Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Szíj Béla: Orlai Petrich Soma munkásságának első szakasza

súlyt fektettünk, ebben Jókai volt a mester. . . Rajzban pedig Petőfi ítélete volt a döntő". 1842 augusztusában nyári szünidőre ment Orlai és Petőfi. Űtjuk Komáromba vezetett, ahol meglátogatták Jókait. Pár nap múlva Pestre mentek, onnan Dunavecsére Petőfi szüleihez, végül Mezőberénybe Orlaiékhoz. Itt írta Petőfi K. . . Vilmos barátomhoz című versét. Azért említettük, mert még Sopronban lefestette Orlai Petőfit csontlemezre. Ezt a portrét Petőfi Kupis Vilmosnak, segítőkész jó barátjának és katonatársának adta. Sajnos nyoma veszett — Mezőberényből, ahol gondtalanul töltötték szünidejüket Debrecenbe mentek. Meglátogatták Csokonai „vaspiramid" síremlékét és a főiskola gyűjteményét. Ott váltak el. Orlai szüleihez ment, Petőfi ismét felkereste Pápát, de ,, . . . a kényszerítő körülmények s művészi ábrándjai őt ismét a színészi pályára terelték." Mire Orlai Pápára érkezett, Petőfivel már nem találkozhatott. 1844-ben fejezte be művészünk tanulmányait Pápán. A következő évben joggyakornok volt Békés megyében. 1846-ban Pestre ment, jurátusnak iratkozott, de akkor már biztosabb volt, hogy művészi pályára lép. Ebből az időből ismerjük legkorábbról fennmaradt festményét, egy kis méretű olajPetőfi apja vászon képet, mely ülő munkást ábrázol. A kor biedermeier jellegének megfelelő felfogást tükröz. Még szerény, de feltétlen számontartandó mű. 1846-ban alakult meg Marastoni Jakab festőiskolája, ,,az első magyar festészeti akadémia". Felszerelése és egész tanulmányi rendje messze elmaradt a külföldi ismert akadémiáktól. Orlai bár ismerte ezt az iskolát, nem tudott 404