Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - Implom József. Gyula város utcanevei

V. Az 1859. évi Halácsy-féle térkép 1. Két évvel a két Gyula egyesülése után, 1859-ben készítette Halácsy Miklós gyulai mérnök „Gyula város belső területének kisebbített térképét". A pontos munka évtizedeken át minden telekrendezési és városfejlesztési munka alapjául szolgált. [Megvan a BML-ban.] Halácsy ismerte és használta az 1851—55. évi kataszteri felmérést, onnan hat új utcanevet át is vett, de az új utcanevek számát maga is gyarapította: Csabai út, Ernyő utca, Hagyma tér, Kertész utca, Kis és Nagy tér, Nagymalom, Sáros, Szabó, T utca. 2. Ekkor tűnik fel az első gyulai hivatalos utcanév, a Bonyhádi utca. Az utcát Bonyhádi Gyula megyefőnökről nevezték el, aki a városon átvezető országutat a Bárdos hídjától a Fekete-Körös hídjáig kiköveztette. 3. 1851-től az azonos utcanevek közül kettőből (a Gyep és Szél utcából) már csak egy-egy maradt, viszont hat új utcapár jelentkezett: a Bárány, Kereszt, Oskola, Vég utcából és a Kápolna és Templom térből is kettő lett. VI. Az első utcanévrendezés 1896-ban 1. Jó ideig a Bonyhádi utca volt az egyetlen hivatalos utcanév Gyulán. A következőig három évtizednek kellett eltelnie. A képviselő-testület 1888-ban a város szülöttét, Erkel Ferencet díszpolgárrá választotta, és a szülőháza előtt levő Templom teret róla nevezte el. [BML. Gy. kgy. jk. 118.] — 1892-ben a 90 éves Kossuth Lajosról neveztek el utcát és egy teret. [BML. Gy. kgy. jk. 105.] — 1893-ban 50 éves írói jubileuma alkalmával Jókai Mórt díszpolgárrá választották, és róla utcát neveztek el. [BML. Gy. kgy. jk. 48.] 2. Az első nagyobb utcanévrendezést 1896-ban az ezredéves ünnepségek alkalmával hajtották végre. Ekkor 29 országos és helytörténeti nagyságról neveztek el utcát. Közülük csak háromnak nem volt valamelyes kapcsolata Gyulával: Árpádnak, Szent Istvánnak és Zrínyi Miklósnak, a többinek igen: Ajtósi, Corvin, Damjanich, Dobay, Dürer, Ecsedy utca, Erkel és Harruckern tér. Huszka, Gróf Károlyi Sándor, Kerecsényi, Knaifel, Mágócsy, Maróthi, Nóvák, Patócsi, Petőfi, Rácz, Rázel, Terényi, Thezárovics, Tomcsányi, Vida, Báró Wenckheim Béla, (Gróf Wenckheim) Frigyes és Krisztina utca. Jellemző a korra, hogy a névsorban kis érdemű, sőt minden tekintetben érdemtelen földesúr, várkapitány, fő- és alispán, polgármester is szerepel. Ugyanakkor kapta a Honvéd és a Barát utca is a nevét. Ez utóbbi nevet a mai Munkácsy Mihály utca viselte, ui. Karácsonyi János egy régi látkép alapján úgy vélte, hogy a 15. század első felében itt épült fel a gyulai Ferenc-rendi templom és kolostor. [BML. Gy. kgy. jk. 153.] — 1899-ben a képviselő-testület díszpolgárrá választotta Erdély Sándort, aki igazságügy-miniszter korában a megyei törvényszéknek Gyulán való felépítésével a város számára a megyeszékhelyet továbbra is biztosította, — és róla a vasútállomáshoz vezető sugárutat Erdély Sándor útnak nevezte el. [Scherer i. m. II. 229.] 197