Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Bereczki András: A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében

hányada - a megyeszékhelyen dolgozik. Ma már elmondható, hogy az utóbbi években (1970-1976. között) az ipar állóeszközállománya is jelentősen nőtt; a városokban csaknem kétszeresére, a községekben átlagosan 28%-kal. Országos összehasonlításban is jelentős utat tettünk meg az iparosításban: 1960-ban a 10000 lakosra jutó ipari foglalkoztatott a megyében 580 fő volt (országosan 1276), addig ez a szám 1975-re 1333 főre növekedett (országosan 1650), ezzel a megyék között a 13. helyet foglaltuk cl, és többek között megelőztük Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéket. A szocialista ipar szerkezete és az állóeszközök megoszlása: A foglalkoztatottak számának Állóeszközök bruttó értékének Megnevezés megoszlása, % Megnevezés a megyében országosan a megyében országosan 1970 1976 1976 1970 1976 1976 Könnyűipar 43 41 26 13 15 13 Nehézipar 33 36 59 51 51 75 Egyéb ipar 4 3 4 1 1 1 Élelmiszeripar 20 20 11 35 31 11 Szoc. ipar 100 100 100 100 100 100 A könnyűipar még mindig a megye legtöbb dolgozót foglalkoztató iparága, bár súlya - a célkitűzéseknek megfelelően - fokozatosan mérséklődik. A megye iparában az utóbbi években a nehézipar jelentősége fokozatosan nőtt (Orosházi Síküveggyár, Békéscsabai Cserépgyár, Csepel Autógyár Szeghalom). A nehézipari beruházások - többségében - intenzív jellegűek voltak. Az élelmiszeripar - a megye mezőgazdasági jellegéből adódóan - jelentős, amelynek csaknem valamennyi ágazata megtalálható. A fejlettebb térségekben (Békéscsaba, Gyula, Orosháza és körzetük) az ipar fejlődésére az intenzivitás volt a jellemző. A közepesen fejlett térségekben is (Békés, Szarvas és körzete) elsődlegesen a hatékonyság növelésére törekedtek. Az iparilag elmaradottabb térségek közül Szeghalom körzetében az elmúlt időszak fejlesztései megteremtették az ipari termelés alapjait. Területileg a legdinamikusabb növekedés a szeghalmi járásban volt, itt 35%-kal nőtt az iparban dolgozók létszáma. A fejlődés ellentmondásosságára utal, hogy az iparilag szintén fejletlen déli körzetben (mezőkovácsházi járásban) számottevő eredményt nem tudunk felmutatni, itt csak 6%-kal nőtt a szocialista iparban foglalkoztatottak létszáma, amely alatta marad a megyei átlagnak (7%, az 1970-76. évek adatai alapján). Ez egyben arra 1 is felhívja a figyelmet, hogy az iparfejlesztés súlypontjai nem teljesen azokban a térségekben valósultak meg, ahol talán a társadalmi fejlődés szempontjából is legindokoltabb lett volna. Mezőgazdaság A kedvező éghajlati és talajadottságok alapján Békés megye az országnak mezőgazdasági szempontból az egyik legjelentősebb területe. A fejlődés igen dinamikus volt, amely a mezőgazdasági keresők létszámának csökkenése mellett ment végbe, a mérséklődés gyorsabb volt, mint ahogy azt korábban számításba vettük. Igen jelentősen emelkedtek a hozamok. Békés megye mezőgazdaságában az 1970-es évek elején értek be és kezdtek megtérülni azok a befektetések, amelyekben részesült a mezőgazdaság. A megyében termett meg az országos termésmenynyiségnek - a negyedik ötéves tervidőszakban - búzából 10,7 kukoricából 10,3, cukorrépából 15,4, 485