Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szerényi Imre. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék közigazgatása II. József korában
tiltakozott az egyesítés ellen. A helytartótanács a tiltakozást elutasította. 1 0 Teleki már 1785 közepén elkezdte biztosítani működését. Első teendője a kerület megismerése volt, erről számolt be első jelentéseiben. Egyúttal javaslatokat tett kerülete fejlesztésére is. 1 1 A jelentés a következő megállapításokat teszi a kerülethez tartozó megyékről: Békés, Csanád és Csongrád megye nem sűrűn lakott terület, a fő megélhetési forrás a földművelés és állattenyésztés. Saját szükségletén kívül ellátja terménnyel a környező megyéket, Erdély népesebb megyéit is. Az állattenyésztők Ausztriába szállítanak szarvasmarhát. Hatalmas károkat okoz azonban a mezőgazdaságnak a Maros, Tisza és a Kőrösök áradása. Szükséges lenne az ipar fejlesztése, de ez csak gyárak alapításával és a közlekedés fejlesztésével érhető el. Békés megyében jelentős a marhatenyésztés, sőt a juhtenyésztés is fellendülőben van, de nem jó fajtájú alanyokról történik a szaporítás. Teleki külföldi kosok behozatalát javasolja. Békés, Csanád, Csongrád megyében komoly tüzelőanyaghiány van, ezért fásítási programot kell sürgősen kidolgozni. Békésben viszonylag jól gondozottak az erdők. Az áradások ezeket a megyéket sújtják a legjobban. Teleki elrendeli, hogy a megyék alakítsanak egy bizottságot, amely mérnökök bevonásával megállapítja az árvizek okát és terveket készít az áradások megakadályozására. Békésben a Kőrösök áradása okozza a legtöbb kárt, ezért javasolja a folyóágy megtisztítását, a kanyarok átvágását és csatornák építését. Teleki javaslatokat kért a megyéktől a hajózás fellendítésére a Maroson és a Tiszán. Mivel az Erdélybe vezető sóút nagyon rossz állapotban volt, elrendelte ennek felújítását. De nemcsak utasításokat adott ki, hanem maga ment felmérni a hiányosságokat, megvizsgálni az útépítési lehetőségeket. Hosszas mérlegelés eredménye volt minden intézkedése. Példa erre az Aradról Szegedre vezető út építésének ügye. Teleki először megbízást adott Arad, Csanád, Csongrád megyéknek és a szegedi magistratusnak, hogy a Maros jobbpartján Aradról Szegedre vezető út építését még 1785-ben kezdjék meg. Utazása során azonban személyesen meggyőződött arról, hogy az út megépítése olyan mérhetetlen költségeket emésztene fel, ami még a kincstár számára is komoly megterhelés lenne. Ugyanis a Maros kiöntései ellen gátakkal kellene az utat megvédeni, de még ez sem biztosítana tartós védelmet. Sokkal kifizetődőbbnek tartotta tehát, ha az út megépítése helyett a Marost teszik hajózhatóvá, így ezeknek a területeknek a termékeit kevesebb költséggel vízen és nem tengelyen szállíthatják. 12 Fontos kiviteli termény volt ezen a területen a dohány. Az észak-amerikai függetlenségi háború miatt a virginiai dohány importja megszűnt Európában. Ennek konjunktúrálís hatása volt Magyarországon a dohánytermelésre. A dohány jelentős piacokat szerzett Európában. A magyar dohány értékesítését a bécsi „Tabak-Pachtungs — Compagnie" vette kezébe, tetszőleges árat fizetve a termelőknek. M A dohánytermelés fellendítése érdekében maga az uralkodó intézkedett. Elrendelte, készítsenek egy kis oktató füzetet a parasztok számára, amelyből a dohány helyes termesztését és kezelését megtanulhatják. 1' 1 Teleki jelentésében részletes tájékoztatást ad a dohánytermelés helyzetéről. „Bihar megyében az utóbbi években — írja 1786-ban — jelentős a fejlődés. De sokat segítene, ha nemcsak Pesten lenne dohányraktár, ugyanis így a termelők kénytelenek a helybejövő kereskedőknek féláron átadni a dohányleveleket. Bihar megye javasolja, állítsanak fel egy fiókraktárt Debrecenben, amely átvenné nemcsak Bihar, hanem a Szabolcs és Szatmár megyékben termelt dohányt is." 15 Károsan érinti a dohánytermelőket, hogy a pesti raktár — tekintet nélkül a minőségre — egységesen öt forintért veszi át a dohány mázsáját. Ez csak a mennyiségi termelést ösztönzi, nem a minőségit. Csanádban rá kellene beszélni a földbirtokosokat, hogy jelöljenek ki dohánytermelésre alkalmas területet a lakosoknak. A hajdúvárosok szintén egy debreceni fiókraktár (Filial-Tabakniederlage) felállítását kérik. A bécsi dohányappaldó igazgatója, Schosulan Jakab tervezetében szintén felvetette, hogy kincstári kölcsönből a bécsi társaság építtessen raktárakat Debrecenben, Szegeden, Tolnán és Csáktornyán. A tervet tőke hiányában nem valósították meg. 1 6 Békés megyében különösen Gyula, Békés, Doboz és Vári járt élen a dohánytermesztésben. A központi kormányszervek nagy súlyt, helyeztek a selyemgubótenyésztés fellendítésére. Az összes törvényhatóságot kötelezték- a'rra, hogy eperfákat ültes136
