Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

a munkásság soraiból verbuválódott munkáskórusok tagjai. 1933. május 8-án Kodály-estet rendezett az Auróra-kör a színházban, ahol Kodály tartott előadást „A karénekről" címen. „A műsor túlnyomó részét kórusok képezték a színházat alig félig töltötte meg a közönség . . . Városunkban nem volt érdemleges karének-kultúra, ami volt, az Békéscsaba magyar-szlovák lelkiségétől teljesen idegen, alantas sváb vagy cigányosan nótázó, magyarkodó éneklés volt..." adja a félkudarc magyarázatát Südy 6

3 ugyanakkor elmondja, hogy ez a hangverseny felkeltette Kodály figyelmét az Erzsébethelyi Vegyeskar iránt, amelynek tagjai legnagyobb részt nehéz munkát végző proletárok voltak. Kodály figyelmét az keltette föl, mit lehet egy ilyen összetételű kórusból kihozni, amelynek tagjai zeneileg képzetlenek. Südy szerint Kodály „gyakori békéscsabai látogatásainak ez volt a fő vonzóereje. „Űgy gondolom, ezeken a szorosan vett „szakmai" vonatkozásokon túl Kodályt az is vonzotta Békéscsabára, mert a Viharsaroknak e bástyájában felfedezte azt az elemi erőt, amelynek rabjává és apostolává szegődött még népdalgyűjtő körútjai idején. Egykét kiemelkedő eseményt elevenítsünk csak föl annak illusztrálására, hogy ez a kapcsolat mennyire eredményes volt és sokszínű. 1935. április 7-én a városi színházban rendezte meg Kodály részvételével az első egész estét betöltő Kodály-hangversenyt az Erzsébethelyi Daloskör, melyen rajta kívül még az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete, a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum szólaltatta meg Kodály műveit,

1M aki maga is részt vett a kórusok felkészítésében. Érdemes talán a szemtanú szavait idézni az egyik próbáról: „Magasabb rendű életre kelt a kietlen terem . .. Egyik remekművének, az öregeknek a szólamait próbálták. Nem tudom, megértette-e valaki a jelenlévők közül ezeknek a perceknek az időtlenségét, de föltétlenül megértették zenéjének lényegét... A kottát nem tudó nép teljesítménye kitűnő volt."

6

5 Kodály tanácsokkal látja el a békéscsabai kórusokat, az ő ösztönzésére alakul át vegyeskarrá az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete is. Ebben a munkában a közvetítés szerepén túl többet is tesz a Kör: a kultúra demokratizálásának elősegítésével közvetve segítette a progresszió erőit, a Körösvidék 1933. május 7-i száma szerint „az emberi élet átalakulás előtt áll. Kodály félévszázados életének műve már ebbe az eljövendő igazságosabb és szociálisabb világba tartozik, nem kevesek szórakozása, hanem mindenkié, mert a népből eredt, és oda tér vissza." Az új magyar gyermekkórus-irodalom nagyszerű bemutatója volt az „Éneklő Ifjúság" mozgalom jegyében megrendezett 1935. évi június 9-i hangverseny, amely közel ezer gyermeket mozgatott meg,

6

6 s ha az érdeklődés lanyha volt is, a jókedvű éneklés kárpótolta a fellépőket. Kiemelendő még a sorból Bartók 1937. decemberi hangversenye, amelyben Basilides Mária is föllépett,

6

7 Bartók játékának nagy sikere volt, ,,. . . zongorajátéka különbözik mindattól, amit valaha hallottam. Valami kemény határozottság van benne, s tisztaság, mint a hegycsúcsok levegője, és a romantikus érzelgés teljes hiánya."

6

8 A háborús előkészületek megzavarták az Auróra tevékenységét, a zenei szakosztály munkája is lanyhul; legjelentősebb még a háború kiteljesedése előtt az 1942. december 12-i Kodály-est, amelyen Török Erzsébet is fellépett, valamint az 1943. december 21-i dalest, amelyen ugyancsak Török Erzsébet adott elő Bartók és Kodály feldolgozásokat, s amelyről a korabeli sajtó ezt 523;