Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Tábori György: Békéscsaba népi építkezése

máit évszámmal van kiképezve. Előreugró oromzatát és ereszalját téglaoszlopok vagy pillérek támasztják alá (6. sz. kép). A téglaoszlopos elejű házak évszámaiból, mivel minden datálás az 1860—1870-es évek közé esik, azt a következtetést vonjuk le, hogy a jelzett időszakban Békéscsabán egy aránylag képzett és úgy az építés, mint a díszítés technikájában ügyes és járatos kőművesmesternek kellett dolgoznia, aki ezeket a lakóházakat tervezte és építette, mert korábbi vagy későbbi évszámmal ellátott ilyen lakóházakat nem találni Békéscsabán. A lakóházak mindig hosszanti tengelyükkel, merőlegesen feküdtek az utca vonalára, amit szépen bizonyít „B.Csaba városa belterületének térképe 1884"-ből, Sztraka Ernő városi mérnök rajzolata szerint, mely rendet a 19—20. század fordulója tört meg, és kezdtek épülni hosszában is az utcavonalra, de az már a polgáriasodott parasztság ízlését tükrözi. A 18. századi lakóházak beosztása általában kétosztatú, szoba-konyhás volt, amihez a kamra és a szükségelt melléképületek csak a gazdasági struktúra megváltoztatásának következtében épültek. A 19. század első felében alakult ki a ma is meglévő, a hagyományosan gazdálkodó paraszti életformának megfelelő lakásbeosztás a gazdasági melléképületekkel. Akkor ragadt az egy szoba-konyhához még egy szoba, így lett az utcai szoba a „tiszta szoba", amit nem használtak és a konyha után levő helyiség a lakószoba. Következett egy-két kamra, külön padlásfeljáró és esetleg pincelejáró, a ház végében a kocsiszín és az istálló. Az udvar végében a megfelelő mennyiségű disznóól, azok mögött pedig egy kis kert. Ezen rend bomlása az 1960-as évektől figyelhető meg, amióta az új gazdasási életformán belül megszűnt a parasztság magángazdálkodása és nagyobb arányú állattartása. A parasztházak konyhái az 1900-as évekig mind szabadkéményesek voltak, a szobákat kemence melegítette. Ma még található egy-^gv kemence a városban, de szabad kéményes konyha egész Békéscsaba belterületén már nincs, csak a tanyavilágban akad még elvétve. A mai magánépítkezési mód elveti a régit, a korszerűtlent, a jelenkornak már nem megfelelő formát és a házak új külsejű megjelenésükkel ismét új arcot adnak a városnak. DR. TÁBORI GYÖRGY JEGYZETEK 1. Békéscsaba történelmi és kulturális monográfiája. Békéscsaba, 1930. 13. o. Szerkesztő: Korniss Géza. 2. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 143. o. 3. Haan Lajos: Békés Csaba. 1858, kézirat, 111. o. Békéscsabai megyei könyvtár, Rk. 30. 4. Fábry Károly: Csabai élet. Mezőberény, 1924. 10. o. 5. U. o. 6. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 143. o. 7. Haan Lajos: Regeszták Békés vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből. Megjelent: A Békés vármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat Évkönyve 1883—84. évf. 104. o. 8. Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából 1738—1803. Békéscsaba, 1923. 67. o. 9. Fábry Károly: Csabai élet. Mezőberény, 1924. 17. o. 10. Haan Lajos: Békés Csaba. Kézirat, 38. o. m. 1. 11. Haan Lajos: Békés Csaba 1858-ban c. rajza. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tulajdona. lelt. sz.: 52. 3183. 1. 12. Békéscsaba történelmi és kulturális monográfia. 144. o. m. f. 13. U. o. 146. o. 21