Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Antal Istvánhoz

cának nagybecsű dokumentuma. Tömör összefoglalásban bemutatja, milyen főbb állomásai voltak a nemzetet katasztrófa fele taszító politikának, s elősorolja, hányszor emelte fel az ellen óva intő sőt tiltakozó szavát. Ahol jellegzetes felfogása, érvelése közelebbi magyarázatot vagy történészi adatszol­gáltatást kíván, azt a jegyzetekben igyekszünk megadni. Nagyméltóságú dr. Antal István úrnak, m. kir. nemzetvédelmi és propagandaminiszter Budapest 43. október 14. Kedves Barátom! Őszinte megdöbbenéssel olvastam marosvásárhelyi beszédedet. 1 El nem tudom képzelni, mi indít­hatta a magyar nemzetvédelmi és propagandaminisztert 1943. október 10-én arra, hogy egész beszédét az ún. baloldal ellen hegyezze ki, az ún. jobboldal helyett. Megvallom, utálatosnak, értelmetlennek és az ezeréves magyar politikai kultúrának szemhatárában mérhetetlenül kezdetlegesnek érzem, éreztem is mindig, ezt a jobboldalosdit és baloldalosdit. Egy tehetségtelen és zavaros nemzedék politikai kifejezése ez: valójában leleplezése szellemi zűrzavarának. Mindig megalázónak éreztem magamra nézve, mikor valaki engem hol jobboldalinak, hol baloldalinak igyekezett, jó germán módszerrel, elskatulyázni. 2 Arra kérlek, ezt a levelemet úgy vedd, mint kényszerű pótszerét a nyilvánosság előtt való válasznak. Fájdalom, nincs módom és lehetőségem rá, hogy vádjaidra, melyek pártom és szerény személyem ellen is szóltak, ott mondjam el, ahol részedről elhangzottak. Mert hiszen nem rendelkezem a szabad szólás­nak ugyanazzal a jogával, mai viszonyaink között, melyeknek közéleti kereteit egyfelől félparlamen­tarizmusunk, 3 másfelől a háborús helyzet különböző kényszerei adják meg. Hogy jutottunk abba a keserves és végzetes helyzetbe, melyben ma vergődünk? 1. Kezdetben vala: a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk. 4 Hárman a kisgazdapártból, ellene szavaztunk a javaslatnak. 5 Pártunk külügyi bizottsági tagjai pedig, Eckhardt Tibor és én a bizott­ságban élesen ellene is szóltunk. 6 Teleki Pál miniszterelnök, kit nemcsak hősi holta 7 után, hanem életé­ben is mélységesen tiszteltünk és nagyrabccsiiltünk, ezen a bizottsági ülésen, de aztán négyszem közötti beszélgetés során is világosan és határozottan megmondotta: ez a csatlakozás még a casus foederis 8 bekövetkezése esetén semjelenti okvetlenül hadbalépésünket, egész sor precedens - pl. a japán-szovjet­orosz semlegesség® - megadja a nemzetközi jogi és politikai lehetőséget arra, hogy még egy harmadik államnak' 0 új támadása esetén is a háromhatalmak valamelyike ellen, mérlegelés tárgyává tegyük a ma­gunk hadbalépési kötelezettségét és annak mértékét. „Mindenesetre - mondotta szórói-szóra Teleki ­akkor is magyar politikát fogunk csinálni. Egyébként pedig nagyon el tudom képzelni, hogy más helyzetben más politika válik szükségessé, mint amit én vállaltam." 1 1 Es nemcsak ilyen tiszta magyar értelemmel magyarázta a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkat, hanem hamarosan megcsinálta a maga cllen-sakkhúzását is, helyesebben a német-magyar viszony ellensúlyát, a magyar­délszláv barátsági szerződésben. S hogy azt valóban ellensúlynak szánta, azt én egyik koronatanúként bizonyíthatom, Telekivel való utolsó beszélgetésem alapján, melynek szinte minden szavára ma is pontosan emlékszem. Ellene szavaztunk a háromhatalmi egyezménynek, de Teleki magyarázatai után, főleg pedig a magyar-délszláv örökbarátsági szerződés megkötése révén, de azért is, mert az akkori magyar miniszterelnök rendkívül nagy gonddal őrködött a magyar-brit és a magyar-amerikai diplo­máciai kapcsolat sértetlenségén: mi, kik külpolitikailag is ellenzéke voltunk már Teleki kormányának is, bizonyos megnyugvással és bizakodással néztünk a jövőbe. 1 2 2. A helyzet egyszerre megváltozott, mikor Werth Henrik vezérkari főnök és helyettese László (Lauschek) tábornok valóságos katonai puccsal, a magyar kormányzó és a magyar miniszterelnök 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom