Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-07-22 / 58. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i épült, s csak külső tatarozásra vár, az ólőviz csatornán átveze­tendő hid építése megkezdetett. A dobozi hid építése szintén lassan halad, s félő, hogy a kompközlekedés a hid építésének lassúsága miatt még hosszú ideig fenntartandó lesz. Az orosházi járás szolgabirájának jelentése szerint H.-M.- Vásárhely városa az orosházi-sámsoni főközlekedési útvo­nalnak az e megyébe benyúló vásárhelyi batárt képező föld­nyelvbe eső részét kellőleg nem gondozza, ugy hogy az út­nak eme része a közlekedést megakadályozólag rosz. Minek folytán felhívtam H-M.-Vásárhely hatóságát eme útnak jó karban hozatalára. IV. Vegyesek. Az aratás megyeszerte megkezdetett. A termés búzában kielégítőnek, árpában silányabbnak mutatkozik. A kaszálók a sok esőzés folytán megromlottak. A kapás növények bő ter­méssel kecsgtetnek. A mult hó 19 én Szt.-András község és határa egy ré­szén oly nagy jégeső vonult el, mely utjábau a vetéseket, szöl­lőket, vetemenyeket teljesen tönkre tette s a házak ablakait beverte. A kár megállapítása iránt az intézkedései megtétettek. A mult hó folyamán a szarvasi járás^ községeinek, Gju­lavárosának, s a gyulai járás község jinei£ ügykezelését meg­vizsgáltam, s mindenütt kielégítőnek találtam. Az észlelt egyes kissebb rendű hiányosságok orvoslása tekintetében rendeleti­leg intézkedtem. A megyei pénztárak a mult hó folyamán megvizsgáltat­tak, s kielégítő rendben találtattak. A pénztár állaga: készpénzben 15912 frt 09 kr. kötvényekben . . . . 273.767 frt 69 kr. összesen: ,489.779 frt 77 kr. A gyámpénztárban : készpénzben 631 frt 19 kr. kötvényekben . . . . 107849 frt 38 kr . összesen: 107980 írt 57 kr. A szerbtövis a megye legnagyobb részében már kiirta­tott, részben irtás alatt van. B.-Gyulán 1886. julius 11-én. Jancsovics Pál. alispán. MEGYEI HIfiEK. — Bakay Nándor szegedi kender termelő biztos e hó 17-én Csaba város képviselőtestülete meghívására B.-Osabára érkezett, hogy a kendertermelésröl, különösen annak áztatás módjáról értekezletet tartson. — Az érte­kezleten szép számmal jelentek meg az érdeklődő gaz­dák, A biztos ur előadásában a termelésre vonatkozólag különösen ajánlotta a ritka vetést, mert úgymond, a ritka vetés által a termelő közönség eléri azt, hoj<y ma­gas kendere terem, megóvja továbbá a kendere az elsü­léstől, minthogy a sürün vetett kender szemre ugyan szaporább, de rövidebb lévén, mint kereskedelmi czikk nem bir oly kelendőséggel mint a hosszú, másrészt pedig a sürü kender hamar elsül, — hasznavehetetlenné válik. Az áztatásra vonatkozólag három bevett módot emlit. Első a legközönségesebb, a midőn is az áztatók bármely álló vizben a kendert ugy áztatják, hogy a vízbe hányva a kévéket, arra nyomtatcul földet hánynak. Ezen eljárási mód a legczélszerütlenebb, mert az ugy áztatott kender kiviteli czikket nem képezhet, s mégis a legpiszkosabb és legnehezebb munkával jár. — A másik két módja az áz­tatásnak nagyon hasonlít egymáshoz. — Mindkettő tiszta vizet igényel, mindkettő czölöpök segélyével történik, mely czölöpök a földbe veretvén, a közöttök levő kender a ozölöpökhöz erősített rudakkal szorittatik le. Az eltérés a kettő között csak az, hogy némelyek abban a felfogás­ban vannak, hogy nemcsak tiszta, hanem fris üde viz­ben kell áztatni, mig a szakértők épen az ellenkezőjét ajánlják, s azt mondják, igenis szükséges a tiszta viz, de ez osak akkor felel meg a ozélnak, ha a használandó viz állott, mely a nap által megmelegedett. Mert a ken­deráztatás első fő feladata, hogy a kendert minél gyor­sabb an ernyedésbe hozza, mi által tisztább kender nyer­hető, s egy ós ugyanazon a helyen gyakrabban történhe­tik az áztatás. A midőn minden lépten-nyomon a cholera fenyeget bennünket, nagyon érdekes a kendertermelő biz­tos ur előadásának azon része, melyben azt fejtegeti, s be­bizonyítani óhajtja, hogy a kenderáztatás is eszközölhető akként, hogy a kellemetlen szag, mely mint tudjuk, az egészségre káros hatással van, elháritassék. — Minthogy pedig a kellemetlen büz, a kender virágának ernyedésó­böl ered, a feladat itt nyeri megoldását és pedig ugy, hogy a kendert nem azon zölden, hanem megszárítva kell eláztatni, midőn már a virágzat elveszti azon erejét, s az ernyedésnél sem terjeszt oly egészségtelen szagot, *s igy az egészségre sem válik ártalmassá a kenderáztatás. — A lóg megfertöztetése még inkább megakadályozható pe­dig ugy, ha a most leirt módon állott vizben ozölöpök tégelyével áztatunk. Az érvelések minden esetre sok évi tapasztalatokon alapulnak, s igy nem ajánlhatjuk eléggé gazdaközönségünknek a fent leirt módozatok felkarolását, 8 a kenderáztatásnak ekkénti gyakorlását. — Ez egyrész­ről egészségi szempontból nagyon kívánatos, másrészt pe­dig csekélyebb fáradsággal nagyobb sikert érhetünk el, s gazdasági szempontból is pártolandó. — Értesitő. A békési ágost. hitv. evang. egyház­megye patronátusa alatt álló szarvasi főgymnásium értesí­tője a mult iskolai évről megjelent. Közzéteszi azt Benka Gyula igazgató-tanár, következő tartalommal: Programmi értekezés. Évi jelentések a tanárkar és az igazgatótól, még pedig I. Tiszti személyzet. II. A bekebelezett ifjúság név­sora. III. Előadott tantárgyak vázlata. IV. Magyar stil feladványok. V. Jelentés a tanitóképzőről. VI. Taneszkö­zök évi gyarapodása. VII. Jelentós az alumneumról. VIII. Záróközlemények. — A programm értekezés: „Iskolai épületünk főbejáratának örökségképen reánk maradt föl­irata," ezimmel Tessedik Sámuelnek érdemeit méltatja rö­viden s ebből kiindulva áttér a munkásság különösen az önmuckásság előnyeinek fejtegetésére, szakavatott és helyi viszonyok ismeretére valló tollal rajzolván a nagy Tesse­diknek a mostani gymnasium épületére márványlapra be­vésett eme mondat jelentőségét: „Hoc instituto pellitur e Scholis patriae ignavia, quod industriae monumentum, ut consuleret posteritati, posuit populus szarvasiensis. Anno 1791." — Az értesítőből idézzük még, hogy a nevezett fő­iskolában 14 tanár működött, a vallás és énektanárokon kivül. — A bekebelezett tanulók száma volt az óv elején 430; mely összeg azonban évzártakor önkéntes kilépés, ki­betegedés és halálozás folytán 416-ra apadt. A beiratko­zott 430 tanuló közül az l-ső osztályra 62; a 2-ikra 63; a 3-ikra 48; a 4-ikre 45; az 5-ikre 66; a 6-ikra 48; a 7-ikre 41; a 8-ikra 67. Honosságra nézve az óv zártakor volt 119 helybeli, 91 megyebeli és 205 magyarországi más megyékből származott. Külföldi e tanévben nem látogatta az iskolát. — Érettségi vizsgára jelentkezett 60, kik mind Szarvason végeztek, másutt végzettek nem jelentkeztek. Az érettséget megállotta 45. — Van az intézettel kapcso­latban alumneum is, melyben évzártakor 184-en, a kon­victusban (esti étkezés) pedig 56-an étkeztek részint egész, részint fóldijórt, sőt 26-án egészen ingyen is. Az iskolát a lefolyt tanévben két magas állású szakférfiú szerencséltette látogatásával. Az egyik dr. Scholcz Ágoston m. kir. egye­temi tanár ós kormányképviselő, ki az érettségi vizsgák alkalmával; a másik Békési Gyula kir. tanácsos ós tanke­rületi főigazgató, ki januárhó közepén idözött itt. Mind­kettőnek szakértelme, ügyszeretete lélekemelő hatással bírt a tanárkarra s a tanulóifjúságra. — A jövő 1886/7-ik is­kolai év szeptember 2-án nyílik meg s a beiratások ezt megelőzőleg aug. 30-án, 31-én s szeptember 1-ón eszkö­zöltetnek. f Egy szigorló orvos öngyilkossága. Sslabur Béla békés-gyulai születésű 27 éves szigorló orvos mult pénteken délután hatodfél órakor halántékon lőtte magat egy fővárosi fürbőben s azonnal kiszenvedett. A szeren­csétlen fiatal ember négy évvel ezelőtt tizenkétezer torin­tot örökölt, e tetemes összeget rövid idő alatt elköltötte az utolsó krajezárig. Lakásán két levelet találtak; az egyi­ket Bekósmegyében lakó mostoha atyjának, a másikat pe­dig nővérének szánta a boldogtalan ifjú. A csaiad a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Aloiirott-ik szomorú szív­vel jelentik a maguk s többi rokonok ós barátok nevében Szlabur Béla szigorló-orvosnak, folyó évi juliushó J7-én, rövid szenvedés után, életének 27-ik óvóben törtónt gyá­szon kimultát. A boldogultnak földi maradványai folyo hó 19-én délutáni 3 órakor foguak a Szt. Kjkus kórház ká­polnájában a róm. kath. egyház szertartásai szerint be­szenteltetni ós azután a kerepesi ut melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni, xxz engesztelő szent miíe áldo­zat folyó hó 20-án fog Körösladányban az egek Uranak bemutattatni. Budapest, 1886. évi julius hó 19 én. Áldás emlékére ! Dr. Kazay Kálmán mint barátja. Szlabur Tomka Boza mint sógornője. Kreuchel Sámuel mint atyja. Szla­bur Géza Kreuchel Gyula mint testvérei. f Halálozás. Petrovics János több éven át megyei állatorvos, ez utóbbi időben pedig állami állatorvos i. hó 17-én délután 5 órakor hirtelen rájött köhögési roham alatt meghalt. Halála előtt még egy órával kint járt az épen álló országos vásárban, honnan rosszul érezve ma­gát, haza ment. F. hó 19-én d. u. a közönség nagy rész­véte mellett temették el. A család részéről a következő gyászjelentés adatott ki: Petrovics Jánosné született Sop­ronyi Borbála a saját és az elhunyt testvérje Petrovics József ós neje, s ezek gyermekei Petrovics Ágnes ós férje Szűcs Károly valamint számos rokonok nevében is fáj­dalmas szívvel tudatja a legjobb férj, szeretett testvér, nagybátya, és jó rokon Petrovics János m. kir. állatorvos­nak f. hó 17-én délután 5 és fél órakor életének 58, bol­dog házasságának 13-ik évében bekövetkezett gyászos el­hunytát. - A boldogultnak földi részei f. hó 19-ón d. u. 5 órakor fognak a görög kel. szertartás szerint, a szélma­lom melletti temetőben eltakarittatni. — B.-Gyulán, 1886. év julius 18-án. Áldás és béke hamvaira! * Vásári maradvány. — B Gyulán a színészek működésüket í. hó 19-ón befejezték. Most Domauszka Ka­rolina 18 tagból álló lovardatársulata tart előadásokat, mely társulat a közelben lefolyt országos vásárra érkezett Gyulára. A kőhid és kiskápolna közötti térségen, felállított czirku8zban naponként uj mutatványok szórakoztatják a közönséget. — Bókésmegye törvényhatósági bizottságai. 1886. juliushó 26-án d. e 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a mely alkalommal tárgyalás alá vétetnek: 1) a m. kir. belügyminiszter urnák f. évi 37621. számú rendelete a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. t. cz. végrehaj­tása tárgyában ; 2. ugyancsak a belügyminiszter urnák 37690/886 számú rendelete a közgazdasági tisztviselők el­leni fegyelmi eljárásról szóló 1886. évi XXIII. t. cz. ós 3. 38506/886 számú rendelete a községekről szóló 1886. évi XXH. t cz. végrehajtása tárgyában. 4. A mrgye bi­zottságának í. évi 27. bgy. szám alatt hozott határozatá­val a báró "Wenckheim Béla emlékezetére felállítandó szo­bor lótósitése tárgyában kiküldött bizottság jelentése. — Endrődi hirek. A templom körül folyó tataro­zás befejeztetett. Danszky ós Izsó valalkozóknak a kialku­dott 4400 frt utolsó részlete is átadatott. — E hó lö-kón délben a Szarvasi-végszóién Hornok Pal háza ismeretlen okból kigyuladt és födele teljesen leégett — Jul. 17-én tíinges György 17 éves fiút temették el, ki a tanyán az istállóban telakasztotta magát. A megejtett rendőri bon­czolás gyengeelmójünek konstatálta. — Színészet Endrödön. Lánczy Pál társulata hetenkint kétszer tart előadást. A nópkörben berendezett színházban ilyenkor mindig szép közönség gyűl össze. Lánczy társulata tem is késik igazi műélvezetben részel­tetni látogatóit. Ugy halljuk a jövő hónapban Lauczy tár­sulatával Gyomára szándékozik. Meg vagyunk győződve, hogy e derék város Lánczy társulata partoiasaban egy pillanatig sem marad Endröd mögött. — A csabai drága marhahúsra , vonatkozólag a következő sorokat vettük: Válasz a „Békésmegyei Köz­löny" 56. számában Beküldetett czim alatti közleményre: Az igen tisztelt „egy polgár" ur megtamadja a helybeli mészárosokat a hus uióregdr ágasága miatt ós összehason­lítja Csabát Endröd, Gyoma ós más megyebeli kissebb községekkel, czólozván ezzel mintegy azt, hogy a csabai mészárosok is 32 krjaval adják a marhahús kiioját. —• Erre mi osak azt válaszoljuk neki: hogy először Csabát sem Endröd sem Gyomával egybehasonlitani nem lehet semmi tekintetben, mert egészen más a husszükséglete Endrödnek ós Gyomának mint Csabának, aztan nem jö­het figyelembe ÍZ, hogy egyik vagy másik helyen akad­nak néha (irigységboli) tolmi kontárok, vagy privát vál­lalkozók, kiknek egyrészről az a czóljuk, hogy más be­csületes iparotoknak az által ártsanak ós rövid idö múlva a küzdtórröl eltűnjenek, másrészről meg az, hogy a kü­lönben el nem adható 20—30 Irtos mustra allataikat mé­gis vaiamiköpen elériókesithessók. Egyáltalában nem le­het az a czélja sem a mészárosoknak, sem a közönségnek, hogy oicso ós rosz hust egyenet, hanem inkább fizet kiló­jáért néhány krajcárral többet, csak hogy jó hust kapjon. E tekintetben pedig Csaba a fővárossal all párhuzamban, de végre is ha tekintjük Csaba fogyasztó közönségét ós a vidéki uraságokat, vagy a helybeli nagyobb vendéglő­két, vasúti restauratiót ós a helyben állomásozó katonasa­got, a kiknek tápdus hust s nem valami rosz fiatal marha­húst kell adui: itt egyátalában nem vághatnak a mészá­rosok másodrendű marhákat, de hogy a közönség igényeinek megfeleljenek, kénytelenek a legjobb minőségű marhát megvenni. Különben ha Csaba varos fogyasztó közönsége határozottan kívánja az olcsó marhahúst, Csaba város mószárosai készek egy ilyen olcsóbb széket is kü­lön felállítani, de eddigi fennálló üzleteik jó hírnevét az olcsó hússal megrontani nem akarják és bizton hiszik azt, hogy nagyobb fogyasztó közönsége lesz a drágább de jó minőségű húsnak, mint az olcsóbb és másodrendű húsnak. Több csabai mészáros. — Közöljük e vá­laszt, mert a védelmet nem akarjuk senkitől megtagadni, s nem akarunk egyoldaluaknak látszani. De e válaszhoz nekünk is van egynehány szavunk. Abban igazuk van a fentebbi válasz beküldőinek, hogy Csabat Endröddel, avagy Gyomával összehasonlítani nem lehet, a it azon­ban nem tett „Egy polgár" sem, minthogy osakis relatív hasonlításra szorítkozott. Ellenben határozottan téves fel­fogás, s nagy tájékozatlanságra, vagy roszakaratu ferdí­tésre vall, hogy Csaba e tekintetben egy sorban all a főváros­sal. Ami pedig a másod ós elsőrendű marhákra vonatkozik nem egyéb frázisnál, mert Gyulán vagy Orosházán bizonyára vágnak legalább is olyan, ha nem jobb marhát mint Csa­bán, s bizonyára Gyulának van olyan, — ha ugyan nem nagyobb, — husfogyasztó közönsége mint Csabának. Kü­lönben is a hus minősége felöl magok a mészárosok leg­kevésbé competensek véleményt mondani, e tekintetben csakis gazdaszonyaink adhatnak illetékes bírálatot, ami pedig a mészárosokra legkevésbé hízelgő. Orosházán, Gyulán és Gyomáö már volt annyi eredménye egy felszólalásnak, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom