Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-22 / 189. szám

4 BÉKÉS 1937 augusztus 22 (jynla megyei város monográfiája INNEN-ONNAN Kivonat a Magyar Katonai Szemle julius havi számából. 25 miliméteres „Hotchkiss“ légvédelmi gépágyú. A francia hadsereg és a haditenge­részet részére készült. Lövedéke páncélátütő, nyomjelző és robbanó ; legnagyobb lőtávolság 8000 méter; függőleges irányban 3000 méter; a fénynyomjelzés 3500 méterig látható; a páncéllövedék 325 gramm súlyú és érzékeny gyújtója ; kezdősebessége 900 méteres; a gépágyú irányzóeszköze Le Pieur-féle. A töl­ténytárak 10 lövésesek. Tüzelőgyorsasága 175 lövés percenként. Kezelőlegénységének létszá­ma hat fő. A kis kaliber következtében az elérhető hatás természetesen nem nagy. Azon­ban igen alkalmas fegyver kisebb kiterjedésű célok légvédelmére (hidak, ütegek), amelyek megtámadására az ellenséges repülő alacso­nyabb magasságra kényszerül. Könnyű hernyólánctalpas vontató. Az osztrák hadseregben a gyalogság kisérésére könnyű hernyólánctalpas vontatót rendszere­sítettek a szabványos géppuska, lőszer és egyéb rakomány szállítására A vontató gya­logsági ágyú vontatására is alkalmas. Motorja léghűtéses, sebessége 35 kilométer. A német hadsereg motorizálása. A fran­cia napisajtó hírei szerint Németországnak ma négy motorizált hadosztálya van, 500—500 harckocsival. Két további motorizált hadosz­tály felszerelése folyamatban van. E hadosz tályok mindenike lényegileg a következőkből áll: két harckocsiezred, két gépkocsin szállí­tott gyalogezred, melynek szállító tehergép kocsijai 20 mm-es lövedékek ellen védő pán­célzattal vannak ellátva ; két motorizált tüzér­ezred, egy három századból álló műszaki zászlóalj, egy híradó zászlóalj és egy repülő század. A harckocsiezredek 3 zászlóaljból és 9 századból állanak ; a századnál 25 harckocsi van mindhárom típusból (könnyű, rendes és közepes) A hadosztályt szállító tehergépkocsi­jai kétféle típusúak: a könnyűek kb. 800 kg. hasznos súllyal, 4 meghajtott kerékkel, 6 mé­teres átmérőjű körben való forduló képesség­gel, 5 sebességgel, amelyek lehetővé teszik, a gyalog ember sebességétől egész 80 km. óra sebesség kifejtésére ; a nehezek, kb. 1800 kg. hasznos súllyal, 90 km. óra legnagyobb sebességgel. Az anyagszállitó gépjármüvek is könnyű és nehéz típusúak, rendszerint 80 L. E-s Diesel motorral. Valamennyi harckocsi fel van szerelve rádió távíró készülékkel és giroszkopos iránytűvel. A német uj csatahajók fegyverzete és páncélzata. Az uj német csatahajókon három hármas lövegtorony van 28 cm-es ágyukkal ; egy torony a hajó előrészén és kettő a far­részen ; van még négy hármas torony 15'2 cm-es ágyukkal, a hajóoldalban szimmetriku­san elhelyezve; 8 torpedóvetőcső két csoport­ban, sok kisebb kaliberű ágyú és géppuska; 2 katapult és 4 repülőgép. A páncélzat vastagsága 30.5, cm. a to rony környékén 12.5 cm. a hajó előrészén és 10—7,5 cm-ig a farrészen; a 28 cm-es ágyús toronyban 35.6—15.2 cm. A japán gyaloghadosztály uj szervezete. Az orosz sajtó hírei szerint Japán gyors ütem­ben folytatja hadseregének újraszervezését. Az uj japán gyaloghadosztály tüzereje meg­kétszereződött. A golyószórók száma 236-ról, 462-re, a géppuskák száma 48 ról 153 ra emel­kedett. Hadosztályonként minden gyalog zászlóaljnak van még 37 mm es ágyúja is. A hadosztály tüzérezredének 360 tábori ágyúja és 12 tábori tarackja van, mig azelőtt mind­két lövegnemből összesen csak 16 darab volt. A világ legnagyobb tehergépkocsija. Kü­lönösen nagy darabok szállítására az egyik liverpooli cég olyan tehergépkocsit gyártott, amelyet a világ legnagyobb tehergépkocsi­jának tekinthetünk. Hossza 22.6 méter, tenge­lyeinek száma 7, hat hengeres Diesel motorja 180 LE.-s. Nyolc sebességgel előre és egy sebességgel hátra rendelkezik. Sebessége 10 km. éra. A hatalmas gépkocsi vezetéséhez négy ember szükséges, kik közül kettő gép­kocsivezető, egy elől és egy hátul. PAPÍRSZALVÉTÁK, TORTAPAPIROK szépek, olcsók DOBAYNÁL Mint ismeretes, Gyula megyei város ki­adásában, a budapesti Stephaneum-nyomda kiállításában 1938. évi február hó végén meg­jelenik dr. Scherer Ferenc „Gyula város tör­ténete“ cimü műve két kötetben, mintegy 800 oldalnyi terjedelemben, gazdagon illusztrálva, továbbá e mii kiegészitéseképen dr. Veress Endre „Gyula város oklevéltára“ cimü müve egy kötetben, mintegy 400 oldalnyi terjede lemben, oklevélhasonmásokkal, egyöntetű, kék egészvászonkötésben. Fenti müvek nyomdai előállítása már folyamatban van és a közeli napokban elin­dulnak a könyvterjesztők is, hogy e müveket elsősorban Gyula város és Békés megye kö­zönségének megvételre felajánlják. A könyvek terjesztését a város vezetősége házilag végez­teti, hogy igy minél olcsóbban juttathassa azokat a közönség kezébe. A könyvterjesztő­ket a város igazolvánnyal látta el. Gyula vá­ros áldozatkészségét, mellyel lehetővé tette, hogy e müvek megjelenhessenek, a felsőbb hatóságok is méltányolják. Alant közöljük vi­téz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, vitéz dr. Márki Barna alispán, valamint dr. Varga Gyula pol­gármester leveleit, melyekben a közönséget a város áldozatkészségének méltánylására és tá­mogatására hívják fel. Vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla Békés vármegye főispánja. A közeljövőben elhagyja a sajtót Gyula város története dr. Scherer Ferenc és Gyula város oklevéltára dr. Veress Endre tollából. Gyula városának, mint Békés várme­gye és a hajdani gyulai uradalom székhelyé­nek sorsa évszázadokon át egybefonódott a vármegye sorsával. A sok megpróbáltatáson keresztülment város története ékes tanulság­tétele annak a hősies küzdelemnek, amelyet a kelet kapujában őrtálló magyarságnak tör­ténelme folyamán nem egyszer meg kellett vívnia, bizonysága a lakosság szívós élniaka- rásának, mellyel a romokon újra meg újra uj életet teremtett és záloga a szebb és bol­dogabb jövendő felé való törekvésnek Mint a vármegye főispánja, elismeré­semnek adok kifejezést, hogy az évek hosszú során fáradhatatlan buzgalommal összehor­dott és kiváló szaktudással felépített történel­mi mü Gyula városának messzemenő áldo­zatkészsége folytán napvilágot láthat. Ezáltal Gyula városa nemcsak nagy múltja iránt ér­zett tiszteletét juttatja kifejezésre, de azáltal, hogy a mai helyzetet és nehézségeket őszin tén feltárja, egyszersmind utat is jelöl a to­vábbi haladásnak. Kívánatosnak tartom, hogy a város eme áldozatkészségét Gyula város és Békés vár­megye közönség méltányolja s e tiszteletre­méltó törekvést támogassa. * Vitéz dr. Márki Barna Békés vármegye alispánja. A közigazgatás intézői, de a közélet iránt érdeklődők is nem egyszer hiányát ér­zik egy olyan megbízható munkának, mely­ben egyes városoK és községek történelmé­nek valamely mozzanatára, a lakosság sta­tisztikai, szociális vagy kulturális állapotára, az egyes intézmények működésére megbíz­ható adatokat találhatnak. A tényleges hely­zetet elfogulatlanul feltáró, komoly és alapos előtanulmányokra támaszkodó történelmi, föld­rajzi és társadalomrajzi müvek ma már nél­külözhetetlen kellékei a hatósági és társadal­mi munkának. Éppen ezért igen nagy szolgálatot tesz a köznek Gyula megyei város közönsége ak­kor, amikor áldozatoktól vissza nem riadva dr. Scherer Ferenc Gyula város története és dr. Veress Endre Gyula város oklevéltára c. müveit kiadja. Ez az esemény megyei szem­pontból is jelentőséggel bir, mert Gyula vá­ros történetében éppúgy benne van a vár­megye küzdelmes múltja, mint egy csepp tengervízben a végtelen óceán minden tu­lajdonsága. Gyula városának e követésre méltó vál­lalkozását őszinte örömmel üdvözlöm és kí­vánom, hogy a mü Gyula város és Békés vármegye közönsége között minél szélesebb körben elterjedjen és a benne foglalt adatok­ból elővilágló tanulságok a jelen küzdelmei­ben termékenyítő hatással legyenek. Dr. Varga Gyula Gyula megyei város polgármestere. Több mint egy évszázaddal ezelőtt Gyula város első történetírói, Ecsedi Gábor magyar­gyulai roformátus lelkész és Komáromy Mik­lós németgyulai jegyző még csak hézagos válaszát tudták adni városunk eseményeiben gazdag múltjának A múlt század derekán Mogyoróssy János gyulai gazdatiszt és Haan Lajos békéscsabai ág. ev. lelkész már gaz­dagabb forrásanyagra támaszkodtak, azonban müveik nélkülözték a történetírói felkészült­séget és az elmélyülő, tisztán látó kritikát. A város történetének első komoly össze­foglalása dr. Karácsonyi János püspök, tör­ténetírói kezéből került ki, aki ajmillenneum- kor megjelent Békés vármegye történetében gazdag anyagot hordott össze Gyula város történetéhez is. Hiányzott azonban egy olyan munka, amely a város véres, könnyes, de népünk élniakarását és a hazai röghöz való szívós ragaszkodását visszatükröztető települési, po­litikai, katonai, művelődés- és gazdaságtörté­netét teljes részletességgel elénk tárja. Öröm­mel jelenthetem, hogy ez a régóta nélkülö­zött munka elkészült. Városunk dr. Scherer Ferenc kétkötetes Gyula város története és dr. Veress Endre egykötetes Gyula város ok­levéltára c. müveit gazdagon illusztrálva kiadja. A fáradhatatlan szorgalommal összehor­dott adatok ezreiből előttünk áll a város vál­tozatos eseményekben gazdag múltja: kicsiny falu az Árpád-kor végén, Julamonostora, mely­ből a középkor végére Nagy-Gyula lesz, majd a XVI. század derekán a kereszténység védő­bástyája: Vég-Gyula vára, aztán 129 évig török város, a XVII. század utolján néhány viskóból álló rácfészek, majd két különálló, kis mezőváros : Magyar-Gyula és Német-Gyula és ma ismét végvár: határváros, melynek gazdasági érdekkörében tartozó 30 helység közül 26 rekedt túl a trianoni határokon. Meggyőződésem, hogy Gyula város tör­ténetének és oklevéltárának kiadásával váro­sunk a hazai történetírásnak és a városa múltja iránt érdeklődő lakosságnak egyaránt értékes szolgálatot teljesitett. Magunk részéről fentiekhez csak azt fűz­zük hozzá, hogy e hézagpótló munkák elhelye­zése minden bizonnyal a legteljesebb sikerrel fog járni. Anyakönyvi hírek Születtek: Bojtörő Sándor, anyja : Terézia Pap-u. 16. — B. Köteles András Ber­talan anyja Zsuzsanna, Békéscsaba. — Bar- tyuk István anyja Julianna, Kazinczi-u. 5. — Metz Antal apja : Metz Antal, a. Steigervald Anna, Kneifel-u. 3. — Rusz Mária Ilona, apja György, a. Deák Ilona, Siórét 40. — Mózes Erzsébet Irén, apja Sándor, anyja Kiss Erzsé­bet, Sarkad. — Stranszki Lajos, apja Lajos, anyja Dávid Mária, Eudrőd. — Kozocsa Ildikó Erzsébet Terézia, apja dr. Kozocsa Jenő, anyja Turay Magdolna Mária, Pálffy-u. 5. Házaságot kötöttek: Czigler Li pót, Kétegyháza—Tóth Emma, Kosuth-tér 17' Gulyás Károly, Kisbér—Tóbiás Gabriella, Vad- u. i8. Ifj. Csomós Mihály, Csabai-ut 92.—Sánta Erzsébet, Aranyág 4. Elhaltak: Sándor Mátyás 53 éves, Medgyesegyháza — Nagy Ferenc 87 éves, Csabai-ut 120. — Jelinek Ferencné Gombás Terézia 48 éves, Terényi Lajos-u. 12. — Nád­házi Hilda Aranka 8 hónapos, Szilva-ut 3. — Özv. Juhász Andrásné Lugzó Erzsébet 81 éves Vár-u. 3. — Sánta Andrásné Mészáros Rebeka 75 éves, Domby Lajos-u. 28. — Dubcza István 18 éves, Biczere 44. — Sebestyén Terézia 15 hónapos, Szabadka 76. — Vidíts Juliánná 84 éves, Ruca-u. 16. — Zvolenszki József 3 na­pos. Első utca 14. — Molnár Eszter 15 hóna­pos, Dömény-u. 3. — Székely György 21 éves ] Okány. — Hiesz Ferenc 55 éves, ív 1. Mesa i „irta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom