Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Krupa András: Kétnyelvű népballadaénekes Nagybánhegyesen

JEGYZETEK 1. KRIZA I. 1980. 130.: Nógrádsipeken ma is a legkedveltebb éneklési alkalmat a lakodalom jelenti. Kibéden a lakodalmon és más családi ünnepen balladát is énekelnek: RÁDULY J. 1975. 22. 2. BECK Z. 1965. 37.: Népballadákat is ismertek magyarul, pl. Tótkomlóson Pipis Pál közölte az anyját megölő fiúról szóló balladát. 3. Az oktatás és a közművelődés jelentősen befolyásolja a_ folklórtudást és az újra megismerést: FARAGÓ J. adatai szerint a népballadákat már többen könyvből ismerték meg az egykori balladatermő helységekben! 1980. Kézirat. A nógrádsipeki felmérés adatai is a központi közvetítő eszközök nagy hatásáról tanúskodnak: KRIZA I. 1980. 132. 4. KÓSA L. a Sárréttel kapcsolatban állapítja meg, de általában érvényes a Békés megyei helyzetre. 1974. 480. 5. FARAGÓ J. előadása összegzi az eredményeket: 1980. Kézirat. L. még: ALBERT E. - FARAGÓ J. 1973- BURA L. 1978. KATONA I. 1979. 190. RÁDULY J. 1975. TÓTH F. 1975. Hasonló törekvések Szlovákiában is: MICHÁLEK, J. 1975. 1059. 6. Orosházáról és környékéről BECK Z. 16 balladát (1965. 27-41.), SZABÓ F. több betyárballadát (1960. 153-172., 1964.) ad közre. Újkígyósról KRUPA A. (1974b. 449-475) 17 népballadát közöl; voltaképpen a nagyközség balladaismcretének keresztmetszetét alkotják. 7. Bartók Béla és Kálinány Lajos műveiben található Békés megyei adatok összefoglalása: KRUPA A. 1974b. 450-4518. ORTUTAY GY.-KRIZA I. 1968. 324-328.: a Fehér László népballada Bartók Béla által Vésztőn gyűjtött szövegét közli. y. Továbbélésének és népszerűségének minden bizonynyal az az oka, hogy betyártörténetnek is felfogták. VARGYAS L. francia eredetű középkori balladának tekinti, mely a betyár- és pásztordalok divatba jöttével terjedt el: VARGYAS L. 1976. 301. ORTUTAY GY. szerint is nem egy mozzanata a betyárballadák felé mutat: ORTUTAY GY.KRIZA I. 1968. 85. 10. NAGY O. 1980. Kézirat 11. FARAGÓ J. részletes adatokat sorol fel a hagyományos folklórjavak ismerőinek, őrzőinek és továbbadóinak feltűnően csekély számáról: 1980. Kézirat. U.e. RÁDULY J. 1975. 16. 12. KRIZA I. 1980. 135. 13. RÁDULY J. 1975. 19. 14. Hasonló módon tanulta meg a balladákat UJVÁRY Z. adatközlője is: 1977. 83. A szlovák balladák közül idetartoznak az ún. vásári énekek (jarmolné piesne), melyek szövegét röplapról, dallamát az árusoktól tanulták. 15. KRUPA A. 1974b. 451. Hasonló változat fotómásolata: GULYÁS É.-SZABÓ L. 1977. betét a 65-66. old. között 16. KRUPA A. 1974b. 451. 17. UJVÁRY Z. 1977. 126. 18. UJVÁRY Z. 1977. 330-334. VARGYAS L. szerint a ballada elterjedése rendkívül egyöntetű formában történt: VARGYAS L. 1976.288. Összevetésül lásd még például: ORTUTAY GY. 1979. 256-262. ALBERT E.-FARAGÓ J. 1973. 126-157. BURA L. 1978. 39-53. GAÁL, K. 1966. 36-41. GULYÁS É. SZABÓ L. 1977. 7-10. KALLÓS Z. 1973.173-189. KÓSA L. 1979. 476-475. TÓTH F. 1975. 74-76. 19. Összevetésül lásd még például: ALBERT E.-FARAGÓ J. 1973. 320-330. BURA L. 1978. 136., 218. RÁDULY J. 1975. 136-137. TÓTH F. 1975. 222-224. 20. KRUPA A. 1974a. 354-355. Ugyanez a változat: KÁLMÁNFI B. 1973. 109. Uő. a megölt legényről is közöl néhány balladát : im. 155-157. 21. Összevetésül például: ALBERT E.-FARAGÓ J. 1973. 299-301. KALLÓS Z. 1973. 547-555. KOVÁCS I. - MAT1JEVICS L. 1975. 54-63. 22. Fordítása: Komlóson egy szomorú hír terjedt el: Pipis Pali Lóczi Janit lelőtte. Racskó Pista csak az elárulásán dolgozott: hogyan csábítsák Kaszaperre. Gyere, pajtás, megyünk vadászni, hogy emlékezzünk arra, hogy ketten egy lányt szerettünk, hogy ifjúkorunkat együtt töltöttük. Jaj, anyám, hisz én nem is álmodhattam, hogy pajtásaimtól kitelik, hogy nem fogják sajnálni az életemet, hogy véremet Kaszaperen kiontják. Már este van, s én még nem vagyok otthon. Anyám nem tudja, hol vagyok. A lányok is rám várnak a fonóban, szép virágot kötnek csokorba a számomra. De a sírban sápadt lesz az arcom. Üdvözöllek, testvérem; kedves Anyicska. A virágtól teljesen el lesznek választva, a lányoknak emlékezetes lesz a halálom. IRODALOM ALBERT Ernő - FARAGÓ József BURA László 1973. Háromszéki népballadák, Bukarest 1978. Szatmári népballadák, Bukarest BECK Zoltán GAÁL, Károly 1965. Néphagyományok Orosházáról és környékéről. 1966. Spinnstubenlieder, München-Zürich H. n. •361