Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-26 / 72. szám

Békéscsaba, 1096. augusztus 26. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY ménynek a szószoros értelmében való szétrobbantása. Hogy pedig ezt a fordulatot meg­érthesse a nagyközönség, tudni kell az alábbiakat: Gyulán ezelőtt négy évvel alakult meg a városi tisztviselők nyugdíjintézete, amelyhez a város évenként 1000 koro­nával járul hozzá. Maga a nyugdijalap, tekintve rövid fenállását, aránylag oly csekély összeg, amelynek a kamata egyelőre nem bir el két-három nyug­díjnál többet. A nyugdijszabályzat pe­dig oly hülyén van összetákolva, amire valóban példát sem lehetne találni. A nyugdijszabályzat ugyanis nem mondja ki, hogy ha a nyugdijalap kamatja nem elegendő a folyósított nyugdi ra, akkor a nyugdíj leszállittatik, hanem éppen ellenkezőleg, akkor a hiányt a tökéből pótolják. Természetes, hogy ezt sérel­mesnek találják a város tisztviselői, akik különben is csekély fizetésükből nem akarnak rokkantakat, egkevésbbé pedig panamázókat kitartani, különösképpen pedig azzal a tudattal, hogy hiába fize­tik a nyugdíj illetékeket is, mert az nem saját jövőjük biztosítására és ille­tőleg a nyugdijalap növelésére forditta­tik, hanem nyugdijakra. A tisztviselők érdeke „«tehát, hogy a nyugdíjintézményt szétrobbantsák és pedig azelőtt, mielőtt Dutkay nyugdí­jaztatnék. Mert ez utóbbi eset ha bekö­vetkeznék, hogy tudniillik Dutkayt nyug­díjazná a város, akkor a nyugdijalap évi 2080 koronával volna megterhelve. A tisztviselők álláspontján vannak a városi képviselőtestület tagjai is, akik­nek tehát alapot kell keresni arra, amely­nél fogva Dutkayt megfoszthatják a nyug­díjjogosultságtól. Ez az alap is meg van. Tudott dolog, hogy Dutkay ellen akkor is sültek ki ujabb panamák, ami­kor a fegyelmi hatóság két első fóruma itélt fölötte. Valami földvételből kifo­lyólag 600 korona tünt el a kezén. Ezt az új panamát a közigazgatási hatóság nem törvényes formák betartásával in­tézte el, azaz ezen ügy nem került a fegyelmi hatóság első és második fó­ruma elé, hanem egyenesen a miniszter döntött benne első, második és harma­dik forumon. Ezt az eljárást törvényellenesnek mondják s mint ilyent, semmisnek a miniszter ítéletét. És éppen e szóban forgó 600 koronáról akarnak sikkasztási vádat kovácsolni Dutkay ellen, mely ha bekövetkezne, Datkay valóban elveszí­tené nyugdíjjogosultságát A városi képviselőtestület legutóbbi rendkívüli közgyűlésén éppen ezért utasította tiszti ügyészét a fegyelmi iratoknak áttanul­mányozására ós amennyiben e 600 ko­ronás ügyből kifolyólag jvadat emelhet sikkasztás címén, azt is tegye meg. Azok, akik enyhíteni igyekeznek valamelyest Dutkay sorsán, humánusab­ban gondolkodnak. Azt hangoztatják s mint hirlik, ilyen értelemben előterjesz­téssel is élnek a legközelebbi ülés elé, hogy a város maga gondoskodjék Dut­kay nyugdijáról, amennyiben a nyug­díjjogosultsága megállapítást nyer, de a nyugdíjintézményt oszlassa fel a tiszt­viselők által, a nyugdijalapra befizetett összegeket pedig térítse vissza azoknak. Hogy a város képviselőtestülete mely utat-módot fogja választani a kinos és napról-napra bonyolultabb ügy elinté­zésére, az a tiszti ügyész véleményétől függ. Egy bizonyos : a város tisztviselői memorandumot terjesztenek a képviselő­testület elé és kérik a nyugdíjintézet feloszlását, hangoztatván, hogysem a nyugdijalapra fizessenek tovább, inkább életbiztosítás kötésével gondoskodnak jövőjükről. Az egész cifra esetnek szomorú refrénje pedig az, hogy Dutkaynak ke­gyetlen mód rosszul áll a szénája. Varga Lajostt, a város volt főkapi­tányát pedig szidják, mint a bokrot, amiért hogy oly hebe-hurgyán kon­struálta meg a nyugdíjintézet alapsza­bályait. Túlzsúfolt lateiner pályák. Sok az eszkimó, kevés a fóka. - Tömeges pályázatok. — E három cím tartalmát a hivatalos stilus rövidségével az alábbiakban fog­lalhatjuk össze : A gyulai kir. ügyészségnél Tóth Ferenc kir. alügyésznek törvényszéki biróvá történt kinevezésével megürese­dett alügyészi állásra eddig 48 pályázat érkezett be. Az orosházi kir. járásbíró­ságnál Aigner Dezső albirónak ugyan­csak törvényszéki biróvá történt kine­vezésével megüresedett albirói állásra kerek egyszáz pályázat érkezett be. A pályázók sorában ott szerepel a gyulai törvényszék egész jegyzői kara, sőt 10—15 szolgálati évvel rendelkező al­birók.egész csapata. Az igazságügymi­niszter felhatalmazása folytán pályázati hirdetést irtak ki a csabai járásbíróság­nál M u r i n y i Endre nyugdijbavonu­lásával üresedésbe jövő albirói állásra. Erre az állásra, noha a pályázat szep­tember 16-én jár le, több mint harminc pályázat érkezett be. A pályázók száma itt is a legnagyobb valószínűség szerint el fogja érni a százat. Mint lapunk más helyén említés tétetik, a vármegyében betöltésre váró hét járási számvevői állásra kilencvennél több pályázat ér­kezett be. Száraz egyszerűségükben is sokat mondanak ezek a néma számok. A la­teiner pályák túlzsúfoltságát és vesze­delmét a szellemi proletáriátusnak. És a hivatalok túlzsúfoltsága évről-évre nö vekszik, mert lehetőleg mindenki igyek­szik diplomát szerezni. Igy neveli a szel­lemi rövidlátás évről-évre a diplomás koldusokat, a társadalom legszánandóbb teremtéseit. Hiába, ami nem hivatal, az még nem tisztes foglalkozás nálunk. És mindaddig nem fog javulni e téren a helyzet, amig át nem megy köztudatba, hogy a müveit iparos, kereskedő, vagy gazda külömb úr, mint a nyomorgó tisztviselő, aki bár kétszer is rendelkezik diplomával. Közismert, elcsépelt nótája külön­ben ez a tárgy a napisajtónak. Amiről különösképp Péter-Pál táján minden valamire való riporter dukáló kötelessé­gének tartja egy-egy cikket megeresz­teni. A gyulai törvényszék és illetőleg a megyei bírói kar személyzetében a kö zeljövőben bekövetkező változásokról lévén egyébként szó, idetartoznak még az alábbiak is: Az orosházi aljárásbirói állásra be­érkezett száz darab pályázatot a törvényszék elnöksége a jelölésre vo­natkozó véleményadás végett megkül­dötte az orosházi kir járásbíróság ve­zetőjének, S a 1 táblabírónak, aki az ál­tala jelölt három pályázót .beterjeszti újra a törvényszék elnökségének. A je­lölés dolgában azután még állást foglal a törvényszék és a nagyváradi tábla el­nöksége, s csak azután nevezi ki a ki­rály az igazságügyminiszter előterjesz­tésére az uj albirót. Hasonló eljárás lesz a csabai albirói állás betöltésénél is. De hogy erre mi­kor kerül sor, azt ezidőszerint meg nem tudni, mert a minis ter csak a pályázat kiírására adott a törvényszék elnöksé­gének felhatalmazást, Murinyi Endre nyugdíjazására nézve azonban még nem történt végleges intézkedés. A kir. alügyészi állás betöltése ügyé­ben az jigazságügyminiszter valószínű­leg hamarosan fog intézkedni. Tóth Fe­renc, az uj biró különben kedden adja át hivatalát a kir. alügyészi állás ideig­lenes vezetésével megbízott Pogonyi Nándor dr. aradi kir. alügy'észnek, 30-án pedig esküt tesz és elfoglalja uj hivatalát. Új biró társa, A 1 g n e r Dezső a bírói esküt' a héten tette le N y i s z­t o r Adorján dr. törvényszéki elnök­helyettes kezébe. Békésmegye járási száamvői. A pályázók névsora. Az uj tisztségek a levegőben. I Az agyonegyszerüsitett állami köz­í igazgatásnak mult évbeli egyik torzszü­' leménye a járási számvevők rendsze­resítéséről szóló törvény. A kormány e törvény alapján 133 járási számvevői állást rendszeresített, amelyeknek jóval több mint felét még a mult év folyamán betöltöttek. Hogy mire jók ezek a tisztségek, az igazán érthetetlen. Hogy 63 pénzügy­igazgatóság és illetve 63 egyén helyett 133 hivatalnok foglalatoskodjék a köz­igazgatás kordéja körül. Ebben ugyan nincs semmi egyszerűsítés, sőt ellenke­zőleg. És még érthetetlenebb ez ál­lások betöltésének forszirozása akkor, amikor a kormány részéről a leghatáro­zottabban hangoztatják, hogy a számve­vőségeket visszaselyezik a megyei auto­nomia jogkörébe. Hogy most már miként oldja meg ezt a kérdést a kormány, arra már iga­gazán kíváncsi a türelmes nép. De hát fájjon ezért a kormány feje. Részünkről csak konstatáljuk, hogy a legújabb állami tisztségek szervezése alkalmából most kijutott a miniszteri kegy Békésmegyének is. A pénzügymi­niszter ugyanis. 68017. számú rendeleté­vel hozta Békésmegye 7 járására a szám­vevői állás betöltésére a pályázatot, ki­mondván, hogy szeptember közepére a pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőség javaslatára kinevezi a járási számvevőket, akik már ez óv október 1-én tartoznak megkezdeni hivatalos mű­ködésűket. Lássuk"hát, miben nyilvánul ez: A járási számvevők a járás főszolga­bírói mellé lesznek beosztva. Hatáskö­rükbe fog tartozni a szolgabiróságok­nál mindennemű kihágási büntetés és ugyancsak mindennemű átmeneti hi­vatalos pénzekről vezetett könyveknek nyilvántartása, a községi pénz ós va­gyonkezelés ellenőrzése : az évi zárszá­madások felülvizsgálata; a községi költ­ségelőirányzatoknak a képviselőtestület ülésén való tárgyalása és vizsgálata; kiházasitó, temetkezési, stb. intézetek vizsgálata, a kir. pénzügyigazgatóságtól esetről-esetre teendő rendeletek alapján reáruházott állami teendők végzése, a vármegyei községi adók kivetésének vizsgálata, stb., szóval mindama teendők, melyeket eddig a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségek végeztek. Egyébként Békésmegyében 7 járás lévén, a pénzügyminiszter ugyanennyi járási számvevőt fog kinevezni szept. havában. Ez állásokra meghirdetett pá­lyázatok határideje pénteken járt le, ameddig közel száz pályázat érkezett be a gyulai pénzügyigazgatóság számvevő­ségéhez. E pályázatokról különben la­punk más helyén még szólunk. Alább pedig adjuk a Bókésmegye 7 járása beadott pályázók névsorát: Daimel Lajos gyermekmenhelyi gondnok (Gyula), Mártonfy József (Vi­lágos), Horváth Endre (Déva), Székely Lajos, Papp Endre (Gyula), Denkov György (Beregszász), Laukoczy József (Gyula), Szépe László (Kassa), Rancsák Emil (Nyíregyháza), Csóth Titusz (Déva), Husofszky Endre (Eperjes), Jung Antal (Balassagyarmat), Vékes Sándor (Nagy­várad), Kelecsényi György (Déva), Kiss András (Sepsiszentgyörgy), Blaskó La­jos (Nagybecskerek), Móricz János (Bu­dapest), Nagy Dezső (Besztercebánya), Golvai János (Kassa), Gobel Antal (Mára­marossziget), Schaud Rezső (Sepsiszent­györgy), Csirke Vilmos (Nagykőrös), Pólley Jenő (Máramarossziget), Horfy István (Zombor) ós Sal István (Gyula) számtisztek ; Fiala Sándor (Gyula), Kis­mezei Jenő (Kolozsvár), Osváth János (Zilah), Simon Gyula (Ipolyság), Dijnics Károlg (Lúgos) és Miksa Joachim (Lú­gos) állami végrehajtók ; Dankó Dezső (Pozsony), Kajetán Endre (Kolozsvár), Halmas János (Gyula), Sárossy István (Torda), Lukácsi Kristóf (Segesvár), Já­vel Gusztáv (Nagyvárad), Szókely Sán­dor (Eperjes), Orbán Lajos (Segesvár), Okolcsányi Pál (Alsókubin), Hegedűs István (Losonc), Bellág Endre (Körmöc­bánya), Herczog József (Balassagyar mat( számgyakornokok; Pásztor Géza (Gölnicbánya), Kvasz János ós Tyehlár Endre (Csaba), Juhász László (Nagyvá­rad), Szabó György (Arad), Miskor Já­nos (Kisjenő), Kom mert Károly (Vilá­gos), Bihari Lajos (Székelyhíd), Hortnai Salamon (Buggyin), Festő Henrik (Zala­egerszeg), Rabong József (Szeghalom), Fényes Lajos (Tenke), Kriza Andor (Dicsüszentmárton), Bálint Lajos (Csík­szereda), Hercze Andor (Dicsőszentmár­ton), Nánásy Bálás (Komárom), Michna János (Nagyszalonta) stb. A csabai ipartestületbői. Az elöljáróság ülése. A csabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután nyári ülést tartott. Csakugyan nyári ülés volt, mert a ká­nihula rányomta bélyegét a napirendre is. A tárgysorozatban ugyanis admini­rotráeiónális ügyeken kivül alig szere­pelt egy-két jelentősebb ügy. Az ülés lefolyásáról az álábbi rész­tes tudósítást adjuk: Jelenvoltak : Wagner József elnök. Áchim János jegyző, Uhrin András pénz­táros, Pándy István ügyész, ifj. Horváth Mihály, Filippinyi János, Facsinay Dezső, Nyemecz Lajos, Tirnkó János, Gyucha Já­nos, Felber Sándor, Lázár Pál, Klein Vil­mos, Nyemecz Károly, Varga Mihály, Lip­ták János, Kovács Károly, Jenei Endre, Nádai József és Matulai Ferenc. Wagner József elnök megnyitója után Uhrin András pénztárnok előter­jesztette a julius hóról szóló pénztári jelentést. Eszerint bevétel volt 406"58 ko­kor., kiadás 379'78 kor. és maradvány 26'70 korona. A tagforgalmi kimutatás szerint a mult hónapban felvettek 1 uj tagot és töröltek 4 ei, a taglétszám 756. Megkötöttek 13 tanoncszerződést, felsza­badítottak 10 tanoncot ós szerződésbon­tás 1 esetben történt. Ezután áttértek az időközben érke­zett ügyiratok elintézésére. Ezek sorában említésre méltó a sze­gedi ipartestületnek a kereskedelmi mi­niszterhez intézett memoranduma, ame­lyet pártolás végett küldöttek meg a csabai ipartestületnek. A memo andum arra kéri a minisztert, hogy a husz éven aluli egyéneket törvényileg tiltsa el az újság, virág, levelező-lap ós hasonló cik­keknek este és házalásszerü eladásától és ez által akadályozza meg a prostitú­ciónak ilyetén uton való terjedését. Az elöljáróság egyhangúlag kimon­dotta, hogy hasonló szellemben szintén felír a kereskedelmi miniszterhez. Hasonló célból küldötte meg a kor­mányhoz intézett memorandumot a dévai ipartestület, kérve a kereskedelmi miniszter, hogy a munkaadó iparosok érdekeire nézve sérelmes törvényt, mely szabad kezet ad az ipari szakosztályok­nak a legh itártalanabb szélsőségekben, semmisíte meg. Az elöljáróság ehhez a felirathoz is hozzájárult. Tudomásul vette az elöljáróság az orosházi Ferencz József tanoncotthon ismertetéséről szóló jelentést, valamint a csabai betegsególyző és temetkezési egylet jelentését, kimondván egyben, hogy ez egyletnek 26-án rendezendő jubileum és gyászünnepélyén testileti­leg képviselteti magát. Megrendelte ezután az elöljáróság G e 11 é r i Mórnak legújabban megjelent nagy becsű munkáját, az „Ipartörténeti Vázlatokat." Több jelentéktelen kisebb átirat és megkeresés elintézése után az elnök jelentést tett az Áchim János jegyző nyugdíjazása ügyében eljárt deputáció útjáról és ezzel végétért az alig félórás ülés. Gronique scandaleuse­Gyulai és orosházi erkölosök. Rombadőlt boldogságok. E lapnak hasábjain sohasem jutott tér a családi kulisszák mögött lejátszódó események reprodukálásának. Ismeret­len volt előttünk a mindenáron való szenzációvadászat alacsony mestersége s a croque scandaleuses mindenha csak akkor kerültek tollúnkra, amikor azok elhallgatása a közérdeket sértette. És amikor most az alábbi szomorú sorokat is rójjuk, tanuságul mindenek­nek mondjuk el elrettentő példakép az életnek két tragédiáját. Nem véresek ezek a tragédiák, de gyászosan sötétek. Halottuk csak erköl­csileg halott, akik pedig gyászolják, a leg­szánandóbb teremtései a sorsnak. Meg­fosztva hitüktől, illúzióiktól, boldogsá­guktól, mindenektül. amivel birtak a küz­déssel teli életben. Oh, hogy mennyi ilyen tragédiája is játszódik le évente az életnek ! Mindegyike egy-egy szomorú tükre az erkölcsi alapjában megmételye­zett társadalmi életnek, amelyben nap­nap után szaporodnak a Sodornák és Gomorák, ugy, hogy hovatovább nem találkozik a glóbusnak egy talpalatnyi pontja, ahol biztosittotnak érezné magát a csöndes boldogság az erkölcsi tiszta­ság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom