek C s á k y Albin gróf, B o 1 z a Géza és Pál grófok, dr. E r e k y Károly közgazdasági iró. A nagygyűlést Lengyel Sándor dr. elnök nyitotta meg. Zsilinszky Mihály hosszabb beszédben vázolta a jövendő képviselőház feladatait. A legfontosabb dolog a parlamentárizmus, a béke helyreállítása, az eredményes munka megkezdése. Híve az általános választójognak, de oly mértékben, hogy nemzeti létünk, a magyarság hegemóniája biztosítva legyen. A nemzeti bankhoz törvényadta jogunk van s ha annak felállítását Magyarország érdeke kívánja, akkor senki és semmi sem állhat az önálló magyar nemzeti bank útjába, A katolikus autonómia fontosságának és a munkásügy rendezésének méltatása után Szarvas város lokális kérdéseivel foglalkozott. Szükséges a község utainak fejlesztése, a megyeszékhelyre való jutás könnyebbitése, illetve rövidítésére Szarvastól Mezőberényig egy mótoros vicinális vasút építése, az iparosság istápolása, a tanintézetek szaporítása. A mintegy tiz ezerre menő hallgatóság lelkesedéssel fogadta a programmbeszédet, amely fiatalos hévvel elmondva, nagy hatást tett. A Haviár-párt szinte megdöbbent Zsilinszky Mihály szeretetteljes fogadtatásától. A bevonulásnál abcug kiálltásokkal kísérletezett, de ezt elnyomta a lelkes, dörgő éljen. A piactéri programmbeszédnél egy nagyobb tömeg egy előkelő állású férfiú vezetése alatt, csinált zenebonát. Ezeknek, meg a koalíciónak Boros-Brindus Mihály mosta meg a fejüket, a hallgatószép boldog hajdani esték, midőn a villamos fényárban uszó, nagy cirkusz közepén, száz mosolygó gyermek arc előtt csinálta bámulatos ugrásait, arcfintoritásait ós egyéb mókáit. A kis gyermekek örömmel tapsoltak kedves kis selymes kezecskéikkel és vékony hangjukkal szüntelenül kiáltották a „hogy voÍt"-okat. A páholyokban csinos asszonykák irányították reá látcsöveiket ós az urak mosolyogva ütötték oda a padozathoz, ő pedig a boldog, a büszke, hirtelen levette hegyes bohóc sipkáját, megforgatta jó magassan a levegőbe, majd újra elkapta, egy nagyot fordult és nevetett, kezeit szivén összekucsolva köszönte meg a tapsokat, mig a zene egy könnyed, ismert dalba belé nem fogott. De mily régen volt az ! Az öreg kor elérkezett. Vele együtt a fáradság és gyengeség is ... , majd kósőbb a szeszes italok élvezése zavarta meg a fejét.. . Nem volt már oly mulatságos... Elbocsájtották ... Elhagyta sikereinek színterét. . . Elvivó magával a cirkusz öltözőjéből rossz ruháit és kopott szerszámjait; bolyongott ide-oda, élt egyik napról a másikra . . . Nem tudott már nevetséges arcfintoritásokat vágni, remegtek lábai és nevetés helyett sokszor könnyeztek szemei ... Tengődött napról-napra ... Végre az említett téli estén, remegő testével, sárga arcával, fájdalmas lelkével elindult, hogy néhány krajcárt keressen, mellyel éhségét lecsilapjthassa. De ruhái rongyosak voltak, annyira, hogy az utcagyerekek is csúfolták és a rendőrök sem nézték jó szemmel. Fázott, köhögés is kínozta, nem volt más hátra : koldulni. Igen, ha lehetett volna, de még a járókelők is kikerülték a szegény öreg bohócot. A mint igy visszaemlékezett életére, a hópehelyek mindinkább befedték. A nyomasztó csendben minden oldalairól megcsendültek az esti harangok. Eme ezüstc3engésü hangversenybe vógre belebömbőlt a nagy harang zúgása is. Szép ének hangzott le az égből. Egy szellő suhant a folyamon és a hidon és a fákon át. Amint ez a fagyos szellő megérintette szárnyával az öreg bohócot, becsukódtak a szemei ós elaludt. Nem sirt többet, nem fagyoskodott már, egy boldog mosoly vonult el ajakán ós szépet álmodott. Álmában egy hatalmas cirkuszban találta magát. A cirkusz gyönyörű virágokkal volt ékesítve ós csillogó fényár borította be minden zugát. Az arany, ezüst ülőhelyeken sokkal szebb, vidámabb ós teltebb arcú gyermekek ültek, mint hajdan: az oldalokon rezgő szárnyú angyalok ós hosszú szakálú öregek tartózkodtak. — A cirkusz oly magas volt, hogy a csillagokig nyúlt fel, melyek nagy fényükkel bevilágították a cirkusz porondját. Egy láthatatlan zenekar szebbnél-szebb, gyöngéd dalokat játszott. A sok idegen mind látni óhajtotta az öreg bohócot. Öreg 1 Óh nem 1 Ellenkezőleg! Még nem volt soha ily fiatal erőben, nem volt még soha oly csillogó a szelleme és oly vidámak az ötletei. Különböző szinkeverékből álló selyem ruhájában ós hegyes kis sapkájában mindenkit meghódított. Ötletei csak úgy sziporkáztak, bámulatos ugrásai biztosak és csodálatosak voltak. A kis gyermekek szünet nélkül tapsoltak, mutatványait egymásután megismételtették : az angyalok szárnyai összeverődtek ós még az öregek is tetszésüket nyilvánították a kis bohócnak. Boldogságában nagyra határozta el magát. A távollevő csillagok közül a legfényesebbet akarta levenni az égről. Eszméjét taglejtésekkel adta tudtára a közönségnek, kik mindnyájan aggodalommal és elragadtatással várták csodás ugrását. O mosolygott, lendület adott magának ós repült fölfelé gyorsan, mint egy madár 1 Mindinkább közeledett a csillagokhoz, a zene is mindinkább erősbbó vált, de még annak a hangját is elnyomta az alulról jövő tetszészaj. Álma eltűnt, lólke elhagyta a földet. ság jóizü hahotájá között, ugy, hogy az ellenpártiak húzták a rövidebbet. , Este az Árpád-szállóban 1200 terítékű lelkes hangulatu bankett volt. Lengyel Sándor éltetve Zsilinszky Mihályt, győzelmére ürített poharat Zsilinszky Mihály Szarvas lakosságát éltette, a község előrehaladását, a békés munkát kívánva. Dr. E r e k y ! Károly az önálló vámterület ós önálló | bank létesítését kivánta, ugy, ahogy azt Kossuth Lajos tervezte. S z e b e r én y i Lajos pohárköszöntőjóben azt fejtegette, hogyan kellene a 48-as eszméket a mai viszonyok között céltudatosan aplikálni. Igen sok gazda beszélt, kik Z s i 1 i n s z k y Mihály megválasztásával a községre uj, jobb korszak viradatát látják. Megelégelték, mondották, a 23 évi pártegyed uralmat. Most a harcot nem pártszempontból, hanem személyi szempontból fogják győzedelmesen megvívni. Zsilinszky Mihály sürgönyhivásra hétfőn délben visszautazott Budapestre. A Haviár-párt, hogy Zsilinszky Mihály meleg és impozáns fogadtatásának nagy jelentőségét ellensúlyozza, pünkösd hétfőjére Justh Gyulát kérte meg, hogy jöjjön el Szarvasra. A Zsilinszky-párt viszont Tisza István igéretét bírja, hogy e hó 24-én Szarvasra jön, ott beszédet mond. Szarvasról Tisza István Szentesre is átmegy. Egy kisvasút fejlődése. Közgyűlés az A. E. G. V.-nál. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút, Békésvármegye köziekedósügye szempontjából igen fontosnak tekinthető, mert a vármegyének olyan részeit köti össze a gócponttal, Csabával, amelyek nélküle úgyszólván el volnának zárva a civilizált világtól. Ennek a fontosságnak dacára, a vasút nagy anyagi gondokkal küzdött mindaddig, mig az Arad-csanádi Egyesült Vasutak igazgatósága védőszárnyai alá nem vette. Azóta ez a kisvasút folytonosan fejlődik, ugy hogy már a mult üzleti évet respektábilis eredménynyel zárta. Specialiter a csabaiaknak legújabban nagy panaszuk van az A. E. G. V. ellen. Az uj menetdij-táblázat szerint ugyanis, ha valaki lemarad a helyi motorkocsiról ós arra kénytelen felszállani, amelyik Vésztőre robog : köteles szomszédos forgalmi jegyet váltani. Ha valaki tehát az állomástól a Főtérig szándékozik csak menni, annyit fizet, mint aki Békésre utazik. Ez indokolatlan rendelkezés ellen a Kereskedelmi Csarnok mozgalmat is indított s a mozgalomnak valószínűleg lesz is annyi eredménye, hogy a május 18-án tartandó közgyűlés meg fogja másítani az igazgatóság rendelkezését. Az A. E. G. V. igazgatósága a közgyűlést megelőzőleg nem régen ülést tartott, melynek jegyzőkönyve most érkezett meg a vármegyéhez. Ez igazgatósági ülésen került tárgyalás alá a mult évi zárszámadás is, mely szerint az 1909. üzleti évnek 58,000 korona volt a tiszta nyeresége. Ez összegnek legnagyobb részét azonban az adósságok törlesztése emészti fel, ugy hogy végeredményben a valódi tiszta nyereség C3ak 2170 korona. Az előző évek eredményeihez képest azonban ez is nagy haladásnak tekinthető, mert a vasút végre-valahára megszabadult mégis az állandó deficittől. Ez a haladás örvendetes mindenképpen, mert minél jobban vagyonosodik a részvénytársaság, annál többet tud fordítani arra, hogy a közönség kényelmes, tiszta és célszerűen berendezett kocsikban utazhassók, nem olyanokban, mint a jelenlegiek. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút közgyűlése, mint fentebb jeleztük, e hó 18-án lesz. A közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya lesz az 1909. évi zárószámadás bemutatása, melyet az 1911. évi költségelőirányzat előterjesztése fog követni. Ugyanez a közgyűlés fogja az üresedósben levő négy igazgatósági tagsági ós a felügyelő-bizottsági helyeket betölteni. Már a választásokra való tekintettel is kívánatos, hogy az Aradon tartandó gyűlésen minél több bókésmegyei részvényes jelenjen meg. Ambrus Sándor alispán még a múltkori igazgatósági gyűlésen felvetette azt az eszmét, hogy a vasút vezetősége tegyen lépéseket a folyószámlakölcsön kamatainak leszállítása iránt. A pénzintézetek ugyanis most igen kedvező konstellációk között élnek, ugy hogy egymásután ajánlják fel ügyfeleiknek a kedvezményeket. Csak mult számunkban irtuk például, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár olcsóbbá tette önkényt a gyulai vármegyei közkórházra felvett kölcsönt, ami körülbelül 10,000 korona kedvezést jelent a vármegyének. Ilyen körülmények között nagyon indokolt tehát, ha az AEGV. is a folyószámla-kölcsön kamatainak leszállítását kéri. Az igazgatóság Ambrus alispán indítványát a közgyűlés elé terjeszti, mely bizonyára egyhangúlag hozzájárul. Hiszen ennél üdvösebbet nem is tehet. A közgyűlésen, mint már megírtuk, Békósmegye törvényhatóságát Ambrus alispán fogja képviselni, Csaba községét pedig H a a n Béla ós Rosenthai Adolf. Egy volt csabai országgyűlési képviselő halála. Bánó József. Hogy választottak azelőtt Csabán. Az első ötéves ciklusban, a parlamentben Bánó József képviselte Békéscsabát. Az öreg ur, aki utolsó éveit oszlopataki birtokán töltötte visszavonulva a közügyektől, pénteken elhunyt. A nyolcvanhatéves aggastyán 1824 április 16-án született Eperjesen. 1848-ban Sárosmegye másodalispánja volt s maga alakította csapatban rósztvett a szabadságharcban, melynek leverése után a gazdaságnak élt. 1861-ben a héthársi kerület az országgyűlésbe választotta. 1872-től 1878-ig alelnöke is volt a képviselőháznak, amelybe 1892-ben került újra nemzeti párti programmal. Ő alapította meg a sárosmegyei magyarosító egyesületet, amelynek mintájára számos hasonló egyesület keletkezett. Választmányi tagja volt a Történelmi Társulatnak, ahol élénk működést fejtett ki. Bánó halála összeesik egy olyan választási küzdelemmel, amilyenben őt Csaba választó-közönsége megismerte. A 91-es óv végén oszlattatott fel a képviselőház és februárban voltak a választások. Csabán akkor is „dühöngött" az egyetértés. A szabadelvüpártiak, Bánffy miniszterelnöksége korában, n. Szucsu Bélát jelölték. A függetlenségiek is jelölni óhajtották, de Prónai Dezső báró után, ki Csabának feléje se nézett s nehogy a képviselői napidijak hiábavaló felvételével vádolják, a feloszlatáskor nagyszabású bankettet adott a függetlenségi választóknak, a községnél pedig összes képviselői napidijait alapítványként helyezte el, — nehéz volt a helyzet, mert a nemzeti párt, Apponyi vezérlete alatt szintén jelöltet akart állítani. A nemzeti és függetlenségi pártiak között megállapodás törtónt, hogy nem exponált politikust keresnek ós kölcsönösen támogatják egymást. Apponyi Albert grófhoz fordultak, ki B á li ó Józsefet ajánlotta. Bánó elfogadta a jelöltséget és mikor husz évi szünet után ismét a politikai küzdőtérre lépett, a Vigadóban tartott programmbeszódóben a túlnyomó függetlenségi választóknak folyton D_ák Ferenc kiegyezésében lefektetett, az országra áldásthozó törvényről beszólt. A függetlenségi vezetőfórfiak ugyancsak ámultak, de dacára ennek, Bánót választották 180 szavazattöbbséggel Békéscsaba képviselőjéül. Igazán patriarchális választások esteklakkor még Csabán. A hatóságnak katonaságról a rend fentartására nem kellett gondoskodni, elég volt oda ai öreg S p i s j á k és az ő 16 rendőre. A pártok reggel 8 órakor felvonultak a városháza elé és csak annyi térség maradt közöttük, hogy a zászlótartók egymással kezelhettek. A jólelkű Vidovszky János volt a választási elnök, de neki sem akadt dolga az incidensek elsimítása körül. A korteseket,