Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik János: Erdős Kamillra emlékezünk
Mi sem természetesebb, hogy nemcsak üldözte a dilettantizmust, hanem éppen ezért vállalkozott arra is, hogy megismerteti az érdeklődő közönséggel a hazai és nemzetközi sajtóban napvilágot látott kiadványokat, tanulmányokat. 1 1 Munkássága a szakemberek körében is mind nagyobb elismerésre talált. Egyre gyakrabban keresték fel azzal a kifejezett szándékkal, hogy egy-egy kiadvány, folyóirat lapjain fejtse ki véleményét a cigánysággal kapcsolatos valamely kérdésben. A Valóság, a Világ Ifjúsága szakcikk megírására kérték fel. A Lányok Évkönyve szerkesztősége a cigányok ismertetését várja Erdős Kamilltól. Még a Jókai Mór kritikai kiadásához is (Mire megvénülünk kötet) tanácsát várták. Hátrahagyott leveleiben sorra bukkannak fel a magyar néprajz jeles kutatóinak nevei, akik egy-egy kérdésben konzultálnak vele, vagy eligazítást várnak tőle. Ortutay Gyula a férfi-siratók kérdését akarja Erdős Kamill adatai figyelembevételével tisztázni. Gunda Béla arra kért adatot a cigányság köréből, hogy mely állatnak „dobják" oda a gyermekek váltott tejfogát? Újváry Zoltán a dodola-járás után érdeklődött. Liikő Gábort az érdekelte volna, hogy élt-e a cigányság körében az újesztendei vaszilka-járás archaikus szokása. Nyárády Mihály a nyírségi bokortanyák népességét tanulmányozva tartott számot Erdős Kamill eligazítására. Bodgál Ferenc a fémművességgel foglalkozva közös gyűjtést tervezett. Gyűjtött néprajzi anyagát elküldte Erdős Kamillnak is. Baranyai cigány-gyűjtéshez Mándoki László várta segítségét. Ezek után csak természetes, hogy a magyar filmgyártás szakemberei is számítottak tanácsára. Sára Sándor rendező együtt is dolgozott vele. Nemzetközi összeköttetései révén sikerült egy, a cigányság körében végzett fogászati vizsgálat eredményeivel foglalkozó szakcikket elhelyezni a G. L. S.-ban. Még régi barátja, „Testvére", a balassagyarmati Bárányi Dezső is fel-felkeresi levelével: „Kedves Testvér vagy öt darab nóta most is van és nem tudom, hogy mit csináljak velük, mert ha te biztosat írnál, akkor nagyobb kedvvel fognék hozzá (ti. a nóta-szerzéshez!)." Az sem érdek nélkül való, ha elmondom, hogy barátai, ismerősei, akik a cigánykérdéssel (is) foglalkoztak, rendszeresen beszámoltak gyűjtéseikről Erdős Kamillnak. (Pl. Maácz László, Vígh Rudolf Békefi Margit, Martin György stb.). E kör rendszeresen levelezett vele, s mind egyre újabb ötletekkel látták cl. Javasolták, hogy a magyarországi cigánysátrak vagy a cigány népi állatgyógyászat kérdéseivel foglalkozzon. „Az az érzésem, hogy egy jellegzetes nap teljes reprodukciója értékes cikkanyagként szolgálna a Gypsy Lore-éknak is", írta de Spur. A közművelődési munkába is bekapcsolódott, részben témája, a cigányság történetének és néprajzának széleskörű megismertetése, részben pedig feltett szándéka, a cigányság felemelése érdekében. A Néprajzi Társaságban felolvasást tartott. Kiskunhalason, Salgótartjánban, Békés megyében több helyütt szerveztek részére olyan alkalmakat, ahol elmondhatta újból meg újból a hazai cigányságról összegyűjtött ismereteit. Bicskén cigány-könyvtár megnyitását bízták rá. Amikor a Népművelési Intézet táncosztálya a cigánytánc témakörét készült megvitatni, arra kérték: „Előtte kiselőadást kellene tartanod, rövid tudománytörténeti áttekintést adnál, majd a cigányokat illető romantikus és »dádés« szemlélet hátteréről kellene beszélned..., amely a jelenlegi torz cigányszemlélet kinyírására irányuljon." A Cigányszövetség egy néprajzi kutatáshoz kért tőle tervezetet. Az volt a céljuk, hogy az ötletszerűen folytatott kutatásnak irányt szabjanak, szervezeti keretbe foglalják. Mondanom sem igen kell, hogy az elkészített tervezetből semmi sem valósult meg. 4. A magyar tudományos élet sodrában címet viselhetné a most következő fejezet, hisz e sorokban arról a gondos és sokirányú tevékenységről kell szólnom, amelyre Erdős Kamill erejét, egészségét és élete teljes egészét feltette. Arról már írtam, hogy rendszeresen tanul49
