Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

natosnál. Ezért a kormány 1971 végén „beruházási stop"-pot rendelt el. Ezzel összefüggésben a megyében is visszaesés volt a beruházásokban. Amíg 1971-ben, folyóáron, a szocialista szektorban 3 milliárd 34 millió forint volt a beruházások összege, addig 1972-ben 2 milliárd 724 millió forint. Ezen belül azonban az ipari beruházás 915 millióról 1 milliárd 33 millió forintra emelkedett. A negyedik ötéves tervidőszakban jelentősebb új ipari beruházásnak számít a húzott síküveggyár csomagolóüveggyár cserépgyár (Békéscsaba) forgácsoló szerszámgyár bővítése Csepel Autógyár telepének fejlesztése (Szeghalom) gabonasilók építése (Békéscsaba, Orosháza, Szeghalom) cukorgyári erőműrekonstrukció kötöttárugyár bővítése tejporgyár bővítése (Gyula) A megye könnyű- és élelmiszeripara további fejlődés előtt áll. 1970-73 között a megye iparának fejlődésére már jellemző, hogy a megyén belüli telepítés is differenciáltabb (Sárrét fejlesztése.) Ez is egyik magyarázatát adja, hogy az extenzív fejlesztés még mindig indokolt a megyében. Az iparban dolgozók száma tovább emelkedett, s 1973-ban meghaladta az 55 000 főt, amely 6%-kal több az 1970. évinél. A szocialista ipar termelése 197 y ban 22,^1^-kal volt több, mint 1970-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyanakkor 15,2%-kal emelkedett. Három év alatt a termelésnövekedésnek kb. 70%-a származott a termelékenység emelkedéséből. Az ipari munkások átlagos havi keresete 1973-ban 2240 forint volt, 16%-kal több, mint 1970-ben. A szocialista építőipar a negyedik ötéves tervidőszak első három évében a beruházás-politikával is összefüggésben nem növelhette termelését, sőt i-2°/o-kal csökkentette. Produktumának jelentős részét a lakásépítés képezte. A termelésnek megfelelően alakult a foglalkoztatottak száma is: 1973-ban a megyei székhelyű szocialista építőiparban átlagosan 7000 fő dolgozott. A megye szocialista iparának termelését megyei szinten megbízható pontosságú adatok alapján csak 1954-től kezdve tudjuk vizsgálni. Számos, az előzőekben ismertetett tényező hatására 20 év alatt a megye szocialista ipara termelését az 1954. évinek ötszörösére emelte, s ugyanazon idő alatt a foglalkoztatottak száma csaknem 1,yszörösére, az egy főre jutó termelés pedig valamivel több mint 2-szeresére emelkedett. A mezőgazdasági termelés fokozását elsősorban az anyagi-technikai bázis megteremtése biztosította. A második ötéves tervidőszakban (1961-65) a megye mezőgazdasági üzemei az addigi legnagyobb összeget - folyóáron számítva - 2 milliárd 3 3 5 millió forintot fordítottak álló eszközállományuk növelésére. Ez a szocialista szektor összes beruházásának 37 százaléka volt a megyében. A mezőgazdaság beruházásainak legnagyobb része - kb. fele - gépi beruházás volt. Öt év alatt a népgazdaság a megye mezőgazdasági üzemei részére 409.