Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-10-06 / 228. szám
LXVIII. évfolyam 228. szám Kedd Gyula, IÍKJ6 október 6 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Így hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér iíírdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÄV Megjelenik mindennap 1849 október 6 „Számtalan város, falu és udvarház hever romban ; az ország népe csaknem gyógyíthatatlan sebektől vérzik. Halálos, tompa csend uralkodik a Duna - Tisza mellékein és rejtett dühvei -szivében viseli sorsát a nemzet.“ Engesztelésról, könyörületről már szó sem lehet, mert mindenütt Haynau kaján mosolyával és nyers erőn alapuló büszke önkényével találkozunk. Hazánk, mely alig egy-két évvel előbb a művelődés és a boldogabb jövő biztos utján látszott haladni, 1849 őszén zugó örvény -sodrába jutott. A magyar nemzet 'történeti jogáért, uj nemzeti államért s az emberiség legdicsőbb javáért küzd, de elnémítja Haynau őrjöngő ellenállása. Elhangzott habzó ajkáról a rideg ítélet : „Kivégezni őket!“ Nyolcvannynlc esztendő óta is fülünkben cseng még a .„bresciai hiénának“ nyers kiáltása, mellyel a halálba küldött tizenhárom lánglelkü tábornokot. Erezte kegyetlen szavának súlyát töbh, mint száz halálra ítélt és a várbörtönökben sínylődő majdnem ezer magyar. Megszólalt a halálhaiang s hirdette tizenhárom hős utolsó viadalát. Aulich, Damjanich. Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézics, Lahner, Lázár, Leiningen, Nagy Sándor, Böltenberg, Schweidel József, Török Ignác és gróf Vécsey Aradot a magyar nemzet Golgotájává avatták. Bátor, határozott léptekkel, emelt fővel léptek a bitófa alá, hogy szeretettől égő lángjukat kioltsák a haza oltárán Kudarcot vallott a nemzet, megfogyott, de meg nem tört, mert az aradi vértanuk földreomló wére megáztatta a szent rögöt és minden vértanú nyomában millió hősi lélek sarjadt. Meghaltak, de sírjuk nem lesz a feledés, se® a pusztulás helye, mert ha a herculanumi kapu előtt borostyán hajt ki, akkor az aradi sirhanton a magyarok Istene fakaszt borostyánt. Minden év október hatodikáján felujul szivünkön az aradi seb s 1849 óta érezzük e fájdalmat, de napjainkban erősebben, mint valaha, mert a régi vágás mellett van egy uj, mely behegedni nagyon lassan tud. Lohadó lelkesülés zónája alá kerültünk s a csüggedés holttengerébe jutottunk. Rosszat- sejtve kérdezgetjük egymástól: mi lesz hát belőlünk ? Elhervadjunk ? Megsemmisüljünk ? 0 nem 1 Intenek az aradi hősök és mi vissza- tekintye rájuk újra felbátorodunk. Lesújtva, de élő reménnyel lelkűnkben, örömmel nézünk rájuk s beszélgetünk velük : Aradi hősök ! E csiiggeteg ország szomorú szinterén kiáltunk hozzátok, kik a kereszténység s a magyarság dicstelen hanyatlásába belenyugodni nem tudunk, adjatok erőt, bátor kitartást, hogy hősi lélekkel várjuk mi is a reánk váró csapást. Aradi szentek! Imádkozzatok értünk, segítsetek rajtunk, kik nagy szenvedésünk ellenére még tudunk bízni Istenben, az erkölcsi rendben, az életnek a halál ellen s a vérnek a mételyek ellen való küzdelmében, hogy ne legyen sorsunk a gyászos elmúlás, hanem szigorú nagyböjt után végre a dicső feltámadás. Bárt/ai György Vér folyt vasárnap Párisban tüzkeresztesek és kommunisták közöli (A .„Békés“ tudósítóija jelenti.) Az «ggodalou, hogy a vasárnapi nap nem múlik 'él -sulyoe összecsapások nőikül, beigazolódott. Ä szélsőséges izgatások, -amelyek egy bét •éta uj • erőre kaptak, vasárnap a kommunisták és tüzkeresztesek véres összeütközéseiben robbantak ki. A kommunisták a Pare des Princes l'utballpályán vasárnap délután nagygyűlést rendeztek, amelyen a kommunistapárt kamarai képviselői voltak a szónokok. A nagygyűlés súlyos verekedésbe fulladt. De la Poeptie ezredes tüzkeres-ztes hívei a futball- ipálya közelében ellentüntetést rendeztek. A belügyminisztérium szinte óránkint adott ki jelentéseket a „hadi helyzetről.“ A délutáni órákban súlyos összeütközések támadtak a kommunisták és tüzkeresztesek között. Vad. véres verekedésekké fajultak ezek az összeütközések s a véres utcai harcoknak végül is a rendőrség erélyes fellépése vetett véget. A rendőri csapatok délután hozzákezdtek a tüntetők szétosztásához, Harminöt- ezer főnyi tüntetőcsoportot kellett szétoszlatni. Ennek során újabb összeütközések történtek. Az esti órákig közel másfélezer embert vettek őrizetbe a nacionalista és a kommunista tüntetők csoportjából. Madrid elolt állnak Franco tábornok csapatai if A „Békés“ tudósítója jelenti.) A spanyol polgárháburuből érkezett hírek egybehangzóan úgy szólnak, hogy a madridi népfront kormánya megtesz minden intézkedést a főváros kiürítésére. Madrid ostromát a közeli napokra várják. Október 15-tő! kezdve élelmiszereket csak élelmiszerjegyek ellenében szabad kiszolgáltatni. A betegek, aggok, gyermekek és asszonyok elszállítása negyvennyolc óra óta gyorsított tempóban folyik. A kormány rendelete értelmében legelőször a sebesülteket szállítják el a fővárosból s azután a fronton harholó vörös milíciák gyermekeit és asszonyait. A menekülteket Valenciába és környékére szállítják. Franco tábornok vasárnap kijelentette, hogy az utolsó huszonnégy órában tengeri és légi utón nyolcezer főnyi katonaságot sikerült átszállítani a gibraltári csatornán az anyaországba. Ezt a haderőt két menetoszlopba osztják. Az egyik menetoszlop Malaga, a másik Madrid ostromára indul. Madrid ostroma a legközelebbi napokban megkezdődik. A madridi hatóságok igyekeznek a főváros lakosságának aggodalmait eloszlatni s ezért különböző ünnepségeket rendeztek vasárnap. Többek között egy nagy futballmérkőzésre is sor került, de erre a rendőrség csak azokat bocsátotta be, akiknél nem volt fegyver. Magyarok kálváriája a két határállomás között A románok visszaküldték a vonatot Lőkösházára (A „Békés“ tudósitó ja jelenti.) Megdöbbentő és a nemzetközi érintkezésben egészen szokatlan eset történt vasárnap délben a lőkösházai határállomáson. A bukaresti gyorsvonat a szabályszerű határkezelés után elindult Arad felé. Egy óra múlva egy szerelvény a gyorsvonat utasainak egy részével visszajött Lőkösházára, mert a román hatóságok a szabályos vízummal ellátott utasokat a román határállomásról visszaküldték. Az eset a legnagyobb konsternációt keltette, mert a visszaküldött utasok nagy részének nem volt pénze a Budapestre való visszautazásra. Ezek a kétségbeesett emberek egész délután ott ődöngtek a pályaudvaron, a magyar hatóságok már intézkedtek elszállásolásukról, a határkirendeltség pedig telefonon jelentette az esetet a külügyminisztériumnak. Késő este aztán, nyilván a magyar külügyminisztérium beavatkozására, váratlanul az az értesítés jött a román hatóságoktól, hogy a Lőkösházára délben visszaküldött utasokat mégis beengedték Romániába. A magyar hatóságok érdeklődésére a román határállomás vezetősége azt a magyarázatot adta, parancsot kaptak arra, hogy vasárnap délelőtt bizonyos romániai zónákba utazó magyar állampolgárokat akadályozzanak meg a román határ átlépésében. Állítólag a Temesvár és Lugos között folyó hadgyakorlatok miatt történt az intézkedés.
