Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-08-31 / 90. szám

,BÍKÉSMBavEi KÖZLÖNY" I870. 00. SZÁM. az országban és különösen az egylet tagjai által termelt tiszta méz és hamisítatlan viasznak, a bel- és külföldön piaczot szerezzen, s azt a lehető legjobban elárusítsa. Az országos méhészeti egylet kétségkívül nagyban előmozditandja a méhészetnek — ezen hasznos és jövedelmező iparágnak felvirágzását, s általános elterjesztésére bizonynyal jó eredménynyel fog eljárni, ha az egylet tagjai, a vidéki gazdasági és már meglevő méhész-egyletek és vándor-méhésztanitók, továbbá a lelkészek, tanítók és jegyzők, kik legtöbbször ós legközvetlenebbül érintkeznek a néppel, — vállvetett buzgalommal igyekezni fognak a jó ügynek hirdetői, terjesztői lenni, s annak nem-, kor- és rangkülönbség nélkül, mi több barátot ós pártolót szerezni. A minél nagyobb mérvű siker biztosítása czéljából, óhajtandó lenne, hogy jövőben az okszerű méhészet, mint rendes és kötelező tantárgy érthető, egyszerű, világos ós vonzó előadása tankönyv szerint tanittassék, nemcsak az elemi ós felsőbb népiskolában, a polgári iskolákban, de a tanitóképezdében s a nagyméltóságú püspöki kar egyértelmű rendeletéből — még a papnöveldében is ; — mert ez által számos szakértőt és ügybarátot nyernénk, kik aztán a méhészetnek megannyi apostolai lennének. Azon kérdés merülhet fel, hogy — vájjon az alakulandó országos egylet, nem fogja-e elnyomni, megsemmisíteni vagy legalább is akadályozni, a vidéken már meglevő s működő méhész egyleteket ? Semmi esetre sem! Mert valamint az országos gazdasági egylet mellett megférnek a vidéki gazdasági egyletek, melyek az egyes megyékben a gazdászat emelésén működnek, s a közös egy czélra működés a gazdászatra nézve csak áldás és köznyeresség: ép igy lesz az a méhészetnél is, s az országos méhészeti egylet még örülni fog azon, ha az ország minden megyéjében lesz egy fiók egylete, mely a vidéken meghonositni, életbeléptetni igyekszik mindazt a jót és hasznosat, amit az országos egylet, a gyakorlati méhészet terén felfedez, vagy ajánlani fog. Vájjon az embernel, nem a szivből lüktet-e minden vér az egyes tagokba, s onnan ismét vissza ? s vájjon Budapest nem az ország szive-e ? honnét — mint a szívből a vér az egyes tagokba, minden jó. a vidékre kiszivárogjon s felfrissülve újra oda visszatérjen. Ezek lennének — szerény véleményem szerint — az országos méhészeti egylet megalakításának legelső kérdései, — legáltalánosabb körvonalai. S legyen szabad még egy körülményt érintenem. Ha biztos és jó az alap, s tehetséges és megbízható ember áll a munka élén, akkor az épület remélhetőleg jó, szép és tartós leend. — Ezt lehet mondani az egyletre is, melynek elnökéül tehát oly férfiút kellend megválasztani, kinél az ész világossága, a tenni akarás képessége, az áldozatkészség ós ügybuzgóság ne hiányozzék, mert a zsenge egyletnek életrevalósága, működése, jövője, szóval létfeltétele, kiváltkópen az élére állítandó vezértől tog függni. — Hála Istennek! hazánkban ily megbízható férfit eleget találhatunk; de — szabadjon nyilvános kifejezést adnom azon meggyőződésemnek, — hogy a közügyek iránti meleg érdeklődése, s azon határozott komoly föllépés, mely az ország közvéleményének általános elismerését ós méltó tiszteletét oly egyszerre meghóditá, — különösen ajánlatossá teszik, hogy az országos méhészeti egylet ifj. gróf Károlyi Istvánt válassza elnökéül, s szentül hiszem, hogy a fiatal főúr tehetsége, buzgalma, tekintélye, egyesülve a szaktudósok működésével, a szent és hasznos ügynek, minden várakozást kielégítő lendületet fog szerezni. Az országos méhészeti egylet megalakulása, folyó évi augusztushó 21-én, Budapesten, az üllői uton levő úgynevezett „Köztelek" helyiségében fog végbemenni. Szent-István napjára az ország minden vidékéből tetemesen leszállított áru kéjvonatok szállítják menet-jövet az utasokat, mely körülmény még inkább elősegítheti, hogy az országos egyletté alakulásra minél számosabban jelenjenek meg ; de a kik személyesen nem tehetnék is, a gyűlés helyiségére czimzett egyszerű levélben is, bejelenthetik az egyletbe való lépés iránti szándékukat. Fel tehát hazafiak, minél számosabban! — alakítsuk meg az országos méhészeti egyletet, — mely tagjaitól, a lelkesedett jó akaraton kívül oly csekély áldozatot kíván, — (alapító tagsági dij: egyszer mindenkorra 30 forint, rendes tagsági dij évenként 2 frt, pártoló tagság bármily összeggel tetszés szerint.) A haza vagyonosodása, a nemzet anyagi gyarapodása, a közjólét előmozdítása, legyen jelszavunk f s vessük meg alapját az országos méhészeti ügynek, melynek haszna oly bizonyos, áldása oly kiszámithatlan. Hagyjunk fel már egyszer az örökös hiábavaló sopánkodással, a munkakedvet lehangoló, önmagunkat kétségbeejtő, üres panaszszal, — s e helyett ragadjunk meg minden eszközt, minden alkalmat, minden tért, ahol kilátásunk lehet boldogulni, jobblótünket előmozditaui, — a hol munkánk ós időnk nem vész kárba, s a hirtelen meggazdagodás rögeszméjének koczkáztatott vállalatai, nem sodornak a nyomor és tönkrejutás örvényébe. Karoljuk fel az okszerű, móhtenyósztóst, — alakítsuk meg az országos méhészeti egyletet, — s közel jóvő bebizonyitandja, hogy időnk, erőnk, áldozatunk, önmagunknak és a hazának, mily tetemes hasznot és előnyt f< g szerezni. E haza, mely annyi áldással boldogítja lakóit, joggal megkívánja, hogy szellemi és anyagi felvirágoztatásán, ószszel, szívvel, áldozatkészséggel közre működjék minden hü fia, tehetsége szerint. Háromszorosan boldog, ki mind a három tényezővel szolgálhat hazájának, nemzetének ! „Hass, alkoss, gyarapits : s a haza fényre derül !" Göndöcs Benedek. MEGYEI KÖZÜGYEK. A csabai sertés és marhavásar helyezésének ügye. Bókésmegye alispánja a csabai járási szbirónak azon határozatát, mely szerint a csabai sertés és marha heti vásároknak a serház melletti téren való tartása jövőre beszüntettetett, ellenben az ily heti vásárok helyéül vagy az úgynevezett megyei katonai lakokhoz tartozó vagy a Karassiay házaval átellenben a vasúti főút jelöltetett ki, e két térség közötti választásával Csaba város képviselőtestülete bizatván meg, megváltoztatta, a következő indokoknál fogva, mert Csabán ugy a heti, mint az országos sertés ós marha vásárok ugyanazon egy helyen tartatvan : azon ténykörülmény miszerint az országos sertés és marha vás-ároknak az eddigi helyen való tartása senki által nem kifogásoltatik, önmagában is elegendő arra, hogy a heti sertés ós marha vásárok mostani helyének megszüntetese mellett felhozott indokokat minden jelentőségük és erejöktől megfossza; mert a helyesen berendezett vásártér lőkellókeit a czólszerüsóg és a téríolytonosság kópezven, a mostani marha vásártér fentartása mellett harczol azon kői ülmény, hogy ennek alkalmatos volta senki által kétségbe nem vonatott : a sertés és marha heti vásároknak más helyre való tereltetése altal pedig a vásártér egysége ós lolytonossága az eladó és vevő közönség kényelme és érdeke ellen megszaggattatnék. Enez járul, hogy a vagylagosan kijelölt ujabb terek alkalmatos voltáról a határozat meg sem emlékszik; mert a vásártér távolsága oly viszoulagos logalom, mely a jelen kórdós eldöntésénél igazsagos ós biztos irányelvül nem szolgálhat, mert a \ásártér modositasánál a létező jogi ós helyi viszonyok ügyeimen kivül nem hagyhatók : már pedig midőn a sertés ós marha vásárnak a mostani helyen való tartása be; züntettettjit, figyelmen kivül hagyatott az, hogy e tért a város egyenesen e czélra váltotta meg örökáron, ós nem méltattatott azon körülmeny, hogy mig a mostani tór más czélra hasznosan alig fordíttatható, addig az ujabb tereknek vásártérül elfoglalása folytán, e tereknek talán lontosabb czólokra való használh-.tásában a város megmeggátoltatnek, a miből keletkezhető hátrány a vásártér megváltoztatásából remélt előnynyel kiegyenlithetönek nem lát-zik. De egyesek nem igazolható előnyére kétségkívül hátrányos a határozat azoa lakosokra nézve is, kiknek kereskedelmi s ipar üzletei a vásári forgalommal összeköttetésben állván, a helyzet megváltoztatása folytán rövidséget szenvednének; mert kétséget nem szenved, hogy a rendőrség a hatóság által kevesebb aldozattal és sikeresebben kezelhető akkor, ha a heti vásár egy ós mm két egymástól távoleső helyen tartatnék; végre mert e kérdés megoldásánál nagyobb tekintetet érdemel a város egyetemét képező képviselő testület indokolt véleménye egyesek óhajánál, mely a jelen kérdésnél is elágazónak tapasztaltatott. Külföldi események. * A „Kincsem" ujabb győzelme. Blaskovics Ernő ur csodalova ismét győzött. Majnai Frankurtban futott a hesseni őrgróf tiszteletdijára, s csakugyan elsőnek érkezett czélhoz. A „Kincsem"-nek ez már az ötvenedik győzelme. * Egy csaló végrendelete. Hamburgban nemrég egy gazdag parvenü halt meg, ki jelentékeny vagyonát azoknak hagyományozta, kiket világéletében megcsalt. Nevezetesen S. kereskedőnek, kinél házmester volt ós a kit folytonosan meglopott, s a ki ezen lopások következtében csődbe és utóbb a legvégső nyomorba jutott. Barin inczezer márkát hagyományozott továbbá egy özvegyasszonynak, kinek férjét tetemes összeg erejéig csalta meg. Végrendeletében azt mondja, hogy eddig a károsultakért mitsem tehetett, nehogy gyanúba keveredjék, de halálát isten kegyelmének tekinti, mert igy a még életben levő károsultakat boldogokká teheti. * Carey hadnagy fölmenteiett. Midőn a „JumnaPortsmouttiba érkezett, Careyt liduárd szász-veiraári berezeg elé vezették, a ki tudtára adá, hogy a királynő a kambridge-i berezeg tanácsára megsemmisitó a haditörvényszék Ítéletét, mivel az ellene emelt vádakat elegendő bizonyítékok nem támogatják. Ezután Carey hadnagy visszakapta kardját. * Száznegyven éves korában halt meg egy Bolnáucz Kalia nevü asszony Tiflisben. Hat gyermeke volt, kik közül az utolsót 8'2 éves korában szülte. Utódainak száma 52. Ausztriai hir. * Agyonzúzta magát egy szép 17 éves leány, ki lázas állapotában leugrott a második emeletről. Tüstént meghalt. * Orvosok kerestetnek Boszniába. A közös minisztériumnak értesítése szerint, Boszniában a kerületi hatóságok székhelyein, kerületi község (kör) orvosi állomások fogaak fölállittatni, az illető kerület községei által fizetendő 900 írt évi fizetéssel. Ezen állomások az esetben, ha azokra orvos-tudorok vagy az egyetemes gyógyászat tudorai nem jelentkeznének kellő számban, sebészekkel is betölthetők, kiknek évi fizetése 720 forint leend. * Ő felsége Prágába érkezett, hogy jelen legyen azon hadgyakorlaton, melyen Rudoll trónörökös először fog szerepelni mint hadosztályvezető. Hazai hirek. * 15 éves gyújtogató nő. A Csaba-Rendeken dult tűzvészt az ottani kántor 15 éves leánya okozta. A leány alkalmasint örült; a bíróság előtt azt vállá, hogy azért gyújtott, mert sem atyja, sem testvérei, sem környezete nem szereti, azt hitte, hogy ezen tette után azonnal kivégzik, vagy elzárják, mit ő nagyon szeretne. * Gödöllőnek érdekes vendégei lesznek ma, vasárnap. Az orvosok ós természetvizsgálók rándulnak ki oda. Lesz diadalkapu, zene, táncz, népmulatság. A vasút melletti téren a közsógbeli lányok ós legények járják majd az igazi csárdást a tudós urak gyönyörködtetésére. * Szeszgyár égés. Hazay Ernő képviselő Bátorkeszin levő szeszgyára mult szombaton meggyuladt ós földig leégett. * Szegeden tüz volt. A városi bérházban egy ligroingyár robbant fel. A támadt tüzet azonban hamar eloltották. Fővárosi hir. * Több főrangú család, hir szerint, elhatározta, hogy a tél folyamában szalonjában különösen a fiatalabb irók által felolvasásokat fog tartatni. Az első ilyen felolvasás gróf Teleki Sándornó termében lesz. * Két nó'orvos. Az orvosok ós természettudósok idei nagygyűlésének két érdekes alakja is van. Ezek egyike Szilassy Györgynó, szül. Hugonay Vilma grófnő, másik dr. Sibold Mária, belgrádi gyakorló orvos, kinek mellét négy érdemjel díszíti. Mindketten Zürichben végezték orvosi tanulmányaikat s ott kaptak tudori diplomát. * Országos központi hirdetés felvételi iroda czim alatt báró Mednyánszky Árpád országgyűlési képviselő ós Egerszegi Sándor képviseleti irodát alapítottak a magyarországi hírlapok számára,