Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Szíj Béla: Orlai Petrich Soma munkásságának első szakasza

súlyt fektettünk, ebben Jókai volt a mester. . . Rajzban pedig Petőfi ítélete volt a döntő". 1842 augusztusában nyári szünidőre ment Orlai és Petőfi. Űtjuk Komá­romba vezetett, ahol meglátogatták Jókait. Pár nap múlva Pestre mentek, onnan Dunavecsére Petőfi szüleihez, végül Mezőberénybe Orlaiékhoz. Itt írta Petőfi K. . . Vilmos barátomhoz című versét. Azért említettük, mert még Sopronban lefestette Orlai Petőfit csontlemezre. Ezt a portrét Petőfi Kupis Vilmosnak, segítőkész jó barátjának és katonatársának adta. Sajnos nyoma veszett — Mezőberényből, ahol gondtalanul töltötték szünidejüket Debrecenbe mentek. Meglátogatták Csokonai „vaspiramid" síremlékét és a főiskola gyűjteményét. Ott váltak el. Orlai szüleihez ment, Petőfi ismét felkereste Pápát, de ,, . . . a kényszerítő körülmények s művészi ábrándjai őt ismét a színészi pályára terelték." Mire Orlai Pápára érkezett, Petőfivel már nem találkozhatott. 1844-ben fejezte be művészünk tanulmányait Pápán. A következő évben joggyakornok volt Békés megyében. 1846-ban Pestre ment, jurátusnak irat­kozott, de akkor már biztosabb volt, hogy művészi pályára lép. Ebből az időből ismerjük legkorábbról fennmaradt festményét, egy kis méretű olaj­Petőfi apja vászon képet, mely ülő munkást ábrázol. A kor biedermeier jellegének meg­felelő felfogást tükröz. Még szerény, de feltétlen számontartandó mű. 1846-ban alakult meg Marastoni Jakab festőiskolája, ,,az első magyar fes­tészeti akadémia". Felszerelése és egész tanulmányi rendje messze elmaradt a külföldi ismert akadémiáktól. Orlai bár ismerte ezt az iskolát, nem tudott 404

Next

/
Oldalképek
Tartalom