Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-10-04 / 80. szám

300 •-méter területet elfoglaló, űvegtetőzetü kiállítási terem. Ezeket a termeket kiegészítik a tanonc-otthon helyiségei, az igazgató ós szolga lakása, a tanonc-otthon mellékhelyiségei, étkezők, konyhák, kamarák, szertárak, mintázó helyiségek, a faés fémipari szakcsoportok részére szükséges műhelyek stb. A kiállítási csarnok által j két részre osztott udvar parkiroztatnék. A kivitel a hármas telek értékén kivül mintegy 160—180 ezer koronát igényel. Ezzel az intézettel a csabai ipar történetében új korszak nyilik. A felsőiskolákhoz való belépéshez pedig ne a középiskola végbizonyítványa szol gáljon jegyül, hanem bizonyos életkor ós felvételi vizsga azokból a tárgyakból, melyekre a jogi vagy mérnök, vagy tanári vagy orvosi pályán a jelöltnek szüksége lesz, Tanfórflu. A középiskolák reformja. Most, amikor a közép- ós felsőiskoláink kapui megnyíltak, hogy befogadják a tudományért, iavarészben azonban a bizonyítványért sóvárgó ifjak sokadalmát, időszerű, hogy néhány szót szóljunk széttagolt középiskoláink helytelen beosztási tananyagáról, másrészt pedig a józan észszel homlokegyenest ellenkező rendszerről, amelyik a felsőiskolák előadásainak hallgatását a középiskola, illetve a középiskolák egyikének s az ott előadott tárgyak valamelyikének sikeres végzéséhez köti. Középiskoláink célja, szerény véleményünk szerint csakis az lehetne, hogy szükkörü, de általános műveltséget nyújtson a benne tanuló ifjaknak, nem pedig az, hogy végbizonyítványa belépőjegyül szolgáljon felsőiskoláinkba. Középiskoláink azonban — sajnos — ma csakis e jegy megszerzésére szolgálnak, mert általános műveltséget nem nyújtanak. A gimnázium tanulói ismerik ugyanis Homéroszt, Yergihust és Cicerót—Rousseauról, Voltaireről, Moliéreről azonban számba alig vehető keveset tudnak, mig a reáliskolák ifjai ez utóbbiakkal igen, de Horatiusszal, Demosztheneszszel annál kevésbbó ismerősek. Shakesperről, Torquato Tassoról ós Cervantesről pedig mindkét iskola ifjai csak véletlenül hsllhattak,müveiketalaposan megismerni azonban nem volt szerencséjük. Altalános műveltség megszerzéséről tehát középiskoláinkban a szó igazi értelmében alig lehet szó, mert hiszen ha a mult ós jelen irodalmának remekeit nem, ugy a kiváló művészi alkotásokat annáí kevésbbé ismerik általánosan. A német és francia irodalom jeleseinek és Athén és Róma nagyjainak ismerése, néhány más tárgy hozzáadásával csak nem nevezhető általános műveltségnek ? Helytelen emellett, hogy a gimnáziumban a holt nyelvekre nyolc, illetve négy éven keresztül tanitsák az ifjakat. Kívánatos ugyan a görög és római klasszikusok ismerése, de csak jó fordításban, hanem a holt nyelvek tanulása helyett jöjjön a modern idegen nyelvek tanulása, mert az érettségit tett s Londonba utazó ifjat aligha fogják az élő angolok a holt latin nyelv segélyével megérteni, Mig a körülöttünk, mellettünk élő nemzetek nyelvét értenünk és beszélnünk úgyszólván életszükséglet, addig a holtakét tudnunk igen sok esetben fölösleges s amint a görögpótló behozása igazolja, könnyen pótolható is. Nagyobb baj mindezeknél, hogy a középiskolai végbizonyítvány az összes, illetve egyes felsöiskolai tanfolyamok hallgatásához belépő jegyül szolgál. A mórnökjelöltnek például vagy van feltótlen szüksége a francianyelv tudására vagy nincs. Ha van szüksége, akkor miért kívánják ezek ismerését csak -a reáliskolát végzett tanulóktól s miért nem kívánják a gimnázistától is ? Ha pedig nincs szüksége, akkor miért nem hallgathatja a műegyetem előadásait az az ifjú, aki a francia nyelv és irodalom ismeretéből elégtelen jegyet nyert, jóllehet a mathezisből jó előmenetelt tanúsított ? A másik a magyar ós német nyelv tanára akar lenni, de nem lehet, mert a görög nyelvből nem vizsgázott sikeresen. Kérem: miért szükséges annak görögül tudni, aki magyarul ós németül akar tanitani. Ugy gondolom : semmi szüksége nincs reá. Ha nincs szüksége reá, miért vágják hát be az útját egyik-másik ifjúnak épen ez el a nyelvvel s miért nem kívánják tőle inkább a chinainyelv vagy a volapük tudását ? Úgyis egy a haszna! Aki ma orvos akar lenni, annak vizsgáznia kell a latinból, pedig nincsen erre feltétlen szüksége, mert hiszen Hunter János, aki husz éves korában még ácslegóny volt s aki később a hasonlító bonctan megalapítója lett, egyetemi tanár korában értesülvén, hogy egyik tanártársa a holt nyelvekben való járatlanságát becsmórelte, igy szólt: — Mindegy, tudnók én neki azért a hullán olyat mutatni, mit még sem egyik, sem másik élő vagy holt nyelven nem olvasott. Középiskoláink reformálásra várnak s ez a reformálás csak akkor lesz helyes, ha a szűkebb értelemben vett általános mű veltsóg magvainak elhintósót tűzi ki célul maga elé. Békésmegyei gazdák tanulmányúton. A kaposvári uradalom megtekintése. A békésmegyei gazdasági egyesület régebben elhatározta, hogy tagjainak ismeretkörét kibővitő kirándulásokat fog rendezni, modern eszközökkel és modern szellemben vezetett mintagazdaságokba. Az első kirándulást a Magyar Mezőgazdasági Ipairészvénytársaság kaposvári mintagazdaságára tervezték. Az egyesület elnöksége átirt a részvénytársasági uradalom igazgatóságához, honnan szives válasz érkezett a békésmegyei gazdák fogadásáról. Még a tavaszszal meg is állapította a gazdasági egyesület a kirándulás idejét, amelyet azonban később őszre halasztottak, azon indokból, hogy ez alkalommal a gazdák szeme elé több látnivaló tárul. A kirándulás mult vasárnap meg is történt, amelyről csütörtökön érkeztek haza a gazdák. Azonban a résztvevők még sem jelentkeztek oly nagy számban, ahogy kívánatos lett volna, sőt a jelentkezők közül is többen visszavonultak. Mire a mult vasárnap elérkezett, mint az indulás napja, a kiránduló társaság összesen öt tagra olvadt; résztvettek a tanulmányúton B e 1 i c z e y Géza, Debreczeni Endre, S z a 1 a y Gyula, Sztojanovits JenŐ és Peiffer István egyesületi titkár. A kirándulókat Kaposváron magyar vendégszeretettel és szívességgel U j v á r y Imre uradalmi igazgató fogadta és kalauzolta a hatalmas gazdaságban, mely gyönyörűen bemutatta, mint lehet a modern gazdasági elvek alapján a föld termőképességét emelni és ezzel együttesen fokozni a gazdaság jövedelmét. Elmondta az igaz- boríthatja úgy rá gató, ki minden kérdésre szives felelettel és magyarázattal szolgált, hogy az uradalom 30 ezer hold nagyságú, sok benne a használhatatlan terület, s ennek dacára a mult évben a tiszta jövedelem 360 ezer korona volt. A részvénytársasági uradalomban két mezőgazdasági gyár is van. Egy cukor és egy szeszgyár. Mindkettőnek termény szükségletét maga az uradalom állítja elő és a célból 24 ezer holdon cukorrépát és burgonyát termel. A szeszgyár naponta két hektoliter szeszt állit elő; a cukorgyár nem termel finomított cukrot, csupán homokcukrot, nagy kivitele van és a mezőhegyesi cukorgyárral áll összeköttetésben. A vidék lakosságára az uradalom valóságos áldás. Nemcsak a földművelésre vonatkozólag tanulnak el minden jót a kisbirtokosok, de a földmivelő munkások anyagi helyzetét emelte teljesen magas színvonalra az uradalom. A harmincezer holdas birtok kerületekre van osztva s természetes, hogy több község határát érinti. Minden birtokkerületben a környékbeli lakosok jutnak munkához ós tisztességes keresetük révén jó módhoz. Óriási összeg pénzt forgat meg a vidéken az uradalom, s hogy mennyi munkásra van szüksége, álljon itt csekély például az, hogy az állandó napszámosok száma 1600. A nép nemcsak a tulajdonképpenigazdaságban jut munkához, hanem a két gyárban is s bár az uradalom keresztülkasul van hálózva mezőgazdasági vasúttal, mégis számtalan fuvaros nyer alkalmazást. Igen nagy kiterjedésű az uradalomban az állathizlalás, állandóan 1800 ökör van hizlalás alatt s midőn egyrésze kikerül hízott anyagnak az istállóból, a soványát már kötik be helyette. Körülbelül három ezer darab növendék marhája van az uradalomnak, számtalan jármos ökre, amelyeket Erdélyből szereznek be. A kirándulók meggyőződtek róla, hogy nem nagy ritkaság a tiz métermázsás négy-öt éves tinó. A sertéstenyésztés is nagyarányú, 660 koca áll hizlalás alatt. Ezeket itthon adják el, mig a hízott ökröket Nómetországnagyobb városaiba szállítják: Berlinbe, Frankfurtba, Drezdába stb. A külföldiek a hizott marhát kilónként 84 fillérért veszik. A lótenyésztés pedig feltűnően kiváló és igen magas fokon áll. Az uradalom megvette S i m o r hercegprímás magas félvér ménesét ós tovább fejleszti. Különösen figyelemre méltó a hidegvérű muraközi-ardenni keresztezés. Természetes dolog, hogy ilyen óriási állattenyésztés mellett a trágyahozam is nagy, amelyet mind a gazdaságban használnak fel. Minden negyedik évben trágyáznak és ezenkívül felhasználnak évente 60 vaggon szuperfeszfátot s a földekre kerül még igen sok kainit ós chilisalótrom. Ebből a nagy trágyázásból pedig megint az következik, hogy a növónytermés fejlődése és rendkívül dús, olyannyira, hogy meglepi az embert, a legutóbbi öt év alatt az átlag búzatermés katasztrális holdanként 12 métermázsa volt. Igaz, hogy az éghajlat is nagyon kedvező, esős. A gazdasági eszközök közül megemlíthető, hogy két gőzeke garnitúrája van az uradalomnak. Mikor a kirándulók ott tartózkodtak, még akkor is 12 cséplőgép járt az idei termés munkájában s a cséplést előreláthatólag október közepén fogják befejezni. Röviden szólva, a két napos tanulmányúton a kirándulók mindent megnéztek, amit lehetett ós számos figyelemre méltó dolgot tzpasztaltak és láttak. Remélhetőleg e kiválóan sikerült első tanulmányut fel fogja kelteni a gazdák figyelmét s a következő kirándulásokon nem öt ember fog részt venni a gazdasági egyesület tagjainak sorából. A tizenhárom, ideig hadügyminisztere volt. Perlasznál, Tomasovácnál szerzett dicsőséget. Golyó ölte meg. Dessewffy Arisztid nyugalmazott huszárkapitány volt s a felsőmagyarországi hadsereg vezére lett. Mikor Yisockival együtt nem voltak képesek feltartóztatni az ellenséget, Kis-Szebennél visszavonult. A fegyverletétel után maga jelentkezett Áradon. Vócsey Károly gróf osztrák huszárhadnagy volt. Ö akadályozta meg, hogy Esterházy Sándor gróf, a bácskai hadtestet az osztrák zászló alá vezesse. Arad bevételénél, Buda ostrománál tűnt ki. Az utolsó vértanú volt, tizenkét társa hős halálát kellett végig néznie. Nagy Sándor József ezredes, később hadtestparancsnok. Nagy mondta, hogy Brutus-lenne, ha valaki Caesar szerepére vágyna. Buda ostrománál s a debreceni csatában szerzett hírnevet. A jövőben bizva lépett a bitófa alá. Knezics Károly horvát volt, de a Zrínyiek fajtájából való. A szerb népfelkelők ellen s az áprilisi hadjáratban küzdött. Negyven éves volt. Pöltenberg Ernő mint ezredes, majd tábornok önállóan vezette a VII. hadtestet. Diplomáciái küldetése is volt, de Paskievics nem fogadta. Az aug. 11-iki haditanácsban a jeles katona, de jóhiszemű politikus szintén a fegyverletételre szavazott. Leiningen-Westerburg Károly gróf élte delén 30 éves korában került a bitóra. A váci, geszthelyi csata s Buda ostroma tanuja hősiességének. A legfiatalabb volt a vértanuk között. „Pannónia Vergiss Deine Todten Nicht, Als Klager Leben Sie" Ezt mondja a német mondás, melynek kezdőbetűiben mind a tizenhárom hős nevének kezdőbetűje meg van. Egy nap. De keservesebb a magyarnak egy emberöltőnél. Szent érzések szállják meg a szivet: áldó emlékezés, hazafias fájdalom. Félszázad mult el már a gyászos nap óta, de múlhat még annyi utána, e nap emlóke nem fog kiveszni soha a magyar szivekből. Megváltozott azóta az idők sorja, de az engesztelődés, e nap történetére nem fályolát, hogy meg ne lássuk a fátyolon keresztül is, az aradi tizenhárom vértanú alakját. Mikor a magyar szabadságharc utolsót sóhajtott, Haynau, a „bresciai hiéna" lett az úr Magyarország földjón. A bécsi forradalom 1848. okt. 6-ikán tört ki, ez voltLatour hadügyminiszter meggyilkoltatásának a napja. Ügy látszik ezt a napot akarta Haynau véresen megünnepelni. Ernst elnöklete alatt a haditörvényszók szept. 24-től 26-ikáig ülésezett, s mint „felsógárulókat" ítélték halálra a tizenhárom magyar tábornokot. Haynau vérengző haragja leginkább azok ellen irányult, kik a szabadságharc előtt, mint osztrák tisztek szolgáltak. Kilencet ítéltek bitóra ; kettőt, majd kegyelem utján Lázárt ós Dessewffyt is golyóhalálra. S végbe ment a szörnyű tragédia a Gotterhalte hangjai mellett. Emlékezzünk meg a tizenhárom hős vértanukról. Aulich Lajos volt a legidősebb a 13 között. Hadügyminiszter, Szenttamás egyik hőse. A szabadságharc előtt az osztrák kormányt mint alezredes szolgálta, az volt a büne. Ötvenhét éves korában halt meg a bitófán. Török J.gnác életét 54-ik évében oltotta ki a kötél. A cs. kir. mérnökkarban ezredes volt. Komárom várparancsnoka s ő erősítette meg Szegedet. Nyilt harcokban nem igen szerepelt, de műszaki kérdésekben az első volt. Lahner György éppen 64-ik születése napján halt meg. Fegyverrel rövid ideig szolgálta a hazát, de annál többet használt, mint az ország felszerelési és fegyverzósi felügyelője. Schweidel József 1815-ben mint közhuszár lépett az osztrák hadseregbe. 1849 május havától térparancsnok volt mindenütt, hol a kormány szókelt. A fegyverletételnél jutott fogságba s ugy lövette agyon Haynau Lázár Vilmos az osztrák hadseregben hadnagy volt, de mindjárt csatlakozott a nemzet ügyéhez. Egyetlen ezredes a vértanuk között. Augusztus 19-ón Karánsebesen tette le a fegyvert. Főbelőtték. Damjanics János, a szabadságharc legnagyobb hőse. Alibunár, Lagersdorf, Szolnok, Bicske, Isaszeg és Nagysarló teszi halhatatlanná nevét és vörös sipkásait. Mint az aradi vár parancsnoka, lábtörötten halt meg a bitófán. Kiss Ernő a század első óvóben született, az ország főhadparancsnoka s egyGyula város polgársága az idén a szokottnál nagyobb kegyelettel üli meg kedden az aradi gyásznap évfordulóját. Plakátokon szólítja fel a függetlenségi kör a város minden polgárát, hogy a 48-as vértanuk emlékére rendezendő gyásaisteni tiszteleten minél tömegesebben jelenjenek meg. A templomi szertartás után a Kossuth-tóren lesznek megtartva az ünnepi szónoklatok. Elsőnek Dombai Lajos esperes fog beszédet mondani, utánna egy lelkes fiatalember Farkas Károly méltatja a nap jelentőségét és végül Vince Ferenc tanitó egy hangulatos költeményt fog elszavalni. A népgyűlésen, ismerve a gyulai magyarság erős függetlenségi érzelmeit, előreláthatólag sokan fognak megjelenni. Békésen a nemzeti gyásznapot a Kossuth társaság fogja megünnepelni, mely fényes műsorral rendez október 6-ikán ünnepséget. Erzsébet királyné szobra Gyulán. F á b r y Sándor dr. kir. tanácsos, a vármegye alispánja kezdeményezésére határozta el a vármegye, hogy Erzsébet királynénak szobrot állit. Ez «lhatározása immár megvalósulása felé közeledik. Az alispán a törvényhatóság hozzájárulásával Felek Gyula szobrászt, mint bókósvármegyei fiatal művészt bizta meg a szobor elkészítésével. Felek elkészült a szobor mintázásával s ezt a napokban mutatta be egy az alispán által összehitt zsűri előtt. Szakértőül Kallós Ede hivatott meg, továbbá résztvettek a bírálatban dr. Lukács György főispán, dr. B o d o k y Zoltán orsz. képviselő, dr. D a i m e 1 Sándor, Popovits Jusztin, K o h n Dávid, dr. M á r k y János, Molnár Albert ós Kiss László mint jegyző. Ugy maga Kallós, mint az összes meghívottak a szobor mintázatot igen sikerültnek találták. A hasonlatosság igen jó, s a szobor plasztikai hatása és architektorikus kiképzése igazi művész kezekre vall, ugy hogy Felek Gyula ezzel a művével, mely első nagyszabású munkája, hírnévre tesz szert. a kedvező bírálat folytán dr. F á b r y Sándor alispán a vármegye nevében megbízta Feleket, hogy a minta után elkészíthesse magát a szobor müvet, melyet az karrarai márványból fog kifaragni, s semmi kétség hozzá, hogy az ország eddigi Erzsébet szobrainak egyik legsikerültebbje lesz. A meghívottak még a szobor helyére nézve íz tanácskoztak s abban állapodtak meg, hogy Gyulán erre legalkalmasabb hely a népkert, éspedig a bejárattal szemközt eső körönd szólére találták legalkalmasabbnak a szobor elhelyezését.