Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben

Magas színvonalú előadásaival részben folytatója volt a Politikai Akadémiának (előadások a szocialista államról, a magyar béke problémáiról, a parasztság útjáról, a kapitalizmus és a polgári kultúra kapcsolatáról, a hároméves terv és az értelmiség jövőjéről, a materialista filozófia elemeiről, stb.), emellett azonban fokozatosan a város kulturális életének legfontosabb szervezőjévé-irányítójává vált.

3

9 Szervezett kiállításokat (pl. Kohán, nagy festők legszebb képei stb.), hangversenyeket, népdal- és balladaestet, kezdeményezője volt a városi zeneiskola létrehozásának, saját kamarazenekart és kamarakórust szervezett.

4

0 Tevékenysége - a korabeli értékelés szerint is - minőségében is újat jelentett a város kulturális életében.

4

1 Hasonló baloldali értelmiségi csoportosulások másutt (Szarvas, Békéscsaba, Orosháza) is létrejöttek. A csoportosulások alapját a már központilag is szorgalmazott MKP értelmiségi előadások teremtették meg, amelyeknek témája általában hasonló volt az előzőek során ismertekhez, előadóik között azonban egyre több osrszágos hírű marxista tudós és politikus is szerepelt.

4

2 (Orosházán pl. Mód Aladár, Markos György, Gerő Ernő.) A párt politikáját és kulturális törekvéseit támogató értelmiségi csoportok közül különösen jelentős szerepet játszott a több évtizedes hagyományokra visszatekintő békéscsabai Aurora-kör. A párt és a kör együttműködése a város kulturális életének demokratikus irányú fejlesztése érdekében már 1945 elején kibontakozott. A párt megyei titkára és a kör vezetője pl. együttesen bízták meg Féja Gézát az elhagyott kastélyokban fellelhető könyvek megmentésével és a Városi Könyvtár szervezésével.

4

3 Ugyancsak a párttal való együttműködésben került sor az Auróra-kör felszabadulást követő első képzőművészeti kiállításra, amelynek a magyar népi életet leghívebben tükröző képét a párt külön is jutalmazta.

4

4 Az együttműködés alapja az a kör tagjai által is vallott elv volt, miszerint „a jelenlegi helyzetben kultúrtörekvéseink nem lehetnek el nevelés nélkül. Minden szellemi és fizikai erőnket népünk kultúrájának emelésére kell fordítanunk."

4

0 Ezek a politikai és kulturális szempontból egyaránt rendkívül pozitív jelenségek természetesen elsősorban a jelentősebb számú, demokratikus tradíciókkal rendelkező városi értelmiségre szorítkoztak. A párt értelmiségi előadásai azonban a kisebb települések értelmiségének felvilágosításában és befolyásolásában is jelentős szerepet játszottak és elősegítették a demokratikus értelmiség tömörítését is szolgáló Magyar-Szovjct Művelődési Társaságok létrehozását. A megye első Magyar-Szovjet Művelődési Társasága - a nem egyetemi városok közül is elsőként - Orosházán jött létre.

4

6 Ezt követte a tótkomlósi, szarvasi és gyulai szervezetek létrehozása, majd 1946-ban mintegy tucatnyi más településben is létrejöttek a helyi szervezetek.

4

7 A létrejövő társaságok tagjai valamennyien szükségesnek tartották a szovjet kultúra eredményeinek széles körben való terjesztését, és ez lehetőséget teremtett az értelmiség többféle politikai és ideológiai elveket valló csoportjainak és tagjainak az együttműködésére. Ez a szélesebb alap ugyanakkor magában rejtette a politikai élet változásai nyomán bekövetkező megrázkódtatások veszélyét. A Vésztőn megalakult csoport három lelkész tagja pl. vállalta az aktív tevékenységet, de csak abban az esetben, ha a politikát kizárják a csoport tevékenységéből.

4

8 Ez - különösen a MagyarSzovjet Társaságokká alakítással együtt járó tartalmi változások nyomán - csak ritkán volt megvalósítható és egyik oka volt annak, hogy a csoportokból egyre-másra kiváló értelmiségiek távozása időről időre visszavetette a csoportok egy részének működését. A csoportok összetétele és szerepe így fokozatosan módosult: többségük a demokratikus gondolkodású értelmiség egyik szervezetéből a baloldali és kommunista értelmiség agitációs-kulturális szervezetévé vált. Ugyanakkor voltak olyan szervezetek is, amelyek kezdettől fogva szélesebb célokat tűztek ki a csoport elé; Füzesgyarmaton pl. célul tűzték ki „községünk kultúráját elmaradottságából kiemelni és olyan általános műveltséget nyújtani, melyek a község legszélesebb néprétegcinek kultúrhaladását biztosítják."

49 Az eredeti célkitűzés módosulása a kisebb településekben - a kulturális fejlődést szolgáló összefogás más lehetőségeinek híján - bizonyos mértékig szükségszerű és helyes volt. Ahol ez másképpen történt a kisszámú tagság inkább csak formális tevékenységre volt képes.

5

0 A célok kiszélesítése és a nagyszámú tagság viszont azzal a veszéllyel járt, hogy a csoport lehetőségeinél és tényleges anyagiszellemi kapacitásánál nagyobb feladatokra vállalkozott és egy idő múlva kifulladt, tevékenységé461