Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-02-18 / 13. szám
1 Békés 1925. február 18. A Békés megyei Kaszinó közgyűlése. A Békésmegyei Kaszinó évi rendes közgyűlését f. hó 15 én tartotta meg Ambrus Sán dór ny. főispán elnöklete alatt. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság és a pénztárnok jelentését és a szokásos felmentvónyt megadta. Elnökké egyhangúlag újra Ambrus Sándort választották meg A többi tisztviselők mindnyájan a régiek maradtak, csupán a kaszinó igazgató - jává Erkel Rezső helyett dr. Márki/ Barna vm másodfőjegyzőt választották meg. Az évi tagsági dijat 20 aranykoronában állapították meg 15000 K-ás szórzószámmal számítva. Kirabolták gróf Bolza Bolza Pál gróf szarvasi nagybirtokos a múlt héten hosszabb budapesti tartózkodás után hazaérkezett Szarvasra. Midőn lakásába benyitott, meglepetve látta, hogy a szoba berendezése fel van dúlva, a szekrények fiókjai tárva-nyitva és az összes értékes homija, arany és ezüstpénzei, emléktárgyai s ruhaneműi hiányzanak. Az esetről táviratilag értesítette a fővárosi rendőrséget is, ahonnan két detektív érkezett Szarvasra a nyomozás megejtése végett, amely azonban eredményre nem vezetett. Történt azonban, hogy Ponyeczki mérnök Az összes ipari és kereskedelmi gazdasági érdekképviseletek az eddig már több ízben megtartott előértekezletek eredményeként folyó hó 22-én délután Budapesten nagyszabású országos kongresszust tartanak az építési tevékenység megindítása céljából, amelyre a kormányt és a főváros képviselőit, valaeltelten foglalkozik a kis genie óriási szellemi képességeinek méltó kiművelésével. Ami tudomány csak van az ő magasan boltozott koponyájában, azt igyekszik átplántálni a kis szőke fiú leikébe és agyába. Hihetetlen munkát végeznek. Reggel ötkor kezdődik a stúdium és 3 év alatt megtanul Jókai Mór angolul, franciául, olaszul Mint a lágy viasz alakul ki a mester szakavatott keze alatt az ismereteknek oly halmaza, amely Jókai óriási enciclo- pedikus tndásának méltó alapja. Tizenhetedik életéve a pápai collegiumban találja. A kiváló tanári kar, valamint Kerkapoly, Petőfi, Orlai Petrich Soma és még több, később országos nagysággá emelkedett iskolatárs társasága és a „Képzőtársaság“-ban folyó nemes vetélkedések élesítik a ragyogásra hivatott elmét, fejlesztik képzelőtehetségét és csiszolják irályát. A kibontakozó nagy lélek kamaszkorát éli. A törékeny fizikum érezteti visszahatását. Világfájdalom, embergyülölet, szentimentalizmus lesz úrrá rajta; képzelődik, betegnek, tüdővészesnek érzi és hiszi magát. A szerető gondos anya a pápai éles levegőnek, a meszes víznek tulajdonítja a zavarokat, viszi tovább legkedvesebb fiacskáját Kecskemétre jogot hallgatni. Kecskemét csodás hatással van a 18 éves Jókaira. Elmúlik szorongó érzése. Visszamaradt testi fejlődése nekilendül, megfeledkezik vélt betegségéről, életvidám lesz, keresi az emberek társaságát és mint viruló, rózsás képű, pelyhes állu, feltűnő szép fiatal ember folytatja hangyaszorgalommal jogi tudományait. Első drámáját a Fortunatus Imréről szóló „Zsidó fiu“-t Kecskeméten írja meg. Müvét a tudományos akadémia dicsérettel jutalmazza. Vörösmarty és Bajza a 100 aranyos díjra ajánlják, de kisebbségben maradnak. Az első nyilvános siker boldoggá teszi a kezdő irót. A tapoga- tódzás kora ezzel befejeződik, Jókai döntött, örök hűséget esküszik az Írásnak, az ecset, a rajzón sutba kerül. Az első regény inspirációit Kecskemét adja meg. Az első sikeren felbuzdult 19 éves ifjú megírja a „Hétköznapok“-at. A regénynek óriási sikere van. A szigorú kritika, utóbb ő maga is, ezen első szülöttről azt mondja, hogy zabolátlan fantázia szüleménye, helyenként azonban oly nagyszerű leírások tarkítják, hogy zenitjén sem tudna hasonlókat megírni. A választmány a következőleg alakult: Dr. Ángyán Károly, báró dr. Apor Vilmos, Andrássy Ákos, dr. Follmann János. Horti Béla, dr. Konkoly Tihamér, dr. Kovacsics Dezső, dr. Lovich Ödön, Mátéffy Domokos, Mérey Gyula, dr Nagy Kálmán, Ruff Ferenc, Sárossy Gyula, Schmidt Iván, dr. Stojanovits Szilárd, Szirmay L. Árpád, Szakolczay Lajos, Szabó Emil, Szabó László, Szilassy Géza, Tabajdy Iván, Tanczik Lajos, Trautiwein Gyula, Vizváry Lajos, dr. Vangyel Endre, Weimann Viktor, Wieland Dénes. Pál szarvasi kastélyát. véletlenül a tolvajlást követő napon kiment a szőlőjében levő nyári lakásába, ahol meglepetve látta, hogy a teljesen lakatlanul álló ház kémé nye füstölög. Midőn a nyaraló szobájába lépett, bámulatára egy idegen férfi feküdt az ágyában. Még m'előtt kérdőre vonhatta volna, az idegen neki ugrott, torkonragadta s elkeseredett küzde lem fejlődött ki közöttük. Végre Ponyeczki mérnöknek sikerült magát kiszabadítani támadója karjai közül s az ajtón kiosonva, rázárta az ajtót. Sietve értesítette az esetről a csendőrséget, mely a rablót elfogta. mint a gyári, kereskedelmi ós ipari érdekképviseletek vezetőit meghívják. A nagygyűlés tárgyául tűzte ki az építés megindításának megvitatását és illetékes helyen már előre biztatást kapott arra, hogy az építkezések a legsürgősebben megindittatnak. A siker, a boldogulás a rögös irói pályán biztatóan kezd kialakulni, de a 19 éves ifjú, anyja és családja iránti szeretetből folytatja tanulmányait, befejezi joggyakorlatát, cenzurázik és lecenzurázván csak vendégnek tér vissza szülővárosába, hogy végleg megtelepedjék Pesten és kizárólag az irodalomnak éljen Petőfi erős hatással van reá. Vele együtt imádja az angol és francia költő és irónagyságo- kat. Byron, Shelly, Walter Scott, Eugen Sue, Dickens, Viktor Hugó mindennapi olvasmányai. Az e müvekből feléje áradó romanticizmus nyomja reá bélyegét első irodalmi korszakának munkáira. Petőfi vezeti be a Pesten élő és tengődő fiatal irók közé és a Pilvax kávéház „Közvélemény“ asztaltársasághoz. Petőfi ismerteti meg Arannyal, Vörösmartyval, Tompával, kiket a fiatal iró nemzedék tisztel, becsül és akik az idősebb testvér szeretetével gyámolitják a fiatal nemzedéket. Huszonkétéves korában az „Életképek“ szerkesztője. Tehát ekkor eljutott odáig, hogy az irás az ő szerény igényei mellett megélhetést nyújtott neki. Szóval kezdte taposni a magyar iró rögös útját, amely a kezdet kezdetén azzal biztatta őt, hogy sok nehézséget és szenvedést fog elviselni ugyan, de mégis mindennek nagy részétől megkímélte a sors azáltal, hogy Istentől nyert képes- ságei korán fel és elismerésre találtak. De ember tervez, Isten végez . . . Jött 1848. Magával ragadja a fiatal titánokat, a nyugodt bé- kességes szerkesztésnek vége. 1848—49. végig seper az qrszágon. Elébb, mint barátságos termékenyítő eső, melynek nyomán a nemzet vágyai teljesedésbe mennek. Ebben a munkában ott látjuk az élen Jókai Mórt. Ő szerkeszti a magyar nemzet kívánságainak 12 pontját, a szabad sajtó első munkáját ő és Petőfi vezetik. A március 15-iki díszelőadáson, a Nemzeti Színház színpadáról szól a néphez és a dicsőséges mámorban szemben találja magát Laborfalvi Benke Rózával, a nagy tragikával, megszeretik egymást és egybekelnek. Majd mikor kitör a vérzivatar, Kossuth kísérője lesz kőrútjában. Politikai lapot szerkeszt Pesten, Debrecenben, a magyar kormányt elkíséri Aradig és mikor Világosnál minden összeomlik, földönfutó lesz, mint a nemzet minden érdemet szerzett fia. Elkövetkezett a korszak, amelyben minden nemzeti kincs és drágaság összeomlott, megsemmisült. A jó hazafiság, érdemes múlt nem voltak jó ajánló levél, jól hangzó magyar nevet sem volt ajánlatos használni és egy fiatal nagytehetségü iró, mint Jókai Mór, szerzett érdemeiért nem meg- becsültetésre, hanem börtönre, vagy akasztófára, legjobb esetben lombardiai besoroztatásra számíthatott. Világosról menekül. Gyulán találkozik feleségével, majd a borsodi bükk rengetegeiben talál menhelyet. Felesége beíratta nevét a komáromi kapitulánsok közé, ez alapon menedéklevelet nyer, de mégis rejtve kell maradnia. Jókai Mór két évig nem létezhetett, Sajó álnév alatt ir, mások neve alatt szerkeszti a „Délibáb" cimü szépirodalmi lapot, majd ez megszűnvén, a „Vasárnapi Újság“ szerkesztését veszi át, de még mindig álnév alatt. Majd megindítja az „Üstökös" cimü humorisztikus lapot. Közben irói népszerűsége egyre emelkedik, lelkének legdrágább gyöngyszemeit szórja a közönség közé. Ebben a korban jelenik meg „Erdély aranykorona“, „Törökvilág Magyarországon", „Egy magyar Nábob", majd utóbb „Kárpáthy Zoltán“. 1854-ben 45 kötetre, 611 ivre teszik irói teljesítményét. Hihetetlen munkakedve és munkaereje teszi lehetővé, hogy élete fiatal korától kezdve három párhuzamos irányban halad egy időben, szerkeszt lapot, azt ellátja anyaggal, ir regényeket és 1848- tól kezdve állandóan politikával foglalkozik. 1861-ben az alkotmányos kormányzati rendszerre való áttérés megkísérlése alkalmával a siklói kerület választja meg képviselőjéül. Ismét politikai lapot indit a „Hon" címmel, amelynek egy cikkéért a katonai törvényszék csendháboritás miatt 1 évi nehéz börtönre ítéli, amelyből egy hónapot kitőlt- vén, kegyeimet nyer E lapja mellett híven kitart és annak a „Nemzet“-té történt átalakulása után is főszerkesztője marad. 1865-ben a Schmerling korszak után újra képviselő lesz és ettől kezdve 1896-ig állandóan tagja az országgyűlésnek. 1896-ban Karczagon kisebbségben marad és ekkor főrendiházi taggá történt kineveztetéséig (1897.) visszavonul az aktiv politikától. Két újabb súlyos csapás éri. 1856-ban elveszti édes anyját, kivel házassága miatt összezördült ugyan, és 1886-ban elveszti hitvesét. E mérdföldkövek, amelyek életének útját zenétjéig jelzik, egy pátriárkái kor kiemelkedő eseményei. Ezek ama fontosabb forduló pontok, amelyek Jókai életére befolyást gyakoroltak, jellemét kialakították, ambícióit sarkalták, fantasiáját termékennyé tették, lelkének himporát hol leverték, hol ujjal pótolták E kereten belül folyt le a költőfejedelem élete, amelynek éltető eleme a munka volt. írói egyéniségét a hihetetlenül széleskörű tudás, ragyogó színek, a legtisztább erkölcsi felfogás, a tökéletesség dicsőítése, színtiszta magyar nyelv, lenyűgöző meseszövés és a magyar faj fanatikus szeretete jellemzik. Az ötvenes évek derekáig a külföldi regényírók hatásaként romanticizmus jellemzi munkáit, de a külföldi hatást mindenkor áttöri magyar érzése, Stílusa még nehézkes, bombasztikus ugyan, de lenyűgöző. A romantikus irányt még erősiti az 1848—49. évek hatása. Az életnek változatos képei, amelyek a paroximus, a tragikum és* komikum között váltakoznak, hol lelkesedést, hol kétségbeesést, örömet, bánatot okoznak, — fizikai látása előtt vonultak el és igy nem maradhattak hatás nélkül reá. A körülötte folyó élet jelenségeit, tüneteit mélyen érző lelke felfogja és ragyogó fantáziája szárnyra kelten dolgozza fel. Ő maga mondja saját magáról : „Gyermekkori emlékeim visszahatolnak a napóleoni világharcok koráig, a magyar insurrectióig. Apám ott verekedett Győr alatt a franciákkal.“ Majd szól a legendás 48-as időkről és az azt követő szenvedéseiről, küzdelmeiről, mondván : „Jártam a korszak legnagyobb hőseivel együtt diadal- útjaikon, s befutottam futó betyárokkal együtt utta- lan pusztákon, mocsarak, erdők sűrűjében : ott voltam Bécs város és Budapest ostrománál, a bom- batüz közepett s a feldúlt Komárom romjai közt, s láttam a világot a fejemre szakadni Világosnál; ettem cigánybográcsból s királyi asztalok ezüst tálairól ; voltam szegény ördög, aki zsidógyerekeket tanít magyar nyelvre havi két forintért, a voltam bankelnök, aki százezrekkel hajgálozik; volt a nyakamon kötélhurok és érdemrend szalag ; megdobáltak koszorúval és sárral; hallottam magamat hivatni irókirálynak és Kossuth kutyának: huszonhárom esztendős koromban egy év alatt csináltam forradalmat, háborúba mentem és megházasodtam, egyiket se bántam meg". . . És a mig ezt a földglobust, aminek Magyar- ország a neve, annyiszor körülkerültem, mennyi alakjával kellett megismerkednem az egymást váltó kornak. Élők és halottak nekem modellt álltak: hívásomra most is eljönnek, változatosságban kifogyhatatlanok. Emlékkönyveimben annyi tárgy van Kongresszus az építkezések megindítása ügyében.
