Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Gecsényi Lajos: Somló Dezső (1884-1923) életrajza
sabb kérdésben, a Szociáldemokrata Párttal való szakítás, az önálló pártalakítás kérdésében nem született döntés. Somló maga is részt vett e megbeszéléseken, de ugyanakkor néhány társával — közülük Rajczy Rezső és Sikorszky Lajos vasúti tisztviselők, öszterreicher Sándor csepeli vasmunkás nevét ismerjük — az önálló cselekvés útjára lépett. A kis csoport programja, melyet „Magyarországi Szocialisták Független Csoportja" néven írtak alá, egyenes folytatása Somló október végi levelének és a Vegyipari Munkás vezércikkének. 3 7 A magyarországi forradalmi helyzetből kiindulva az orosz proletárforradalom és a Liebknecht vezette németországi forradalmak példáját követve szálltak szembe az MSzDP stratégiájával, s hirdették meg a forradalmi harc folytatását és proletár céljait. A „Minden proletárhoz!" kezdetű kiáltvány az október 30-i forradalom jellegét elemezve megállapítja, hogy az „inkább nacionalista és részben antimilitarista forradalom volt, mint szocialista forradalom." A proletariátus még nem nyerte el szabadságát, s ezért útja nem vezethet együtt a polgári pártokkal. El ikell pusztítani a kizsákmányolást, meg kell teremteni a proletárdiktatúrát. „A mi érdekünk: a Kommunista Köztársaság... És meg is kell csinálnunk! Késedelem nélkül! Ma még lehet tenni sokat, ma még egy párt sem egyedüli ura az államhatalomnak, ma még mi vagyunk az erősek! Ma még megvan a forradalmi lehetőség! Ma még annak kell történnie, amit mi akarunk! Ki tudja azonban, mit hoz a jövő?" — írták. A kitűzött célhoz vezető út szervezeti formáiról a kiáltvány nem beszél, de tudjuk, hogy önálló csoportjuk megalakítására szerzői már az időpontot is kitűzték: november 15-ét. A zászlóbontással egy időben „Vörös Lobogó" címen lapot készültek kiadni, melyhez a nyomdát is biztosították. Nem tudjuk a november 15-i megbeszélés lezajlott-e, de hogy az önálló szervezet megalakítására nem került sor, abban nyilvánvalóan szerepet játszott az ellenzéki csoportok november 17-i újabb tanácskozásának kitűzése is. 3 8 Egy nagyobb, lényegesen kiterjedtebb tömegbázisra támaszkodó pártalakítás jóval erősebb pozíciókkal indulhatott volna a polgári pártok, de az anyapárt ellen is. Somlóék valószínű ezt is alaposan felmérték. Ebben a helyzetben érkeztek haza Szovjet-Oroszországból a Kun Béla vezette kommunista hadifoglyok. Kun óriási energiával kezdte meg az önálló bolsevik párt megalakításának előkészítését. Tárgyalásai során, éppen a nyomda kapcsán, eljutott Somlóhoz is, akivel a Munkásbiztosítóból évek óta ismerték egymást. A Royal kávéházban történt megbeszélésen Kun Bélának hosszas vita után sikerült meggyőzni Somlót és Sikorszkit az egységes felkelés szükségességéről az új munkáspárt létrehozásának kérdésében. A csoport egyöntetűen csatlakozott a kommunistákhoz, s nyomdáját, ahol már elő volt készítve a Vörös Lobogó első száma, s a csoport röplapjai, a megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártjának rendelkezésére bocsátotta. 3 9 November 24-én Békéscsabán mondott beszédet egy nagygyűlésen, melyet a helyi szociáldemokrata pártszervezet szervezett. Noha a fentiekből következően a KMP november 24-i alakuló megbeszélésén nem vett részt, megalakulásától kezdve tagja lett az új forradalmi munkáspártnak. Az egykori újságtudósítás szerint: „Ezután Somló Dezső, a budapesti szociáldemokrata párt szónoka beszélt a tömeghez. Gyújtó és lelkes beszédben ismerteti a szervezke412'
