Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-04-09 / 27. szám
2 Béke* 1932. április 9. Kern távozik helyéről a szegedi ügyvédi kamara választmánya. A szegedi ügyvédi kamara választmánya legutóbbi közgyűlése óta most április hó 3. napján tartotta első ülését, amelynek tárgyát képezte a folyó évi költségvetésnek a közgyűlés által megszabott irányelvek figyelembevételével való újbóli összeállítása, illetve az irányadó szempontoknak megállapítása. Ezen kérdéssel kapcsolatban foglalkozott a választmány a Kamara tagjainak egyik csoportja által, a legutóbbi közgyűlésen hangoztatott bizalmi kérdéssel is. A felvetett kérdésekhez a választmány jelenlevő tagjainak legnagyobb része hozzászólt, a az elhangzott különböző indítványok összegezéseként a választmány azon álláspontot foglalta el, hogy a költségvetésnek készítése, végérvényes alakban való meghdtározása, a törvény értelmében a Kamara közgyűlésének hatáskörébe tartozik, tehát a választmány által előkészített költségvetési tervezetnek a közgyűlés által való el-, vagy el nem fogadása semmiképen nem tekinthető a Kamara tagjainak összessége által nyilvánított bizalmi, vagy bizalmatlansági nyilatkozatnak. A bizalom kérdése az Ügyvédi Kendtartás, tehát törvény által elég rövid időközökben, 3 évenként megtartani rendelt általános választások alkalmával vettetik fel, amikor is úgy a tisztikar, mint a választmány is újra választatik és alakittatik s ezen választás eredménye fe jezi ki a Kamara tagjai összességének bizalmi nyilatkozatát. Ezzel a kérdéssel azonban érdemben ezidőszerint foglalkozni a választmány nem kívánt, annyival kevésbé, mert megítélése szerint a bizalmi kérdésnek az általános választásokon kívüli felvetése csak magából a választmányból indulhat ki s annak a megállapítására, hogy ezt a kérdést felvetni ön magával szemben mikor helyes és időszerű, időszerű, egyedül a választmány a hivatott 8 e tekintetben nem engedi magát befolyá- soltatni a Kamara egyes csoportjaiból kiinduló egyoldalú, bármilyen haugsulyozottan követelt kívánságok által sem. A választmánynak a törvény által megszabott kötelességei vannak, amelyeket tel jesitenie kell és teljesíteni is fog. Szükségét érzi azonban a Kamara választmánya annak, hogy a közgyűlésen lefolytatott vita anyaga gyanánt felszínre került összes kérdések szélesebb körű megbeszélés tárgyává tétessenek a választmány közreműködésével és hogy idevonatkozólag a választmáuy közvetlen és személyes tárgyalást folytasson úgy a szegedi, mint a Kamara vidéki tagjai azon csoportjának megbizottaival és irányítóivá', akik a közgyűlésen a költségvetés körüli vitában, a választmány által előterjesztett költségvetési tervezettel szemben, annak újból való átdolgozását, különböző radikális intézkedések megtételének szükségét hangoztatták. Ezen szélesebb körű megbeszélések alkalmával az összes irányadó kérdések tárgyalás és megvitatás alá kerülnek s a költségvetési tervezetet csak ezen megbeszélések lefolytatása után fogja a választmány összeállítani s reménye van arra, hogy a tárgyilagosság és a kölcsönös felvilágosítás alapjára helyezkedve, a vitás kérdések közmegnyugvásra elintézhetők lesznek, a szegedi Ügyvédi Kamara évtizedes hagyományos bel- békéje ismét helyreáll s az ügyvédség soksok vitális érdeke egyesült erővel megóvható és a kívánt cél felé előre lendíthető lesz. Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomorés bélzavarok, máj- és lépduzzadás, Hát és derékfájás ellen a természetadta Ferenc lÓZSef ke- serüviz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Mi László előadói estle Gyulán. Irodalmi estet rendez a társadalom az ínség- akció javára a nagy költő közreműködésével. Mécs László mélyzengósü, férfias költeményeit nemcsak a csonkaország közönsége ismeri és szereti, hanem a külföld is a leg- elsőrendü költők sorában emliti, Rajongó ün neplós vette körül Budapesten, Szegeden, a megszállott területeken s mindenütt, ahol a királyhelmeci fehér pap megfordul, hogy bókét, szeretetet és testvéri megértést hirdessen ennek a krisztusi erényekben tulkönnyünek találtatott, szerencsétlen világnak. Úgy halljuk Gyulára is eljön ez a kitűnő író. Személyesen ad elő csodás verseiből azzal az Istenáldotta előadói készséggel, amely a legnagyobb sza valók közó emeli. A gyulai társadalom — a jótékony egyesületek közreműködésével — az inség- akció javára folyó hó 21 ón rendezi ezt az irodalmi estet, melyen egyes művészi számok adnak méltó keretet Mécs László gyönyörű költeményeinek. A nem mindennapi eseményre már most felhívjuk a gyulai társadalom figyelmét. A házinyul tenyésztése és értékesítése. Megszűnik munkanélkülisége, ha házinyul- tenyésztéssel foglalkozik, mert a házinyultenyósz- tós révén nemcsak hogy húshoz és prémhez jut egész családja, hanem a felesleges állatok órtókesitésóvel szép jövedelemre is szert tehet A hdzinyul tenyésztéséhez most a legalkalmasabb hozzáfogni, mert most még sok szép fejlett nyúl akad. Mivel a házinyulak konyhahulladókkal, árokparti gazzal, lommbal tarthatók, fenti termékek úgyszólván, teljesen ingyen állíthatók «Ifi. - 'sáp 29 -2BV ,Í26 V • > Egy két anyanyul egy egész család évi hussziikségletét fedezi, ami semmi esetre sem megvetendő tétel. A prémáru is még mindig nagyon drága, úgy hogy csak a vagyonosok szerezhetnek belőle, — s ima a bázinyultenyósztóssel mindé ski maga állíthatja elő. úgy a maga, mint a családja prémszüksógletót. A trágya sem megvetendő tétel, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ma a teher- és személyautók elszaporodásával alig áll állati trágya rendelkezésre, pedig a mező gazdaságban és kertészetben nélkülözhetetlen. A Hézinyultenyésztés és Értékesítés cimii szaklap szerkesztősége Budapest m., Csillaghegy, minden házinyultenyósztósi ügyben lapunk olvasóinak díjtalanul rendelkezésére áll. A tenyészteni szándékozókat pedig ennek a lapnak kísérleti telepe : a Nyultenyészté Mintatelep, Csillaghegyen, fajtiszta tenyószanyaggal látja el, sőt biztosíték nyújtása esetén visszaszolgáltatási kötelezettséggel is ad tenyészanyagot. Ha még megemlítjük azt is, hogy a házi- nyúl a legigónytelenebb ailat, amely minden kis udvarban elhelyezhető faládában vígan ól és szaporít: igazán maga ellen vét, aki nem foglalkozik tenyésztésével. Tudakozódásához válaszbólyegot is csatoljon. HÍREK.-A sztrájkoló nyomdászszakszervezet remélhetőleg egy percig sem ringatta magát abban a hitben, hogy különleges eszközhöz nyúlt és az országban egyedülálló megmozdulásra határozta el magát akkor, mikor tétlenségre kárhoztatta közt a lelkes rikkancsokat. Nemcsak a nyomdászok sztrájkolnak ebben az országban, hanem sztráikol az élet és az öröm, a jövő Ígérete és a mindennap ered ménye. Sztrájkol a kenyérkereső, aki nem tudja családjának a mindennapi falatot biztosítani, a diplomás fiatalság, amelyik friss munkaerejének teremtő lendületté való átalakítása helyett állástalanul és reménytelenül nézi a Nap megszokott pályáját. És itt van körülöttünk a napi élet megnyilvánulásainak, talán átvitt értelmű, de annál keservesebb sztrájkja : a munka nem alkotás már, hanem robot, a nevetés nem lélek, hanem grimasz, a reggel sose kezdetet jelent, hanem mindig csak a bealkonyodott tegnapok folytatását. Sztrájkol az életkedvünk: mi értelme lenne, hogy tüzeljen bennünket, megváltozott talán még a szivünknek is a régi ritmusa és most a szomorúság dalát dobogja. Nemcsak a gépek álltak le, hanem az emberek is. És ebben a nagy sztrájkban, ahol súlyosabbak az áldozatok, fájóbbak a veszteségek, elkeserítőbbek a kilátások, mint a nyomdászok sztrájkjában, bizonyosan lesz még annyi erkölcsi erő, hogy megálljt kiáltson az ilyen időszerűtlen meg mozdulásoknak s némileg enyhítsen annak a napóleoni póznak a fenségességén, amibe az őszirózsás forradalom egyetlen korunkban még élő emlékének elmúlása merevített egy testületet. Az a magyar sajtó, amelyik a Talpra magyart ki uyomtatta, nem vállalhat azonosságot pár tökéletesen stilszeriitlen egyénnel. Konkoly Kálmán. Április hónak — mint azt már megírtuk — rendes viszonyok között esősnek kellene lennie. Ennek a kelléknek most meg is felel az idő, de sajnos a viszonyok mindennek elmondhatók, csak rendesnek nem és amit máskor áprilisban neheztelünk és károsnak, ezúttal a száraz idő az, amit kívánatosnak tartanánk, különösen mezőgazdasági szempontból A hó másodikán olyan óriási esőmennyiség hullott le, mennyire régóta nem emlékezünk, az eső kapcsán pedig olyan zivatar, villámlás, mennydörgés és jég, aminőt április elején a legelvetemültebb kalendárium cináló sem merne jósolni. Ez az óriási eső, mely a hegyekben is lehullott, okozta az újabb nagy vizáradást és a Kisjenő alatti töltésszakadást, mely a Fehér-Körös balpartján történt és amelyről már lapunk szerdai számában referáltunk. Ez a nagy eső okozta azt is, hogy az árpa és zab vetését a hátas földeken is csak elvétve lehetett a hét végén megkezdeni,jjmég pedig ritka helyeken, azt is csak úgy, hogy vasárnaptó1 csütörtökig szeles, száraz napok következtek. Az ujhold azonban időváltozást hozott és pénteken reggel újra rákezdett az eső, mely miután a barométer is újra lesülyedt, — sajnos — tartósnak Ígérkezik és a tavaszi vetést ismét hátráltatja. Csodásán kedvező május és júniusnak kellene lenni, hogy az idén csak középtermésre is számíthassunk. A kedvezőtlen tél, még kedvezőtlenebb tavasz ugyanis helyrehozhatlan károkat okozott. A belvíz borította buzavetés, miután ezeket a belvizeket óriási területeken nem lehet rövidesen levezetni, elpusztul, sőt félő, hogy ha a csapadékos időt rövidesen száraz, mégpedig betekre terjedő száraz napok nem váltják fel, a vadvíz borította földek tavaszival sem lesznek bevethetők. Meghívó. A nagymagyarvárosi Szociális Misszió vasárnap délután 4 órakor az iskolában évzáró gyűlést tart, melyre a tagokat és érdeklődőket szeretettel meghívja a vezetőség.
