Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rakonczai János-Dövényi Zoltán: Földrengések Békés megyében
FÖLDRENGÉSEK BÉKÉS MEGYÉBEN RAKONCZAI JÁNOS - DÖVÉNYI ZOLTÁN .,E pillanatban, mintha mennydörgő szekerek rohannának végig a Föld mélyében, egy hömpölygő dördülés futott végig a város alatt; a föld színe az elmúlt reszketés helyett egy irtóztató taszítást kapott alulról, s azon percben lehullottak a tornyok a földre, egy irtóztató roppanás hangja tölté be a levegőt, a legmagasabb épületek mennydörögve dűltek össze, kábító zuhanatban az utolsó órát iiték a messzehajított harangok... Azután csendesség lett ismét. Másfélezer ember feküdt halottan az összedűlt templom romjai közt." Egy pusztító földrengés érzékletes és művészi leírásával kezdődik Jókai Mór 1858-ban írt regénye, „Az elátkozott család", melyben a főrengés hatását a fenti néhány mondattal festette le az író. Az emberiség történetében nem kevés nagy földrengés volt már, ezekről számos leírás is van. Jókai néhány oldalnyi regényrészlete elsősorban azért érdemel figyelmet ezek közül, mert egy hazánkban kipattant földrengés pusztító hatását vázolja fel. Magyarország lakosainak túlnyomó része földrengéssel csak újságban, rádióban, vagy televízióban találkozik, s abban a hitben él, hogy hazánkat ez a természeti csapás szerencsére elkerüli. Erről azonban szó sincs, hiszen 455-1918 között több mint 800 rengést jegyeztek fel a Kárpát-medencében (RÉTHLY A. 1952). Ezek közül egyike a legpusztítóbbaknak az 1763. június 28-án Komáromban kipattant földrengés volt, amelyről Jókai Mór leírása is szól, bár a halottak számát jelentősen eltúlozva (valójában 63 áldozatot követelt a rengés a nagy mesemondó szülővárosában). Az ország egyes területein a földrengések az átlagnál gyakoribbak voltak az elmúlt századokban, így ezeken a helyeken nagyobb valószínűséggel lehet számítani ismétlődésükre. Ezek közé tartozik Békés megyében a Körösök völgye és a környező terület is, ez a tény azonban a köztudatból jószerével teljesen hiányzott, s az 1978. június 22-én kipattant békési földrengés a térség lakosságát teljesen váratlanul érte. Ez a rengés mérete alapján valószínűleg a legnagyobb volt, ami az elmúlt századokban a megyét érte, s nagymértékben ráirányította a figyelmet erre a természeti jelenségre, s mindenképpen indokolttá tette egy áttekintés elvégzését. A földrengés fogalma, fajtái, erőssége, hullámtermészete A Föld anyagának rugalmassága a legjobb acéléval vetekszik, s ezért benne mechanikai behatásokra rugalmassági hullámok gerjednek. A földrengés a földkéregben ily módon felhalmozódott rugalmas energiák szabaddá válása, a feszültségek kiegyenlítődése. A folyamat általában hirtelen indul meg és csak lassan marad abba. A földrengés éppen váratlansága miatt kelt félelmet az emberekben. A földrengéseket eredetük alapján három csoportba sorolhatjuk: tektonikus, vulkáni és beszakadásos rengések. Ezek közül nemcsak azért legjelentősebbek a tektonikus eredetűek, mert ide sorolható az összes rengés 90%-a, hanem azért, mert pusztításuk méretben és kiterjedésben is a legnagyobb lehet. A tektonikus rengéseket erősségük alapján helyi jelentőségű, enyhe, közepes, nagy és világméretű rengésekre oszthatjuk fel. A vulkáni és beszakadásos földrengések inkább csak helyi jelentőségűek, arányuk pedig csupán 7, illetve 3% (MEINHOLD R. 1975). 126
