Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-02-18 / 13. szám

1925. február Í4. Békés 3 följegyezve, hogy egy másik negyven év sem volna elég azokat mind feldolgozni.“ Szóval él, lát, hall, gondolkozik, érez és mindebből semmi sem múlik el nyomtalanul. Egy szép és nemes, egy tragikus vagy komikus pillanat, egy typikus egyén, esetleg jelenség elég arra, hogy regénytéma, hős és csillogó cselekmény öltsön testet fantáziájában, és más teendője nincs, mint leírni az agyában kialalakult regényt. Atyja a derék, jámbor ember mesél a hideg téli estéken az utolsó insurrectióról, hallja a tragikus burbon XVI. Lajos tragédiáját és a XVII. Lajosok legendáit, hall mesélni Hány Istókról és ezek a szórványos hallomások világra hozzák a „Névtelen vár“ cimü regényét. A pozsonyi cseregyermekség emlékei inspirál­ják a „Mire megvénülünk“ megírására. Egy örökö­södési per, amely maga idejében senzációt okoz, megadja a „Magyar Nábob“ alapeszméjét és viszi tovább a megkezdett utón „Kárpathy Zoltánig.“ Nyáry Pál tragikus vége egyik legszebb regényének „Az uj földesúrinak megírására készteti. A világosi bukás tollat ad kezébe, hogy magáról, szerelméről, szenvedéseiről írjon a „Politikai divatokban.“ Rákóczy korának tárogatói szólalnak meg a „Lőcsei Fehér asszonyban“ és a „Szeretve mind a vér­padig'1' cimü regényében. A XVIII. század infer- nóján, a bűnös Párison és a vadregényes Itálián vezet végig, és az epigon lélektani indokolását adja a „Rákóczy /fa“-ban. A misztikus Orosz ország zárt kapuin túl vezet, forró rejtelmeket, tit­kokat ismertet meg a halálos csendben élő, de lassan-Iassan eszmélkedő orosz nép köréből a „Ssabadság a hó alatt érdekes lapjain. Mária Terézia rex nostra és concurrensének Fridericus Magnusnak korát, udvarát és az azokat körülvevő európai hatalmasságok intrikáit adja a „Két Trenk“ és „Trenk Fiigyesben “ Regényeiben, amelyeket végig felsorolni nem akarok, az őskortól a „Jövő század regényéig“ a prófétai jóslatok koráig és idejéig végig vezet tájakon, korokon, a tudomány számtalan ágán és annyi ismeretet, tudást, szórako­zást és gyönyört nyújt hűséges olvasóinak, mint senki a föld kerekségén. Minden írásán legyen bár tárgya honi, vagy külországi, a fanatikus magyar érzés, a magyarnak megbecsülése adja meg az alapot. Regényalakjai szélsőségek között mozognak a jóság és tökéletes­ség legnagyobb hordozói vannak a legnagyobb gonoszság typusaival szembeállítva és az előbbiek, ha mindjárt nehézségek árán is de végeredményben tökéletes diadalt aratnak méltatlan ellenfeleik felett. A magyar faj fanatikusa, a magyar erények hir­detője urbi et orbi, hibákra, bűnökre mentséget mindenkor talál. Magyar érzését legjobban jellemzi alábbbi megállapítása: „Az Úristen az angolt azért teremtette, hogy lássa el varrótűvel az egész világot! a franciát azért, hogy Európa el ne aludjék, az olaszt azért, hogy énekeljen, a németet azért, hogy dolgozzék, egyedül a magyart azért, hogy benne gyönyör­ködjék !“ Géniusza csodás eredményt ért el az ország határai között. Müvei felett a kritika mondhatott kedvező vagy kedvezőtlen véleményt, olvasótábora, amely a legmagasabb köröktől a nép gyermekeéig minden olvasó embert magában foglalt, türelmet­lenül leste müvei megjelenését. írói nagyságát el­ismert a külföld is, amidőn 14 nyelvre ültette át összesen 137 munkáját. Színdarabjain, novelláin, hirlapi cikkein, költeményein kívül 280 kötet regény­nyel gyarapította a magyar irodalmat. Jókai Mór, mint ember a jóság megtestesülése. Jósága, különösen saját ügyeiben, a gyámoltalanság határain mozog. Lágy egyénisége megkívánja, hogy legyen valaki, aki az íráson kívül, dolgaival fog­lalkozzék, irányítsa, szóval kordában tartsa. A szerető, de erélyes anya és a hasonló természetű nővér képviselik végtelen szeretetük mellett, környezeté­ben ezt az erőt, és őket váltja fel az erős akaratú hitves, aki a dédelgetésen kivül ezt tartja élete egyetlen hivatásának. A költőfejedelem egy askéta életét éli. Reggel öt óra íróasztala mellett találja. A kora délelőttöt közfunkciók végzésére használja fel, délben siet haza, délután ötig otthon van, hogy azután a régi szabadelvű pártban megkezdhesse a történelmi nevezetességű tarokk parthiét, Tisza Kálmánnal, Sváb Károllyal és Nedeczkyvel. Három­negyed nyolc a hazamenetel órája, mert aki reggel öt órakor kezdi a munkát, annak korán kell le­feküdnie. Alkoholt nem iszik, excessusai nincsenek, legboldogabb otthon, bojtos házisapkájában. 18 virilis és 21 választott tag Gyuláról. Békéevármegye törvényhatóságának név­jegyzékét összeállították. Gyuláról 18 virilia és 21 választott tagja van a törvényhatóságnak Vtrlllsek: 1. Gróf Almásy Dénes. 2 Reck Géza. 3. Dr. Novák Kamill. 4. Dr. Sstojanovits Szilárd. 5. Reisner Arthur 6. Reisner Béla. 7. Reisner Endre. 8 Najmann György. 9. Kacsvinsskij József dr. 10. Márkg János dr. 11. Dr. Biró Béla. 12. Gróf Almásy Alajos. 13. Dr. Major Simon. 14 Bíró Apor Vilmos. 15. Áment Ferenc. 16 Schillinger L:pót. 17. Dr. Pálmám Péter. 18. Dr. Jung Gáza. Választott megyebizottsági tagok Gynláról: Sál József, K. Schriffert József, Dobay Ferenc, Tancsik Lajos. Gőg András, Dr. Jantsovits Etuil, Pfaff Ferenc, Dr. Schriffert Ferenc, Khón Dávid, Dr. Csige Varga Antal, Csomós István, Belesnai István, Heilinger Károly, Kalocsa István, ifj. Steigerwald István, Wittmann Frigyes, Cs. Fábián János, Kövérig Albert, Mets József, Murvai István, ifj, Hack Márton. Pályája biztató előjelek között ind»! meg. A küzdelmes kezdet után, boldogulás, siker, elismerés, kitüntetés vagyis úgynevezett carrier kiséri élete utjain. 1858-ban, 33 éves korában ismeri el tüne­ményes képességeit a magyar Tudományos Akadé­mia, amidőn levelező tagjává választja, 1861-ben rendes tag, 1883-ban tiszteletbeli, 1892-ben igaz­gatói tag lesz ugyanitt. 1860-ban a Kisfaludy Tár saság választja rendes tagjai sorába. 1861-től 1896- ig, természetesen a Schmerling korszak ki­vételével, országgyűlési képviselő. 1876-ban elnöke lesz a Petőfi társaságnak, ugyanezen évben meg­kapja a szent István rend kiskeresztjét, 1885-ben Rudolf trónörökös megbizza az „Osztrák Magyar Monarchia“ írásban és képben cimü vállalat ma­gyar kiadásának szerkesztésével. 1894-ben az egész magyar közélet élő ember még nem látta ünnep­lésben részesíti 50 éves irói jubileuma alkalmából Az uralkodó elismerése és üdvözlése keresi őt fel ez alkalommal, az összkormány, főrendiház, kép­viselőház, az összes vármegyék, városok halmozzák el üdvözletekkel, ajándékokkal. Összes müveit 100 hatalmas kötetben kiadják és 100.000 forint nem­zeti ajándékot nyújtanak át annak a nagy ember­nek, ki a jubileum napján elmondhatja magáról, hogy próféta lett saját honában. 1897-ben a főrendiház örökös tagjává nevez­tetik ki és a „Pro literis et artibus“ érdemrendet nyeri el. A 72 éves Jókai Mór zenitjén van. A költők fejedelme a szó legszorosabb értelmében homlokát babérkoszorú övezi, mellét kitüntetések borítják, a királyi kegy kiemeli az írót polgártársai közül, hírét, nevét diadallal hirdeti az egész ország aprajának- nagyjának részvétele a közörömben. Fizikuma nem hagy semmi kívánni valót hátra, kedélye, fantáziája üde, fiatalos, de a kéz, amely a tollat fogja, az élesen látó szem, amely annyit látott és láttatott már, gyengül. A sors, amely megengedte neki, hogy aggas­tyán koráig boldog megelégedettséggel szemlélje a világot, élvezze az élet reá váró szerény örömeit, 1897- től kezdve előkészíti a végre, Élete utolsó éveit a dekadencia utján vezeti végig. Homlokán a babér hervadozni kezd, egész­sége csökken, keserűség és gond veti reá árnyékát, ragyogó fantáziája, verőfényes kedélye őszre fordul, a hatalmas fénnyel világitó fáklya szunnyadozni kezd, a lobogó élet szikrává hamvad, és ha néha- néha lángrakap is, csakhamar utolsót lobban, hogy megsemmisüljön a nagy sötétségben, 1904 május 5-én halt meg Jőkai Mór A nemzet megdöbbenéssel állt meg koporsója előtt. Részvét, méltóságteljes gyász kisérik ki a leg­nagyobb pompával utolsó útjára a költők fejedel­mének porhüvelyét. Mindenki, akinek életében egy- egy szép órát szerzett, egy-egy könnyel búcsúzik a nemzet nagy írójától. Jókai teste immár a nagyon szeretett magyar földé. Ennek mélyén szövi tovább életének csodás álmait. Kis, egyszerű sirhant borítja nyugvóhelyét. Budapesten egy szerény szobor hirdeti a nemzet megbecsülését. De van ennél nagyobb ércemléke is Jókainak, — az ércből öntött közérzület, — amely monumentálisán fogja át Trianon vonalain innen és túl a magyar lelkeket. Ezen nem fog sem ráspoly, sem rozsda, ez nem porlad el soha és mindvégig fel lesz reá írva e név : Jókai Mól ! Lelke sasszárnyakon indult a legnagyobb útra, merész íveléssel siet Urához-Teremtőjéhez, hogy megitéltessék és elfoglalja helyét a legnagyobbak között. Hiszem, hogy visszanéz a siralomvölgyébe, hiszem, hogy látja szenvedéseinket, kínjainkat, hi­szem, hogy homlokáról leveszi a babért, hogy Urának lábai elé rakván leborulva könyörögjön : „Uram, mentsd meg Nemzetemet.“ Jókai Mór legyen áldott emléked, nagy lelked hő imáját hallgassa meg a Magyarok Istene ! Mi javít varrógépeket gyorsan, lelkiismeretesen és olcsón? Singer Co. varrógép R.-T. Békéscsaba, Andrássy-ut II. 97 7—30 Bárminemű reklámrajzok és klisék, különösen iparosok és kereskedők részére levél­papírra, számlákra, borí­tékra stb. rendelhetők gróf Almásy Denise­Óéi. 184 1—10 Egy orvosnak levágta mindkét lábát a vonat. Hász Imre kereskedő szerencsétlensége. ujmau ia jói ismert ur. lsikij Jam» orvos Hegedűs Lóránt unokaöccse spósa meglátogatá­sára Orosházára utazott egy tehervonaton. Fálya* orvos láváD, a vasutasok megengedték, hogy a tehervonatra felszálljon s ott az egyik teherkocsi­uuu tíiueij tszüöujüü usumagjavai. a mu/gaauui levő vonatról Orosháza kölelében oly szerencsétlenül szállott le, hogy a vonat mindkét lábát leszelte A derék orvos életbenmaradásához nincs remény A szerenosétlenül járt kereskedőt rögtöni orvosi segélyben részesítette dr. Oláh főorvos s bár a szem sebesülése igen súlyos volt — remélni lehet, hogy komolyabb baj nem fog bekövetkezni. Háss Imrét, a Hisz és Kovács cég bsltsg- jít súlyos szerencsétlenségé érte. A cég egyik alkalmazottja egy narancsládát bontott szét s egy kipattanó faszilánk Hisz Imre szemébe szökött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom