Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Sonkoly Kálmán: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete megalakulásának 25. évfordulóján
Köztoweiö pé< A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete megalakulásának 25. évfordulóján SONKOLY KÁLMÁN Megyei servezetünk újjáalakulásának negyedszázados évfordulójára emlékezünk mai elnökségi ülésünkön.* Szervezetünk fejlődéséről, a megtett útról csak úgy tudunk teljes képet nyerni, ha megyei munkánkat az egész TIT fejlődésébe illesztjük. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat régi haladó hagyományainknak folytatója. 1841-ben Bogát Pál gondolata volt egy állandó jellegű természettudományos társaság megalapozása. így született meg a Magyar Természettudományi Társulat, amelynek ő lett az első elnöke. Ez a Társulat a tudományok művelésének és népszerűsítésének otthonává vált, valójában az Akadémia szerepét töltötte be a természettudományok terén. Több mint 100 évig működött. Elnöke Bugát Pál igen sokoldalú, kutató, szervező elme volt. Mint orvos a korszerű magyar sebészet egyik megalapozója. Az orvostudományok fejlesztése érdekében Toldy Ferenccel - az orvosból lett irodalmárral - együtt megalapította az első magyar orvosi folyóiratot, az „Orvosi Tár"-t. Bugát így fogalmazta meg a folyóirat célját: „Teremtsünk mi, magyar orvosok itt Magyarországon egy tulajdon magyar medicinát!" Nyelvművelő tevékenysége különösen a magyar orvosi nyelv kialakításában jelentős. Toldy Ferenc 1865-ben Bugát Pál fölött tartott gyászbeszédében megállapította: „Helyesen Lévay, szépen Kazinczy, műszabatosan szólni Bugát Pál tanította a nemzetet!" Társulatunk büszkén vallja, hogy a Bugát Pál által alapított Természettudományi Társulat haladó hagyományait folytatja. Felszabadulásunk után is működött hazánkban a Természettudományi Társulat, valamint a Történettudományi és Irodalomtörténeti Társaság. Szükségessé vált azonban, hogy ezeken az alapokon létrejöjjön egy új egyesület, amely az egész haladó magyar értelmiséget tömöríti, az összes tudományos ágazatokat magában foglalja, és az ismeretterjesztő munkát egységessé teszi, tudományos szintre emeli. Ezen célok szem előtt tartásával 1953. április 29-én alakult meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, amely később a mai nevet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevet vette fel. Az alapszabály a társulat célkitűzését a következőkben határozta meg: „A Társulat célja a társadalmi és természettudományos ismeretek terjesztése, következetes harc a tudományellenes nézetek ellen, a magyar tudomány és művészet haladó hagyományainak ápolása a dolgozók között ... Ennek érdekében a Társulat az ismeretterjesztő munkában részt venni kívánó értelmiséget tömöríti és elősegíti továbbképzésüket." Az alapszabály felsorolja a tudományágakat, a szakosztályok csoportosítását és az ismeretterjesztés főbb formáit: előadások, tanfolyamok, írásos ismeretterjesztés minden formája, kiállítások, múzeumlátogatások, kirándulások - film, rádió, sajtó felhasználása. Szervezetileg országosan 12 szakosztályra tagolódik a Társulat. Ezek között 9 már korábban létezett. Újonnan hozták létre a filozófiai, politikai, és művészeti szakosztályokat. Az országos, ünnepélyes keretek között történt alakuló ülésen egyetemi tanárok, Kossuth-díjasaink, tudósaink java megjelent. Megyénket 8 tagú küldöttség képviselte. Békés megyében a tudományos ismeretterjesztés fontosságát az ideológiai harcban a párt korábban *Az emlékbeszéd 1978. november 10-én hangzott el. 197
