Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sárhelyi Jenő: 20 éves a békéscsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola

napokig való távollét nehézségeit. Itt kell megemlítenem dr. Paulovits Gézáné Gregor Klára volt igazgatóhelyettest, aki 7 éven át állta a sarat, mint Budapestről járó utazó tanár és Nagy Lajosnét, aki 10 éven át Békésről járt hozzánk. Az indulás után 10 évvel minden szimfonikus hangszert tanítottak. De nemcsak a gyermekek oktatását látták el a jólképzett tanárok, hanem a felnőttek oktatásához is értékes segítséget nyújtottak. Itt arra a munkára gondolok, amelyet a szórakoztató zenészek kiképzése, illetőleg továbbképzése terén fejtettek ki. A város zenei érdeklődésének növekedésével lassanként felmerült az igény a hangversenyélet iránt. Ennek első zsengéit az Ipartestület nagytermében tartották a valóban kevés számú közönség előtt, nagyon sok és nagyon nehéz akadályt elhárítva. Az első plakátokon a legnagyobb meglepetéssel a szülői munkaközösséget olvastam mint rendező szervet. Ma az ő munkájukat az azóta életrehívott állami vállalat, az Országos Filharmónia látja el, hatalmas apparátusával. De az érdem a békéscsabai szülőké, ők a kezdeményezők, a bátrak. Ma már, úgymond, hagyományai vannak a békéscsabai koncertéletnek, amelyet olyan zenekarok ittléte fémjelez, mint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Román Állami Zenekar, a Budapesti és Debreceni MÁV Szimfónikussok és a Postás Filharmónia. A karmestereket és hangszeres, valamint énekes szólistákat csak úgy summázhatom, hogy műfajának valamennyi élvonalbeli művésze már járt itt Békéscsabán. Korunk és társadalmunk embereszménye a szocialista személyiség. Kialakításában a zenének is megvan a maga szerepe, emberformáló hatása. Az előbb említett koncerteken kívül a TIT az a fórum, ahol évek óta folyik a Zenei Szabadegyetem című sorozat. Itt. nyílik alkalom arra. hogy a zenetörténet egyes lezárt korszakai mellett a mában élő modern törekvéseket is közelebb hozzuk a ma emberéhez, megismertetve a marxizmus-leninizmus esztétikai szűrőién át a zenében rejlő magasrendű eszmei mondanivalót és a mély emberi humánumot. Programunk és gyakorlati munkánk annyira sikeres volt, hogy a Magyar Nemzet méltónak talái+a megemlíteni, amikor országos szinten foglalkozott a TIT munkájával. Ennek a TIT-ben kifejtett munkásságnak kettős vonzó hatása volt. Először vonzotta növendékeinket és tanárainkat. hogy az egyes zenei bemutatókra előadóként készülhettek, de vonzotta a közönséget az élő-zenei illusztráció, amely mindenkor vonzóbb, mint a legtökéletesebb hangfelvétel. Az is előfordult, hogy a TIT-ben nyert impulzusok hatására hallgatóink eljöttek a Filharmónia esti koncertjére. Elmondhatiuk még azt is. hogy közösen rendeztük meg Kadosa Pál, Kósa György és városunk szülötte. Hajdú Mihály szerzői estjét. Van még egy zenei ismeretterjesztési formánk, mely nemsokára eléri fennállásának 10. évét. Ez az Ifjú Zenebarátok hangverseny sorozata, itt, helyben és szerte a megyében. Előzményként csupán ann.vit, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Végrehajtó Bizottsága 1959 novemberében a VII. Országos Kongresszust követően úgy határozott, hogv Békéscsabán szimfonikus zenekart kell létrehozni. Ennek határidőként 2 évet adtak. Mivel a párthatározat nem jelölte meg szorosabban a zenekar funkcióját, úgy határoztunk, hogy életre keltjük az egykor Kisfílharmónia néven ismert budapesti koncertformát. Ennek lényege meghatározott számú zenekari koncertből álló bérleti sorozat volt, melyet a Székesfővárosi Zenekar adott. Hallgatói zömmel azok a budapesti iskolásgyermekek voltak, akik hangszeres zenét tanultak. Az egyes koncerteket színvonalas műsorismertetés vezette be. A közös éneklés, mely a műsor szerves részét képezte, nagyon hangulatos volt. A Kisfilharmónia egészének szellemi mozgatója dr. Kerényi György az Éneklő Ifjúság és Énekszó című zenei folyóiratok szerkesztője, egykor Kodátv-tanítvány volt. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának főmunkatársa. Ilyen előzmények után, nem csekély elszántsággal, vágtunk neki a magyar zenei parlagnak, hogy elhintsük a komolyzene magvait, összesen 18 városban, illetőleg községbe jutottunk el az elmúlt évek folyamán. Ha semmi újat nem adtunk volna az utóbbi 10 esztendőben, csak ezt, már az is eredmény. Zenekarunk tagságának alapja a tanári kar és néhány fejlettebb növendékünk. Ezek az ifjúsági koncertek bő szereplési lehetőséget nyújtottak tanáraink egyéni fellépésére is, mivel versenyműveket is mutatunk be. A közös siker élménye eggyékovácsolója összetartója a testületnek. Itt mondok köszönetet Halmágyi László fő157