Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-11-23 / 93. szám
1929. november 23 Békés 3 Gyalogjárón terasszok létesítéséhez, utcai árusok részére árusításra jogosító engedélyhez a rendőrhatóság hozzájárulása is szükséges. Terasszok, vagy árusító helyok bővítése cél- 'jából a járdákat mesterségesen (dobogó) szélesíteni tilos. Járdára kiálló cég, reklám, hirdetési táblát az épület falába kell erősíteni. E táblákat és az üzleti ernyőket oly mélység és magas ságban kell elhelyezni, hogy szilárd vagy lengő táblák, az üzleti ernyők a jármüvek és a gyalogosok közlekedését ne akadályozzák, a testi épséget ne veszélyeztessék. Frissen mázolt falakra, tárgyakra a háztetőkön folyó munkálatokra a közönséget szembetűnő jelzéssel kell figyelmeztetni, Utcára nyíló ajtókat 2 5 méternél alacsonyabb ablakokat (zsalukat) nyitvatartás esetén a falhoz simulva kell megerősíteni. Fő útvonalakon, utca keresztezésnél, sa rok épületek éléről 10 méteren belül a járdán a közlekedést akadályozó tárgyak, bódék, árusító fülkék fel nem állíthatók. E rendelkezések megszegői 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 10 napig terjedhető elzárással büntetendő kihágást követnek el. A gyulai Szociális Misszió november havi gyűlése. Rendkívül nagy érdeklődés mellett folyt le a gyulai Szociális Misszió novemberi gyűlése a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület tanácstermében. A gyűlésen özv. gróf Woracziczky Jánosáé elnökölt, kinek üdvözlő szavai után Némedy Mária terjesztette elő gondos és szépen megirt titkári jelentését a Missziónak az egyes templomi és hitbuzgalmi ájtatosságokon való részvételéről, a karácsonyi vásár előkészületeiről és a gyermekek Mikulás-délutánjáról. Jelentésében nagy melegséggel emlékezett meg a volt főispán-párnak a misszió iránt való jóságáról, amelyért javaslatára jegyzőkönyvileg mondanak köszönetét. Mint nagy érdekességü hirt közölte ezután, hogy a de cember 15-én megtartandó gyűlésen Czapilc Gyula dr. kanonok, a hires egyházi író lesz az előadó Laczkó Dénesné a szegényügyi, Köpösdy Jolán pedig a fogházmissziós szakosztály sokrétű munkáját tárták a hallgatóság elé. — Ugyancsak Köpösdy Jolán számolt be a Szociális Misszió budapesti kongresszusának érdekes és értékes programmjáról A nagyszerű meglátásról, elmélyedésről tanúskodó beszámoló — a pompás, óletteljes és színes előadásban nagy hatást váltott ki a hallgatóságból. Endrődy Emese a pénztár helyzetit terjesztette elő- Tekintettel a sok sürgős segélyezés okozta kiadásokra, ez idén is igénybe kell venni a hatóságok és a jólelküek támogatását a fenyegető téli nyomorúsággal való küzdelemre. Ezután mondotta el báró Apor Vilmos plébános, lelkitanácsadó gyönyörűen felépített Prohászka-emlékezásót, melyet lapunk más helyén közlünk. A gyűlés záró pontjául Elek Lajosné olvasott fel szemelvényeket Prohászka püspök örökszép müveiből. Többek között Jézus Szive áhitat célja, Szent Studium, Jézus az Eucba- ristiában stb A püspökatya csodálatosan mély filozófiája, Istenszeretete és ezer gyémánt fényét tulszikrázó irásmüvészete remekül érvé nyesült a felolvasó bensőséges, kedves, rokonszenves előadásában. A Bethlen IMbor Szövetség gyulai szervezetének rendezésében előadás- sorozatok lesznek a közelgő téli időszakban. Ezeket az előadássorozatokat a Szövetség választmánya azzal kívánja bevezetni, hogy folyó hó 24-ón, vasárnap délután 4 órai kezdettel, a Novák utcai leányiskola termében tartandó ülésén, tárgysorozatának egyik pontjában, mintegy ünnepiesen belekapcsolódik abba a nemzetimóretü, magyar lelkiközösségbe, amit a Nagyfejedelem —- Magyarország választott Királya — Bethlen Gábor halálának 300 esztendős évfordulója alkalmából rendezett országos Bethlen Gábor-ünnepságek jelentenek. Éppen ezért, nemcsak a választmány tagjait, hanem a Szövetség helyi szervezetének valamennyi tagját és azok hozzátartozóit is ezúton hívja és a gyűlésen minél tömegesebb részvételüket szeretettel látja az Elnökség. A Szociális Misszió Mikulás délutánja december hó 5-én lesz a népkerti pavilionban. í loiidi haniverseny. Á „Gyulai Református Énekkar“ páratlan sikerű hangversenyéről van alkalmunk be számolni, amelyet folyó hó 17-én Komádiban rendezett Bethlen Gábor emlékére. Sajnos nincsen terünk a szép ünnepség részletes le írására, de mindenek felett is hangsúlyozottan ki kell emelnünk azt a lelkes fogadtatást, amelyben Komódi és környékének erre az alkalomra egybegyülí közönsége az énekkart részesítette Ezt a fogadtatást természetesen a fáradhatatlanul dolgozó rendezőségnek elsősorban, de másodsorban a minden szépért és jóért lelkesedni tudó és áldozni kész Komádi községnek lobet köszönni. Különösen kiemeljük Perecz István ref. lelkipásztor és végtele nül szeretetreméltó kedves neje buzgolkodá- sát, Korács Sándor ottani s,-lelkósz fáradozá sait, az egyházi gondnok és a községi biró előzékeny és szives szolgálatbészségeit, Szőke Gyulánó úrnő és vele együtt a nőegylet tag" jai szives támogatását, végül Migend Dezső énekkari tag áldozatkész fáradozását. A hangverseny, amint mondani szokták, Jelt házu mellett folyt le. És pedig valóban előkelő, lelkes közönség előtt Ahogy végignéztünk a közönség tömött sorain, bizony ol gyönyörködtünk rajtuk, mert ilyen szép kö zönséget még nagyobb városban is csak különös alkalmakkor látni. De hát Biharország- ban ez nem ritkaság ! Gyönyörű asszonyok, bájos leányok serege, előkelő urak és a komádi gazdák családjai, asszonyai, fiai és szép leányai az ő komoly, szerény viselkedésükkel igazán elragadóan szép képet nyújtottak a szemlélőnek. — A műsor egyik kiemelkedő pontja volt Perecz István rét. lelkipásztor költői gondolatokban gazdag emlókbeszéde Bethlen Gáborról, amelyet hálásan és lelkesen megtapsoltak. Külön megemlékezést érdemel az énekkarnak a nyilvánosság előtt most először bemutatkozott és nagy sikert és elismerést elért zenekara. Pompásak voltak Bakó József (bariton) és Nagy Ferenc (tenor) szólói, valamint Halász Lajos (komoly) és Rózsa Gyula (víg) szavalatai. Az énekkar pedig Kertész Lajos karnagy szakszerű vezetése alatt mint mindig, úgy most is kifogástalanul énekelt. A konferánsz szerepét Paksg Sándor sarkadi ref. lelkipásztor töltötte be páratlan humorral, ötletessóggel és elevenséggel állandó derültségben tartva a közönséget. A záróbeszédet dr. Kiss László énekkari elnök tartotta kedves közvetlenséggel. Kérje minden füázerkereskedésben A most megjelent 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált - dr. OETKER-féle RECEPT^ÖIYVET ára 30 fillér. 315 u—28v | i Ha a fűszeresnél nincs, forduljon közvetlen hozzánk : dr. OETKER A. gyárhó* Budapest, VIII, Oonti-u. 25. a_----------——■ Az énekkar a hangversenyen kivül délelőtt és délután a ref templomi istentiszteleteken is énekelt, a délelőtti istentisztelet után pedig nagyszámú közönség jelenlétében a hősök emlókszobrát kisebb ünnepség keretében megkoszorúzta. A hangverseny a nagy erkölcsi sikeren kivül anyagiakban is szépen zárult Felülfizettek : Szilágyi Artur 10, dr. Szőke Gyula 7, dr. Fekete Kálmán 5, Vinnay István, Grósz József 4—4, dr. Kiss László 3 60, Papp Béni 3, dr. Hollósy István, Piari György, Gál Géza, N N. 2—2, Kóti Balázs, Szabó László. Várady Sándor, Szalay Lsjos, N N. 1—1 pengőt. A melyekért az énekkar vezetősége ezúton mond hálás köszönetét A viszontlátásra ! — g —r. Tárgyilagos vélemény az oláhországi kisebbségek helyzetéről. Bakker van Bosse asszony, a Nópliga Unió kisebbségi bizottságának alelnöknője, egyébként hágai ügyvéd, minap Jugoszlávia után Romániát is beutazta. Útjáról az alábbi érdekes nyilatkozatban számolt be: „A kisebbségi kérdés megoldatlansága az egész európai Délkeleten állandóan súlyos bonyodalmak. csiráit hordozza magában annál is inkább, mert sem Romániában, sem Jugoszláviában a kisebbségek nemzeti és kulturális fejlődésének szabadsága egyáltalán nincs biztosítva. A kérdés középpontjában mindenütt az iskolaprobléma áll. A nevezett országokban többé kevésbbé belátják ugyan, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nélkül sem belső konszolidációikról, sem pedig a szomszédaikkal való viszonyuk feszültségének enyhüléséről alig lehet sző, a megoldás érdekében azonban nem sok történt eddig. Kétségtelen, hogy a Népszövetség, mely nem számolt eléggé a kisebbségi kérdés és az általános helyzet komolyságával, feladatát túlságosan könnyen vette ebben a tekintetben. Kö • telessége lenne nemcsak komolyabban foglalkozni a konkrét kisebbségi panaszokkal, hanem közelebbről és behatóbbon foglalkozni az egész kérdés megoldásának feltételeivel és lehetőségeivel.“
