Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-12-17 / 101. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 17. szám. Csütörtök, deczemberhó 10-én. KÖZLÖNY Politikai, társadal ni, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: h»lyb8a iiUhcz dórivá póuii bérnoit^e kii! Ive í 6 (rt. 3 „ 1 „ 50 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapuuk izinár» hirdetései felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs. Prága, Budapesten; Németország és Svájos minden fővárosaibaa is vétetnek fel hirdetések. SzdrUesfztőség : APPONYI-atoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. E£.iad.ó hivatal: Kuhii-ut'iza, 983. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. (Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeresKedésében Hirdetések jutányos áron vétetlek fel. „N y i 111 é r u-bsa egy sor közlési dija 25 kr. Előűzethetni helyben a kiad Viivatalban, Povázsay Testvérek nyom dijában és Bieair B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidésen a lóknál 5 kros postautalvánnyal lehet elöli A hirdetésekért járó összeg helyben tizei A kormány és Tolnay Lajos. (T.) Ehez is hozzá lehetüuk szokva. A hol a közkatonát tisztjei ellen, a hadsereget a kormány ellen izgatni nem atallják, mint ahogy azt a boszniai hadjárat alkalmával elkövették, mi különös vau benne, ha a kormáuynyal szembe állitanak egy vasúti igazgatót, s elmondják a kormányt mindennek, a miért hogy nem a vasúti igazgató parancsol neki, hanem ő akar parancsolni a vasúti igazgatónak. Ez aztáu mégis borzadalmas egy dologi Hogy is merhet ilyet cselekedni egy kormány egy vasúti igazgatóval szembea 1 Hogy merhet móg csak véleményt nyilvanitani is, pláne olyasmit akarni, hogy ne minden ugy történjék, a mint azt a vasúti igazgató követeli, már mint példának okáért Tolnay Lijos. Hát Tolnay Lrjoson k'vül vau a világon még más szakember is ? Hogy mer a fránya kormány egy Tolnay Lajos mellett még más szakembert is megkérdezui, de a mi még ennél is rettenetesebb : hogy mer a Tolnay Lajos véleménye mellett, más véleményt elfogadni? Sőt uiire való az egész közlekedési minisztérium Tolnay Lajos mellett, és nagyon természetesen, mirevalő a parlament? Sőt az áll imvasutakat alkotmányon kivül kellene helyezni, s átaladui a Tolnay Lajos ur korlátlan rendelkezésének, mert minden, a mi Tolnay Lijos urat az ő rendelkezéseiben korlátolni merészli, hazaellenes attentátuin 1 Ezt nyefegik ma az ellenzéki lapok Kárpátoktói le az Adriáig, iszonyuau fel levén ingerülve a közlekedési minisztérium azjn hazalidtlanságán, hogy Tolnay Lijos úrral más véleményen lenai merészkedik. Da mikor nem ért hozzá a közlekedési minisztérium ! A közlekedési miniszreriutnban működő kitűnő erők, világot látott s az egósz világ uevdzetesebb vasúti hálózatát ismerő szakferliak s mindazon idős szakemberek, kikkel magát a közlekedési minisztérium érintkezésbe tette, nem értenek hozzá: csak ellenzéki hirlapirók értenek hozzá, már t. i., hogy Tolnay Lajosnak van igaza. Mit ő nekik Hekuba! A kormány: kormány, tehát igazsága nem lehet. Es itt a szó, tulajdonképen nem is Tolnay ur miatt van, hanem van a kormány miatt, melybe ismét bele lehetett kötni valahogy. És ha Tolnay ur netalán el lenne érzékenyülve az ellenzéki nemes keblek ilyeténi részvétnyilvántartásaik felett, legyen meggyőződve arról: hogy ha Bjross Gábor állna a Tolnay ur helyén, ós Tolnay ur a Boross helyén, akkor most Tolnay urat méltóztatnának ütni a nemes ellenzéki viadorok. Nekik államtitkar-pecsenye kell, vasúti igazgatókra nincsenek ráéhezve, a mig az a vasúit igazgató nein a kormány mellett, lianen a kormány elion véleményez. Senkinek sincs eszébe, hogy a Tolnay ur szakértelmét vagy érdemeit eltagadja, de annyira elfogultak nem lehetünk, hogy a Tolnay ur szakértelmén kívül más szakértelmet még csak ne is képzelhessünk magunknak. Képzelhetünk pedig anuál n-tabb, uidrt az ellenzéki lapokon kivül orszag-vilag tudj*, hogy a legutóbbi időkben a magyar államvasutakual oly rendetlenség uralkodott, a milyen egy vasuiual se, s nogy az amerikai mintára rendezett vasúti kocsi még nom olyan vivmány, mely a rendetlenségeket ellensúlyozni képjs Itgyeu. A jövedelmek is lefelé mentek, s elvégre arról győzték meg a számos szakemberrel értekező közleKedési minisztériumot, hogy egy igazgatóság ma már kevés. A halozat nagy kiterjedesevei egy ember megküzdeni nem bir, s hogy az ország meg a közönség érdeite s az utazók biztonsága, a Tolnay ur érdekeinel eiébbvalók. És mert Tolnay ur engedni nem akart, ós mert Tolnay ur az ő hatalmi körét másokkal megosztani nem akarta, az ellekzéki lapok rettentő nagy förmed vényeket iruak: hogy nem a minisztérium me^y, hiuen Tolnay Lajos. Pedig hát tulajdonképpen Tisza Kálmánnak kel lett volna leköszönni. . . — A népoktatás köréből. A közoktatási miniszter jelen tósóböl, melyet a népoktatás ügyéről terjesztett be a kép viselöháznak, a következő érdekes adatokat közöljük: A: 1884. évre tankötelesként összeírt á.27ö,yi7 gyermek kő zül tényleg iskolába jart összesen 1.8Jü,732; t» —15 óve; korú tanköteles nem járt iskolaba 47ó,l86. Az l8á 5/ 4-ik tanévben fennállott 10,<205 népoktatási tanintézet kózül saját házában volt elhelyezve 14,722, iskola ós bórhelyisógben tartatott 1483 iskoia A népiskolában oktatási ozélokr; szolgáló tanhelyisógek (tantermek) száma az 18t> 3/ 4 év nyilvántartás szerint 23,182-ben állapitttaott meg. E sze rint átlagosan minden egyes tanhelyisógre az általano tankötelesekből jutott y8 s a tényleg töljarókbol 77 gyer mek; Ö — íZ évesekből 71 tanköteles ós a tényleg iskoláz* 6—12 évesekből öO gyermek. A 6315 iskolai konyvtaroai az eddigi fölvételek szerint 375,9óÖ kötetnyi muuka taiai tátott. 1884-ben a 10,206 iskoia fentartási költségé isme lá.917,473 forintra ment. (Minden egyes iskola atlag 7tí7 forintba kerül.) Kisdedovointézet iöái-ben összesen 66volt, ós mindössze 36,972 üisied^t óvott. Ez intésetek fen tartasa évi áyo,85ö fonutba került. — Két töroényjaoaslat. A képviselőház hétfői üléséi kót törvényjavaslatot fogadott el: a pénzügyi feihatalma zásröi és az öt éves mandatamról szolokat. A kormánypát többsége (8i) annál nagyobb volt, mert aa eilenzeí o^e kély szambaa jjlen; mig. A pénzügyi feihatalniizasró szóló törvéayjavaslatot a kormány azért terjesztette be mert a jövő evi költségvetéssel nem késziilt el annak ide jón, ós igy a ház nem tárgyalhatta le. A költségvetés hií nya miatt tehát a kormánynak szüksége volt külön fel hatalmazásra, hogy a jövő év első negyedében az állam kiadasok ós bevételek fölött való intézkedési jogjt meg kapja. — Az öt éves maudatuuiról szóló törvéuyjavasUi elfogadiatvan, minthogy a törvényhozás többi tónyezöinel hozzájárulása kétséget sem szenved, — a legközelebbi ke] viselő választásoknál már öt évre fognak választatni az or szagos képviselők. £»olltikai iiirekL. * A szerb bolgár háború: Az összes hatalmak katona meghatalmazottjai útra keltek a szerb bolgár haroztórre hogy megállapítsák a semleges vonalat, melyet mindké főinek respektálni kell, nehogy az ellenségeskedések ujbó A „iMESMEGYEl tólLÍM" TÁRMAJA, Apróságok. — Haviár Lajoi mérnök urnák üdvözletet. — Nagy Károlytól. (Folytatás) Sokféle bál és inajalis szokott rendeztetni Debreezenben, de azok közt legóhajtottabb ós leguagyobb hitelű a ,tűzoltó majális" volt. Ennek elókeszűlete igénybe vett legalábbb is ket hetet. A nagy erdőnek valemelyik tisztás helyén maguk a tagok építették íöl a nagy vendógkoszoru befogadására megkívántató óriási sátort, melyuek talaja lefurkózva s köles-adóval behintve volt. Napokig fonták a sokszor 16—20 öles girlandokat a tavasz zöld gályáiból és virágaiból. Mikor aztán elérkezett a varvavárt nap: djlui.au 2 órakor történt a kivonulás testületiig, zászló alatt Balázs Kálmán, majd később Oláh, Józsi bandaszója mellett,végig a Nagy-Peter lia faburkolatos utczájan. Ch, miuden ablak ki volt nyitva, s mindenik ablakban két három kandiszeiuü, mosolygó leányka, kik alig várták e kokárdás ifjak elvonulását, hogy ŐK is toilettehez kezdjenek. Alig verte el a vörös-torony órája a 4-et, egymást érték a robogó fiakkerek, batárok, magokba foglalva egy-egy mama mellett a tánczra kész lepkéket. Kint a helyszínén már járta a csárdás és egyéb táncz, Alkouytájoa egy KIS szünet volt, hogy a 4—5 száz főből álló díszes közönség széttekinthessen a látványokon. A nagy taoczsator baloldalával szemben, gyepeshantú dombm volt elhelyezve a mackina, rája és melleje ízléssel rakva egyeb tűzoltó szerek is. üiabb kissé a czukrázda, csemegékkel és hűsítővel a gyöngéd-nem szamára. Mellette volt a csapszék, valamelyik költő bordaiaboi kivett jellemző sorok fehiasaval. lit tapuato volt a debreczem es kőbányái sör; különféle borok és savanyu vizek. Ebben szolgaitaK a diák-csapláro^ok csipkés melles feüér kötővel elóttók, fezzei fejőkön, szallagra kötve ott lógott oldalukon a srolos dagóhuzó. Eleknek a csapiárosoknak nem volt szabad berúgni minddaddig, mig városi vendégek voltak; aztau övek volt a világ ! Egy h aj lti8 ay» r a eső elkísrekifc9tt helyen főzte- Bánki bácsi, a kifentbajuszu, pitykés dolmányu magyar, _ hortobágyiasan fölállított konyhajáu a jóféle gulyást, lá rettenetes nagy bográcscsal. Ő csak felügyelt ós izt adott, saját npecziális jellegű gulyásai pedig lorgatták a nagy kaszrolyokat ós tüzeltek alá. Ch, sokan gyönyörködtek e magyaros látványosIngyen étel és ital volt mindenki lek, ki meghívót kapva vedégje volt a diáktüzoltók majálisánaf Reggelig tartó táncz után oszouak szót a vendégek rendesen. Néha ugy kijutott némelyeknek a fáradságból, hogy egy hétig is megérezte tagjaibau a rendkivüli dolgok következményét. Ez azonban jótékony álommal koronáztatott. Eszemb jut most is, hogy Üsregi barátom, ki már ügyvédi irodát nyitott, egy ily majális utan, hol ó csaplárosi tisztet visel ugy elaludt vasárnap reggel a nagy erdő egy boiótos hűvösé nogy hétfőn este alkonyatkor ébredt tel. Ekkor az;áu érez\ fején a hűvöst, kalapját kereste; de minden szorgos ki tatás eredmenytelen maradt. Ő hát a várost egészen megki rülve hajadon fővel ment haza már öreg este, hogy balest tén senki se nevessen. Kalapját elemelte valami ragadóskezü hívatlan vendé mert olyanok is akadtak olykor-olykor, a potyái a. Mielőtt elvégezném előre kigondolt m mdókárnat a diá tűzoltó egyletiől, mely 1880-ban szűnt meg élni, csakne 200 eves dicső mult utan, ós pelig azórt, mert a város é tal pártfogolva, városi polgárokból .önkéntes tttiolfcó-egyle alakult, s a kettő közt nemcsak hogy nézeteltérések volta de mely az együttes működés eszméjét tökéletesen megsen misitette, — minden tüzeset alkalmával tettlegességben nyilvánuló súrlódások fordultak elő, s igazolva lett a példa széd, „kót éles kard nem fér egy hüvelybe" 1 — megera tem azt is, hogy tüzet a árván jelezni, e latin szót kiáltottá incendium (túz van 1) ha más baj volt, ez volt a jels: ad arma, (fegyverre !) A czigány többször jjhalva eseket, i oktatta társait: — Ha móg csak azt mondják, nincsen dió (iacandiu H akkor nem nagy baj vau; de mikor azt kiáltják; vad a>lo
