Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Koós Ferenc: Adalékok Gyoma felszabadulásának katonai történetéhez

legénységével együtt. Társai tovább mentek — szökve. Ö pedig a löveget az ártézi kút mellé állította, használhatatlanná tette — és hazament. Szalóki példája nem egyedi eset. Az események sok-sok összetevője játszott közre abban is, hogy a közúti híd ép állapotban vészelte át a harcokat. IV. A 101-es gépkocsizó vegyiharc zászlóalj Piliscsabán alakult meg, még 1941ben. Egyik szakasza — 1944 őszén — azt a parancsot kapta, hogy az előrenyomuló szovjet hadsereg előtt a Körös-hidakat fel 'kell robbantaniuk. Öt hidat jelöltek ki számukra: a gyomait, az endrődit, a körösladányit, a mezőberényit és a köröstarcsait. Az öt híd közül négy nem robbant fel. így — az események összefüggéseit vizsgálva — a gyomai híd megmenekülése sem „véletlen eset" volt. A század tagjai nagyobb részt óbudai hajógyáriak, csepeli munkások és agrárproletárok voltak. A robbantásra kiküldött szakasz tagjainak legnagyobb „problémája" a civil ruha beszerzése volt.

1

0 A szakasz parancsnoka, Brener János, a Ludovika Akadémián frissen végzett hadnagy lényegében mindent helyettesére, Radnai György tartalékos zászlósra bízott.

1

1 így Radnai György jelölte ki az öt híd robbantó legénységét is. A körösladányi hidat Lázár Géza őrvezető 1

2 és Raffael Lajos utász

1

3 kapta. A köröstarcsai Veszprémi tizedesnek — civilben gyári munkás — jutott, míg a mezőberényit egy jászsági kubikusnak

l

/' kellett volna felrobbantania. A gyomai híd felrobbantásáért Kun Lajos szakaszvezető volt a felelős. Családja ecsegfalvi volt, nagybátyja az ún. póhalmi telepesek egyike.

1

5 Mint fiatalember, sokat beszélgetett szomszédjukkal, a tanácsköztársasági szereplése miatt internálótábort is megjárt Pozsonyi Károllyal. Pozsonyi bácsi igyekezett őt meggyőzni eszméi helyességéről, s főképpen a háború ellen agitált. Kun Lajos jól ismerte Gyomát, s „földinek" is számított. Ezért merte szóba hozni előtte a híd megmentését nagybátyja és Rácz Lajos.

1

6 Radnai zászlós keresve sem találhatott volna jobb katonát a parancs szabotálására. Október 6-ról 7-re virradó éjszaka a németek fel akarták robbantatni a közúti hidat is. Kunék tiltakoztak ellene, mivel a hídon visszavonuló magyar tüzérek voltak. A német tiszt ragaszkodott a robbantáshoz, mire egy magyar tűzértizedes — Kun és a német tiszt vitáját megértve — „fegyveres megoldást" választott; lelőtte a német tisztet.

1

7 Az incidens után Kun Lajos leszerelte a gyújtófelszerelést és kalandos körülmények között megszökött. V. Október 7-én elhallgattak a fegyverek Gyomán. A szovjet hadsereg legfontosabb feladata a megrongált vasúti híd helyreállítása volt. Az erre a célra kivezényelt egység — egy mérnök-kapitány vezetésével — azonnal hozzálátott a helyreállításhoz, s a robbantás után két héttel a híd ellátta feladatát.

1

8 424'