Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Linder László: Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól

Kodály Zoltán (kezében a dallamgyűjteménnyel) és Linder László Südyéknél a kerti padon 1935 tavaszán (Südy Ernő felvétele) Délelőtt 10 óra tájban érkeztek meg a vendégek: Kodály, Kodályné, dr. Südy Ernő és felesége, Debreczeny Miklósné és Bacher Jolán zenetanárnő. Mialatt Kodály megtette az előkészületeket a fonográf felvételre, megkértem a vendégeket, hogy menjünk át a szomszéd szobába, nehogy jelenlétünkkel megzavarjuk a felvételt. Amilyen tartózkodó és szótlai: volt Kodály, olyan barátságos és közvetlen a felesége. - Mondják csak, mi van itt Békéscsabán, ami annyira vonzza az uramat? Annyit emlegeti Csabát... Mindig csak Csaba, Csaba... Eljöttem hát, hogy lássam, mi van itt Békéscsabán? Az uram megdicsérte a dallamfeljegyzéseit - folytatta. - Tudja-e, hogy ez nagy szó, mert ő nemigen szokott dicsérni. Átmentem a másik szobába, ahol az öregasszonyok türelmetlenül várták a történendőket. Békészky mamóka sehogy sem akarta elhinni, hogy az ő hangját a gramofon lemez vissza tudná adni. - Mamka, ci vieíe, ze teraz komu bildete spievaf? Tento pán takí chírni clovek budc po célon sveíe, ako Petőfi. (Mamókák, tudják-e, hogy most kinek fognak énekelni ? Ez az úr olyan híres ember lesz a történelemben, mint Petőfi.) - mondtam nekik. - Ah, ah! - csodálkoztak. Csak később tudtam meg, hogy Kodály tud valamit tótul. Az éneklést Békészky mamóka kezdte el. Az „Egyetlen Istenem" kezdetű éneket énekelte fonográfba. Az ének után bekiabálta: „Kékészky Mihályné, 80 éves ezvegy". - Mindjárt meg fogja hallani a hangját - mondta neki Kodály. A mamóka elhűlt a bámulattól, amikor néhány perc múlva a saját hangját hallotta, nevének bemondásával. Utána Borosné énekelt. Ugyanazt az éneket. Mind a két asszony jól énekelt, de nem adták vissza a melizmákat, a cifrázatokat, amit egyébként csak olyankor szoktak alkalmazni, ha nagyon meg vannak hatva. Kodály azonban meg volt elégedve az eredménnyel, s a fonográf hengereket természetesen magával vitte Budapestre. 103