Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Gecsényi Lajos: Somló Dezső (1884-1923) életrajza

sabb kérdésben, a Szociáldemokrata Párttal való szakítás, az önálló párt­alakítás kérdésében nem született döntés. Somló maga is részt vett e meg­beszéléseken, de ugyanakkor néhány társával — közülük Rajczy Rezső és Sikorszky Lajos vasúti tisztviselők, öszterreicher Sándor csepeli vasmunkás nevét ismerjük — az önálló cselekvés útjára lépett. A kis csoport programja, melyet „Magyarországi Szocialisták Független Csoportja" néven írtak alá, egyenes folytatása Somló október végi levelének és a Vegyipari Munkás vezércikkének. 3 7 A magyarországi forradalmi helyzetből kiindulva az orosz proletárforra­dalom és a Liebknecht vezette németországi forradalmak példáját követve szálltak szembe az MSzDP stratégiájával, s hirdették meg a forradalmi harc folytatását és proletár céljait. A „Minden proletárhoz!" kezdetű ki­áltvány az október 30-i forradalom jellegét elemezve megállapítja, hogy az „inkább nacionalista és részben antimilitarista forradalom volt, mint szo­cialista forradalom." A proletariátus még nem nyerte el szabadságát, s ezért útja nem vezethet együtt a polgári pártokkal. El ikell pusztítani a kizsák­mányolást, meg kell teremteni a proletárdiktatúrát. „A mi érdekünk: a Kommunista Köztársaság... És meg is kell csinálnunk! Késedelem nél­kül! Ma még lehet tenni sokat, ma még egy párt sem egyedüli ura az ál­lamhatalomnak, ma még mi vagyunk az erősek! Ma még megvan a forra­dalmi lehetőség! Ma még annak kell történnie, amit mi akarunk! Ki tudja azonban, mit hoz a jövő?" — írták. A kitűzött célhoz vezető út szervezeti formáiról a kiáltvány nem beszél, de tudjuk, hogy önálló csoportjuk megalakítására szerzői már az időpontot is kitűzték: november 15-ét. A zászlóbontással egy időben „Vörös Lobogó" címen lapot készültek kiadni, melyhez a nyomdát is biztosították. Nem tudjuk a november 15-i megbeszélés lezajlott-e, de hogy az önálló szervezet megalakítására nem került sor, abban nyilvánvalóan szerepet ját­szott az ellenzéki csoportok november 17-i újabb tanácskozásának kitűzése is. 3 8 Egy nagyobb, lényegesen kiterjedtebb tömegbázisra támaszkodó párt­alakítás jóval erősebb pozíciókkal indulhatott volna a polgári pártok, de az anyapárt ellen is. Somlóék valószínű ezt is alaposan felmérték. Ebben a helyzetben érkeztek haza Szovjet-Oroszországból a Kun Béla ve­zette kommunista hadifoglyok. Kun óriási energiával kezdte meg az önálló bolsevik párt megalakításának előkészítését. Tárgyalásai során, éppen a nyomda kapcsán, eljutott Somlóhoz is, akivel a Munkásbiztosítóból évek óta ismerték egymást. A Royal kávéházban történt megbeszélésen Kun Bélának hosszas vita után sikerült meggyőzni Somlót és Sikorszkit az egységes fel­kelés szükségességéről az új munkáspárt létrehozásának kérdésében. A cso­port egyöntetűen csatlakozott a kommunistákhoz, s nyomdáját, ahol már elő volt készítve a Vörös Lobogó első száma, s a csoport röplapjai, a megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártjának rendelkezésére bocsátotta. 3 9 Novem­ber 24-én Békéscsabán mondott beszédet egy nagygyűlésen, melyet a helyi szociáldemokrata pártszervezet szervezett. Noha a fentiekből következően a KMP november 24-i alakuló megbeszélésén nem vett részt, megalakulásá­tól kezdve tagja lett az új forradalmi munkáspártnak. Az egykori újságtu­dósítás szerint: „Ezután Somló Dezső, a budapesti szociáldemokrata párt szó­noka beszélt a tömeghez. Gyújtó és lelkes beszédben ismerteti a szervezke­412'

Next

/
Oldalképek
Tartalom